Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-04-08 / 7. szám

Megvalósítható az erőmű és Szekszárd közé tervezett távhővezeték A jogi és gazdasági kérdésekre is kiterjedő, részletes megvalósítha­tósági tanulmány még nem ké­szült, de műszaki akadálya nincs annak, hogy csővezeték épüljön Paks és Szekszárd között, s an­nak segítségével biztosítsanak a megyeszékhelyen mostaninál ol­csóbb távfűtést. Ennek a veze­téknek a kiépítésére a kormány­fő tett ígéretet február 23-i szek­szárdi látogatásakor. A rendszer létrehozása az ott elhangzottak szerint 10 milliárd forintba kerül­ne, s még Paks II. elkészülte előtt megépülhetne. Pekárik Géza, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igaz­gatója a fejlesztés műszaki hátte­réről elmondta, hogy száraz, telí­tett gőzös turbinákat használnak, az itt kiépített „megcsapolásokon veszik el” a megfelelő paraméterű gőzt, hogy az erőművi fűtést és a paksi városi távfűtést biztosítsák. Tévhit tehát, hogy hulladékhőt használnak a lakótelep fűtésére, azaz, ha nagyobb a hőigény, ke­vesebb villamos energiát tudnak termelni a blokkok. Az üzemidő-hosszabbítás kap­csán tervbe vették a paksi fűtési rendszer felújítását, amihez már koncepció is készült, a szekszárdi rendszer kiépítése miatt ezt azon­ban újra kell gondolni és át kell ütemezni. Az igazgató arra is ki­tért, hogy természetesen nem a paksi az egyetlen olyan atom­erőmű, amelyik a villamosener­­gia-termelés mellett távhőszol­gáltatásban is szerepet játszik. A Finnországban, Fennoviomában épülő új erőművi blokkal tervezik megoldani Helsinki fűtését, pedig a telephely és a város közötti tá­volság 80 km. A Paksot ellátó rendszerre vissza­térve Pekárik Géza kifejtette, hogy ez 30-40 megawatt hőteljesítmény kiadására alkalmas. Ennyire azonban nincs szükség, különö­sen a panelprogram óta, hiszen a lakások energetikai paramétereit javító felújítások miatt körülbelül felére csökkent a hőigény. A Paks­­nak biztosított körülbelül 15 me­gawattnyi hő előállítása 4-5 me­gawattal csökkenti a megtermelt villamos energia mennyiségét. Az, hogy ennek milyen gazdasá­gi hatása van, a piaci kondíciók­tól függ. Pekárik Géza úgy tájékoztatott, hogy a miniszterelnöki bejelentés után Ács Rezsőtől, Szekszárd pol­gármesterétől egy megvalósítha­tósági tanulmány készítésére ér­kezett felkérés az atomerőműhöz. A munka elkezdődött. A műsza­ki igazgató szerint ennek a ta­nulmánynak legkevesebb há­rom fejezete kell, hogy legyen: az egyiknek a jogi kérdéseket kell tisztáznia, hiszen az atomerőmű és a szekszárdi fűtőmű között, ami nagy valószínűséggel a foga­dóegység lesz, különböző tulajdo­nú földterületet érint majd a ve­zeték. A másik szakasz a műszaki megoldást taglalja, s ezekre épülve kell elkészülnie a harmadik, gaz­dasági kérdéseket magában fogla­ló passzusnak. A szakember szerint műszakilag megoldható és megtérülő beru­házás a megyeszékhely távhővel való ellátása. Azt mondta, az in­terneten elérhető források szerint 50 megawattos beépített teljesít­ménnyel bír a szekszárdi fűtőmű, tehát nagyjából háromszorosa a paksinak. Föld alatti csőrendszer kiépítését tartják a legmegfele­lőbbnek, mert az nem rombolja a környezetet, illetéktelenek szá­mára nem hozzáférhető, meg­felelő diagnosztikai eszközökkel karbantartható. - Magasnyomá­sú forró vízzel gondoljuk kivite­lezhetőnek az ellátást - részletez­te az igazgató. Kitért arra is, hogy a Il-es blokkon van egy szuper­csúcs hőcserélő, amit úgy mére­teztek, hogyha Szibériában épült volna meg az atomerőmű, akkor is megfelelő fűtést tudna biztosí­tani: 160-170 fokos meleg vizet tud előállítani. Ahhoz, hogy ezt 30 km-es távolságra eljuttassák, szükség lesz egy nyomásfoko­zó állomás építésére, illetve a re­dundancia biztosítása érdekében egy másik szupercsúcs hőcseré­lőre, részletezte a szakember hoz­zátéve, hogy meg kell tervezni azt is, melyik blokk melyik rendszert látja el, illetve melyik szolgál majd tartalékként. Azt, hogy milyen hődíjat kell majd Szekszárdnak fizetnie, a be­ruházás költségeinek ismeretében lehet megbecsülni. A paksi táv­fűtés esetében az 50/2011 számú NFM-rendelet alapján az értéke­sítési hődíjat 929 forint/gigajoule­­ban határozták meg, amelyen kí­vül teljesítménydíjat kell még fi­zetni. Mivel a nagyobb távolság gyengíti a hatékonyságot, Szek­szárd esetében magasabb hődíjjal kell számolni. -vida-

Next

/
Thumbnails
Contents