Paksi Hírnök, 2016 (25. évfolyam, 1-24. szám)

2016-04-08 / 7. szám

Életterüket féltik az óvárosiak a szaporodó társasházak miatt

nek, akiknek mindegy, hol laknak, hanem olyanok, akik számára fontos lesz, hogy a családjuk kényelmesen éljen, a gyerekük tudjon játszani az udvaron.- Számomra a legnagyobb dilemma, hogy alá kell írnom, amikor elém teszik az engedélyt. Sokszor legszívesebben nem tenném, de nekem az irányadó jogszabályokat, a korábban alkotott építési előírásokat kell figyelembe venni- érvelt. Hangsúlyozta: természetes, hogy aki el akarja adni a telkét, házát, abban érdekelt, hogy minél több pénzt kapjon érte, de egy család nem tud adni 20 millió forintot egy telekért. A vállalkozók pedig természetesen minél több lakást alakítanak ki egy

telken, annál nagyobb megtérüléssel fektetik be a pénzüket. Mint mondta, mihelyst lesz olyan befektető, aki élhetőbb, komfortosabb otthonokat épít, ezek eladhatatlanná válnak és a majdani bérlakáspiacon is versenyhátrányba kerülnek. Azt is megjegyezte, hogy a hivatalban többen is tettek bejelentést, köztük olyan is volt, aki a szomszéd telek beépítése miatt tiltakozott, később építtetőként viszont maga is olyan tervekkel jelentkezett, amiben a telekre cipőkanállal szorították rá az épületet.

Horváth András főépítész kérdésünkre elmondta, hogy nincs lehetőségük megakadályozni olyan társasház megépítését, ami az érvényben lévő szabályozási terv előírásainak megfelel. A helyi építési szabályzat akkor született meg, amikor a város építkezései saját igények alapján zajlottak, azaz mindenki magának, a gyerekének építkezett, arányos és természetes fejlődést mutatott a város. Az erőműépítéshez kapcsolódó fejlődés részeként pedig önálló városrész született. Most, előre látva az igényeket, befektetésként kezelik ezt a kérdést, a befektető pedig természetesen azt nézi, hogy mennyi a haszna. A főépítész szerint, még ha bizonyos változások meglepetésszerűen is hatnak, ezek lassú folyamatok, nem fog miattuk élhetetlenné válni a város. O

Fotó: Szaffenauer Ferenc/Paksi Hírnök

Aggódnak a belvárosban élők, az életterüket, a nyugalmukat féltik, attól tartanak, hogy a sok társasház miatt megnő a forgalom, nem lesz elég parkolóhely, a magas épületek elveszik a fényt vagy éppen betekintést engednek a portájukra. Mind Süli János polgármester, mind Horváth András főépítész abban látja a problémát, hogy a telkek maximális kihasználása érdekében olyan lakóingatlanok jönnek létre, amelyek a szabályoknak ugyan megfelelnek, de az ottlakók jogos igényeinek nem. Ennek rendezésére született már az új parkolási rendelet, de rövidesen szigorúbb lesz a zöldfelület-számítás, és dolgoznak azon is, hogy Pakson használható modellt hozzanak létre a rendeltetési egységek (esetünkben lakások) számának meghatározásában is. Haaz József, aki néhány éve a Villany utcában épített családi házat, részt vesz abban az aláírás-gyűjtési akcióban, amely önkormányzati lépéseket sürget. Azt mondja, mindenhol, ahova bekopogtatnak, egyetértéssel fogadják a kezdeményezést. Hozzátette: nagy a felháborodás óváros-szerte.- Paksot élhetetlenné fogják tenni, ha minden második telekre négy-hat, esetleg tízlakásos társasházat építenek, lakóparkká változtatják, pedig az alvég mindig családi házas övezet volt - méltatlankodott. Nem lesz füves terület, mert mindent lebetonoznak, kevés lesz a parkolóhely, a magas házakból rálátnak majd a telkekre, megszűnik a magánszféra, sorolta. Hozzátette, szerinte ezek az építkezések egy sor pert generálnak majd. Véleményük szerint az önkormányzatnak a város egyes területein, például a Pollack Mihály utcában ki kellene jelölni olyan területeket, ahol lehet társasházat építeni, máshol ezt ne engedjék meg. Mint hozzátette, nem jogszabályokat kell citálni, hanem józan paraszti ésszel gondolkodni, hiszen a társasház-építési láz annyira felnyomta a régi házak, s a telkek értékét, hogy a fiatalok már nem tudnak helyben letelepedni, kénytelenek elmenni. Ugyanakkor - mint megjegyezte - a társasházak közé ékelődő házak értéke csökken.

Süli János polgármester úgy véli, hogy azok legitimálják ezeknek az épületeknek a megszületését, akik megvásárolják abban a hiszemben, hogy majd bérbe tudják adni az erőműbővítés miatt ideérkezőknek. De, mint figyelmeztetett, nem olyanok jönAz egyszerű bejelentési eljárás keretében zajló építkezésre még nincs gyakorlati példa a városban, mondta Horváth András főépítész. Ez a 300 négyzetméter alatti épületekre vonatkozik. A tapasztalat az, hogy akinek építési szándéka van, továbbra is kér konzultációs lehetőséget az építési hatóságtól és a főépítésztől tekintettel arra, hogy itt még most is jogbizonytalanság van. A szakmának és a hivatalnak is egyértelmű állásfoglalása, hogy a helyi építési szabályzatban foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

A 300 négyzetmétert meghaladó épületek továbbra is engedélykötelesek. Ilyen több is engedélyezés alatt van. Horváth András felhívta a figyelmet arra, hogy az építési felügyelet ellenőrzi a kivitelezést, és ha olyan eltérést tapasztal, ami nem engedélyezhető, akkor a bontás a szankció. Nincs mérlegelési lehetőség.

4 ■ Paksi Hírnök, 2016. április 8.