Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-12-04 / 23. szám
Már csak az arany hiányzik az éremgyűjteményéből Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Kovács Ákos, az ASE NB I-es férfi kosárlabdacsapatának kapitánya hetedik bajnoki szezonját kezdte el októberben a Gesztenyés úton. Piros-kék színekben magyar bajnoki ezüstérmet nyert 2010-ben és 2014-ben, bronzérmet 2013-ban és 2015-ben, míg a Magyar Kupában 2012-ben ezüst-, 2013-ban bronzérmet szerzett. Az irányító poszton szereplő „Kacsa” augusztusban ünnepelte 27. születésnapját, mondhatni most tart profi karrierjének derekán. A kezdetekről és az eddig eltelt közel hat és fél paksi évről kérdeztük- Hogy ragadt rád a Kacsa név?- Apukámtól örököltem meg, őt nevezték el így még gyerekkorában, és én először a „Kis Kacsa” lettem, majd pedig később csak „Kacsa”.- Te választottad a kosárlabdát vagy az választott téged?- Már egészen kiskoromban elkezdtem sportolni, először csak a foci volt terítéken, majd később a kosárlabda is megtetszett, így egy jó ideig mindkettőt műveltem. Később választani kellett, és a kosárlabda lett a befutó, tehát mondhatjuk, hogy én választottam. Ez mind Kecskeméten történt, az akkori Univer KSE-ben kezdtem kosarazni, idestova 16 évvel ezelőtt, 1999-ben.- Milyen utánpótlás-eredményeid voltak? Akkori csapattársaid közül szerepel valaki az NB I-ben?- Az utánpótlás-időszak sikerekben gazdag volt számomra a sok tehetséges srácnak köszönhetően, akikkel együtt játszottam, és nem utolsósorban a nevelőedzőimnek, akik nagyon jó munkát végeztek. A régi csapattársak közül jó páran szerepelnek az NB I-ben, Csorvási Milánnal már a kezdetektől együtt játszottunk, Horti Bálinttal is sok szezont lehúztunk együtt, később pedig Tóth Péter is Kecskemétre került, vele is pár bajnokságot végigcsináltunk. A mi korosztályunk kimagaslott, ennek köszönhetően nem is találtunk legyőzőre az U14-től egészen az U20-as mezőnyig. Később a Pécs színeiben is megnyertem az U20-as bajnokságot, ahol többek között Eilingsfeld Jani is ott volt a csapatban. Volt, hogy beválasztottak az All-Star csapatba, de sikerült az MVP-címet is kiérdemelnem egy-egy szezon végén.- Mikor kerültél Paksra, ki hívott, és milyen reményekkel érkeztél?- Paksra 2009 nyarán érkeztem, az akkori vezetőedző Branislav Dzunics invitálására, és mivel az akkori bajnokcsapatról volt szó, így nem volt nehéz a döntés. Tudtam, hogy egy topcsapatba kerültem, az volt a célom, hogy én is meghatározó tagja legyek.- Az eltelt évek alatt több edzővel és számos játékossal játszottál. Kikkel szerettél dolgozni és játszani?- A legtöbb profi edző, akivel dolgoztam, pozitív hatással volt rám, de azt hiszem, hogy a legtöbbet az utánpótlásedzőimtől tanultam, nekik is köszönhető, hogy most az NB I-ben kosarazhatok. Paksi éveim alatt több játékossal szerettem együttjátszani, a magyarok közül Körtével, Ferdivel, Vojvoda Dáviddal, Horváth Ákossal, velük jól megértettük egymást a pályán és azon kívül is. A jelenlegi csapatra is igaz ez, remélem, hogy ez az eredményekben is meg fog mutatkozni. A külföldiek közül Lorenzo Williams volt az, akitől sokat lehetett tanulni, emellett jó is volt vele játszani, és Jarrod Jonesszal is, aki szintén nagyszerű játékos.- Melyik volt a sok közül a legemlékezetesebb meccsed?- A 2010-es Körmend elleni elődöntő párharca mindig emlékezetes marad, 0-2-ről fordítva jutottunk a döntőbe. Azon belül is a körmendi negyedik mérkőzés és a mindent eldöntő ötödik olyan izgalmakat hozott és olyan élményeket nyújtott, amelyeket sose fogok elfelejteni. A nagyobb tét mindig felspannol, jobb teljesítményre ösztönöz, szeretném, ha minél többször elő tudnám hozni magamból.- A keretben te vagy a legrégebb óta az ASE játékosa, és ősztől a csapatkapitány is.- A csapatkapitányi szerepkörnek megvannak a maga sajátosságai, amelyeket próbálok szem előtt tartani és a gyakorlatba átvinni. Fontos egy csapat életében, hogy meglegyen az összhang, a jó hangulat és a kohézió. Ehhez az is kell, hogy ne csak a pályán lássuk egymást, hanem azon kívül is. Ez többféle program formájában valósulhat meg, amire volt is már példa és még biztosan lesz is. Emellett az edző és a csapat közötti kommunikáció is kulcsfontosságú, ezért ebben nagyobb szerepet vállalok, hiszen a csapat sikeres működéséhez nagyon fontos lehet.- Mit vársz a 2015/16-os bajnokságtól, mivel lennél elégedett?- Remélem, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan most is legalább a legjobb négy között végzünk, illetve éremmel gyarapodunk, de az idei bajnokság egyelőre nagyon kiegyensúlyozottnak tűnik, szóval nehéz dolgunk lesz. Már csak az arany hiányzik az éremgyűjteményemből, így azért titkon bízom benne, hogy sikerül megszerezni.- Mit csinálsz, ha épp nem sportolsz?- Elvégeztem a pécsi közgáz kereskedelem és marketing szakát, amit szeretnék is kamatoztatni az élsport befejezésével. Szívesen maradnék a sport mellett is gazdasági vonalon, ez az, ami még érdekel. Szeretek utazni, amire főleg nyáron van lehetőségem, illetve szezon közben jó néhány könyvet kiolvasok és pár sorozatot is ki szoktam pipálni. Kovács József 16 ■ Paksi Hírnök, 2015. december 4.
