Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-11-06 / 21. szám

Sokak szemébe csalt • • könnyet az Örökségünk A városi ünnepség zárásaként, október 23-án láthatta először a közönség az Örökségünk videóklipet. Telt ház volt a Csen­­gey Dénes Kulturális Központ­ban, ahol a műsort ezúttal kéz­­divásárhelyi gyerekek adták. Ezt követően előbb a klipet vetítették, majd a PistiEst zenekar, kiegészül­ve ötven, Erdélyben élő magyar kisdiákkal, élőben is bemutatta a dalt. Vastaps fogadta az előadást, s az alkotók - mind a zenekar tag­jai, mind a kisfilm készítői - ren­geteg gratulációt kaptak.- Nagyon is emlékszem arra a huszadik határon túli középisko­lások táborára, amikor a dal szü­letett, hiszen ez volt az első olyan tábor, amit én vittem végig. Ez azért okozott izgalmat, mert nem bejárás, hanem ottalvós tábor volt, ráadásul határon túl élő ma­gyar fiatalokkal. A refrén már a legelején megszületett, méghoz­zá nagyon könnyen - emlékezett vissza lapunk kérésére Gyulai István, a dal szerzője, a Csengey központ munkatársa. Azt mond­ta, tudta, hogy ez itt nem állhat meg, kell hozzá két versszakot, összekötő szöveget írni. A prog­ram végére ez is összeállt, s ami­kor a táborzárón előadta, már az is hatalmas élmény volt, de nem gondolta volna, hogy ez a dalszö­veg két éven belül ilyen utat jár be, így életre kel.- Egy februári nap délutánján, amikor Vida Tünde felhívott, hogy forgassunk egy klipet, ak­kor sem gondoltam ilyen nagy­szabású dologra, arra, hogy ez nem marad a D: meghajtón, ha­nem úgy kel életre, hogy határon túli gyerekek ajkáról szól majd a refrén. - Ugyanazt érezzük, mi­közben az Örökségünk sorait énekeljük, s ugyanazt gondoljuk: ha a nyelvet megőrizzük, meg­őrizhetjük a magyarságunkat itthon és szerte a világban - foly­tatta. Elárulta, hogy a bemutatón, miközben a közönség a klipet látta, ők pedig a zenekarral és az ötvenfős kézdivásárhelyi kórussal arra vártak, hogy szétnyíljon a függöny, azon izgult, hogy el ne pityeredjen. - A hét elején, majd a bemutató előtt újra megnéztem a kisfilmet, amit már harminc­szor láttam és újra bizsergett a fejem búbja, a gerincem. Arra gondoltam, ha ez a klip, ez a dal rám még mindig így hat, hogyan hat majd azokra, akik először né­zik meg - árulta el. Azt mondta, az elkészült anyag nagyon jól alá­támasztotta, amit mondani szere­tett volna a dallal. - Azzal, hogy utána ezt élőben, a kórussal még egyszer éljátszőttük, olyan él­ményt tudtunk nyújtani a közön­ségnek, hogy sokan törölgették a szemüket, ezért azt hiszem, elér­tük a célunkat, sőt tudtunkon kí­vül túl is teljesítettük - összegzett. Egyebek között ezzel, a huszadik határon túli magyar középisko­lások táborában született dallal nyerte meg 2014-ben a PistiEst zenekar (Gyulai István, Ulbert Andrea, Borzavári Róza, Agárdi- Kovács Attila, Horváth Balázs, Nagy Márton Géza) a Paksi Or­szágos Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált. Akkor határozta el a paksi sajtó három, filmezéssel évek óta foglalkozó munkatársa: Vida Tünde, Babai István és Kövi Gergő azt, hogy klipet készít hozzá úgy, hogy a dal refrénjét Paks magyar ajkú testvértelepü­lésein élő gyerekek előadásában veszik fel, mert úgy gondolták, hogy az üzenetét ez szimbolizálja legjobban. A klipben viski, kéz­divásárhelyi és galántai gyerekek énekelnek, összesen körülbelül háromszázan. A forgatást megörökítő werk­­fotókból kiállítás is nyílt a Csen­gey Dénes Kulturális Központ emeleti kiállítótermében, -md-Fotó: Kövi Gergő/Paksi Hírnök 10 ■ Paksi Hírnök, 2015. november 6.

Next

/
Thumbnails
Contents