Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-09-25 / 18. szám
Sport Világbajnokként tértek haza A győri maratoni kajak-kenu világbajnokságon három paksi sportoló is a dobogó tetejére állhatott fel. Kiszli Vanda az U23-as korosztály kajak egyes versenyében megvédte világbajnoki címét, a felnőtt mezőnyben a hatodik helyen ért célba. Az ifjúsági kajak párosok között Fritz Anett Jeszenszky Petrával egy hajóban nem talált legyőzőre. Koleszár Zoltán az ifi kenusok egyes versenyében ezüstérmet, majd Moldován Milánnal párosban aranyérmet nyert. Az ASE versenyzői a felkészülésről, a körülményekről és a versenyről beszéltek a Paksi Hírnöknek. Mindhárman kiemelték, milyen nagy élmény volt a tizenhatszoros világbajnok Csay Renátával edzeni, és azt is, mennyire megnehezítette dolgukat az alacsony vízállás. Kiszli Vanda: - Az U23-as mezőnyben mindenki felsorakozott, aki az eddigi világversenyeken dobogós volt vagy az élmezőnyben végzett. A felnőttek pedig természetesen a profi kategória, oda még nagyon sokat kell fejlődnöm, tanulnom, erősödnöm - de úgy érzem, jó úton haladok. Az, hogy hazai pályán, hazai közönség előtt versenyezhettem, elmondhatatlan érzés volt. Nagyon sok segítséget, erőt és szeretetet kaptam, és ezúton is szeretném mindenkinek megköszönni, aki szurkolt nekem. Úgy gondolom, az U23-as szereplésemmel teljesen meg lehetek elégedve, hiszen sikerült megvédenem a világbajnoki címemet. A felnőtt eredményemnek is tudok már örülni, bár amikor célba értem, nem voltam elégedett. Az elején azt mondtam, hogy 1-6- ban szeretnék lenni, ami sikerült is, mégis csalódott voltam. Egy angol lánnyal mentem végig, vele meccseltem az 5. helyért, bíztam magamban, hogy a végén meg tudom majd verni, de az előző napi verseny sokat kivett belőlem, és sajnos a finisben kikaptam. Mindenki elégedett volt velem, a vezetőség is, de mindenki tudja, milyen az, amikor van egy elvárásunk magunkkal szemben, és azt nem sikerül teljesíteni. Természetesen mindent kiadtam magamból, ez most ennyire volt elég. Most kaptam három hét pihenőt, ami azt jelenti, hogy egy hét teljes kikapcsolódás, aztán szépen fokozatosan elkezdek edzegetni. Köszönöm a felkészítést edzőmnek, Meczker Andrásnak! Fotók: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Fritz Anett: - A mezőnyünk elég erős volt: elindult az idén kétszeres Európa-bajnok dán lány, ugyan másik párral, mint akivel az Eb-t nyerte. Itt volt az Eb-második helyezett német páros és a végig harmadik helyen evező lengyelek is. Szerintem sikerült kihozni magunkból a maximumot, az utolsó két körünkben minden tartalék energiánkat felhasználtuk, hogy ne érjenek utol a többiek, a párom is folyamatosan szólt, ha közeledett az üldözőboly. Edzőm a vízre szállás előtt annyit mondott, hogy merjek dönteni, higgadtan, nyugodtan, és a döntéseket vállaljam be, akkor nem lesz baj. Nem is mertem sokat várni magunktól, egyetlen célom az volt, hogy ne kelljen elégedetlenül kiszállnom a hajóból. Azzal, hogy hazai közönség előtt versenyezhettem és lehettem világbajnok életemben először, egy ki nem mondott álmom vált valóra. A hangulat az egész verseny alatt hihetetlen jó volt, minden egyes szakasznál, amikor a közönség előtt eveztünk el, kirázott a hideg és újabb energialöketet kaptam. Rengeteget jelentett, hogy tudtam, ott ülnek a családtagjaim és a legjobb barátaim is a lelátón. A világbajnoki címem egy részét mindenképpen nekik köszönhetem. Miután beértünk és kikötöttünk, hihetetlen jólesett, hogy a barátaim könnyes szemmel borultak a nyakamba. Egy sportolónak kevés annál nagyobb élménye lehet, mint hogy hazai közönség előtt játsszák neki a Himnuszt. Most, hogy már minden nagyobb versennyel végeztünk, kaptunk egy kis pihenőt, ezalatt megpróbálom utolérni magam a tanulással, mert már most rengeteget kell pótolnom az iskolában. De a pihenő után ugyanúgy folytatjuk a munkát és készülünk a jövő évre. Koleszár Zoltán: - Mindkét számban a dobogót tűztem ki célul (persze a világbajnoki cím nagyon csábított), az eredményeimmel maximálisan elégedett vagyok. A két szám között volt egy nap pihenő így egyáltalán nem befolyásolta egyik a másikat. Az időjárás számomra pont a legkedvezőbb volt, 20-23 fok körül. A vasárnapi páros futamra a szél kicsit megerősödött, ami nehezítette a dolgunkat, de az ellenfeleket sokkal jobban megviselte, mint minket. A pálya a hazai országos bajnokságokon is megszokott kör volt, így azt teljesen kiismerhettük. Az ellenfeleket azonban kevésbé ismertük, kivéve az idei Európa-bajnok párost. Egyesben bejött a számításom, tudtam, hogy a portugál srác lesz erős, a párosban viszont meglepődtünk, hogy ennyivel jobb iramot tudtunk menni. Fantasztikus volt hazai vb-n részt venni, nem sokszor fordul elő az ember életében. Enynyire jól szervezett versenyen még nem vettem részt, ráadásul nagyon jó szurkolótábor gyűlt össze a hétvégére: családtagok, barátok, szomszédok is ültek a lelátón. Ezzel a versennyel egyelőre lezártam a csepeli edzéseket, ugyanis az iskola és a szakmai óráim miatt ezt nem lehetett volna megoldani, így mostantól újra Pakson edzek. Kovács József 16 ■ Paksi Hírnök, 2015. szeptember 25.
