Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-09-17 / 17. szám

Elfogadták a településfejlesztési stratégiát A városrészi célok mellett Paks közép- és hosszútávú jövőké­pét is tartalmazza az integrált településfejlesztési stratégia, melynek elfogadásáról lapzár­tánk után, szeptemberi ülésén döntött a képviselő-testület. A dokumentum összeállítása az év elején kezdődött el, állam­­igazgatási eljárás keretében véleményeztették és a Belügy­minisztérium is elfogadta. A stratégia - a településfejlesz­tési koncepcióval és az Európa 2020 stratégiával összhangban - Paks város 2023-ig elérni kívánt fejlesztési céljait hatá­rozza meg, és megfogalmazta azt a jövőképet, melyet a város 2030-ra szeretne elérni, hogy stabil gazdasági bázisra épülő, igényes épített és természe­ti környezettel rendelkező, a lakosság megfelelő életminő­ségét garantáló, funkciókban gazdag középváros legyen. A városfejlesztés hosszú távú céljaiból középtávon három cél rajzolódik ki a stratégiában. A versenyképes, fenntartható, több lábon álló helyi gazdaság erősítése a foglalkoztatottság megtartásával, bővítésével, az az ipari park fejlesztésével, a barnamezős területek hasz­nosításával, a mezőgazdaság, valamint az idegenforgalom fejlesztésével érhető el. Emellett a lakosság életminőségének ja­vítása, egy élhető város megte­remtése és fenntartása is fontos cél, és kiemelt terület a helyi identitás erősítése, a közösség­­építés, amely közösségi és kul­turális események támogatá­sával, valamint a különböző szociális szolgáltatások minő­ségi fejlesztésével elősegíthető. A város előtt álló fontos feladat még az atomerőmű bővítésekor újonnan érkező, és a már jelen lévő lakónépesség együttélésé­nek megkönnyítése, különös tekintettel a nagy számban megjelenő idegen nyelvű mun­kavállalókra. E célok elérését segítendő konkrét fejlesztéseket is meghatároz a dokumentum, így a bölcsőde felújítását és bő­vítését, az oktatási intézmények energetikai korszerűsítését és felújítását, tornatermek kiala­kítását, az ESZI kollégiumá­nak bővítését, főiskolai képzés kialakítását, az egészségügyi ellátás és a rendőrkapitányság műszaki, személyi fejlesztését. Szerepel a tervek között elekt­romos járművek telepítése a helyi közlekedésben, csomó­pontok, parkolók és utak felújí­tásával a közúti infrastruktúra fejlesztése, Paks kerékpárút-há­­lózatának fejlesztése, valamint az energiamegtakarítást ered­ményező felújítások támoga­tásának folytatása a panel- és a hagyományos szerkezetű lakások esetén. A tervek kö­zött sorakozik a városi strand felújítása és bővítése, új kul­turális és szabadidőközpont kialakítása, a Duna által bizto­sított szabadidős lehetőségek hatékonyabb kihasználása, a Paksi Sportegyesület Fehérvári úti létesítményének bővítése és újabb szabadtéri fitneszparkok létrehozása. A szociális fejlesztések között sorakozik átmeneti otthon ki­alakítása családok/gyermekek részére, az idősek otthona bő­vítése és a hajléktalanok idősza­kos ellátásának megoldása. Az atomerőmű bővítése az egész ország tekintetében is az évszá­zad egyik legfontosabb beru­házása lesz, Paksot és a régiót alapjaiban fogja érinteni, ezért figyelembe kell venni a telepü­lésre és környezetére gyakorolt hatásait - olvasható a dokumen­tumban.- Új munkahelyeket és jelentős árbevételnövekedést hozhat az erőmű-beruházás, hiszen az ide érkező tízezer embert etetni, altatni, gyermekeiket tanítani kell, biztosítani kell számuk­ra a sportolási, kikapcsolódási lehetőséget és egészségügyi el­látásukat. Ehhez a munkához pedagógusok, szakácsok, or­vosok és kiszolgálószemélyzet kell. Tervünk feléleszteni a korábban a térségben nagy ha­gyománnyal rendelkező ker­tészeti termelést, erre építve a feldolgozóipart - fogalmazott Süli János. Paks polgármestere kihangsúlyozta, hogy a lehető­ségek az egész régió számára fellendülést hozhatnak. - Tíz év áll rendelkezésünkre az önkor­mányzatok és a vállalkozások megerősítésére úgy, hogy fenn­tartható fejlesztésekkel azok­nak is jó életet biztosíthassunk, akik nem az erőmű építésén, majd üzemeltetésében dolgoz­nak - tette hozzá Süli János. A projekt miatt a városba érkező létszám elhelyezése gondos ter­vezést igényel, amely kapcsán több alternatíva is lehetséges. A legjobb megoldásnak az tű­nik, ha az építési időszakban megjelenő munkavállalókat há­rom típusú lakókörnyezetben, és Pakson belül több helyen, illetve pár kisebb településen helyezik el. A folyamatosan az építésen dolgozó munká­sok (egy- ill. háromszintes) apartmanházakban laknának Paks belterületén. E területeket- elsősorban a Pollack Mihály utca mellett, valamint a Vácika körül - már kijelölték. Emel­lett az építésen folyamatosan dolgozó munkások elszórtan Pakson és térségében, a meglé­vő városrészek területén, albér­letekben vagy bérlakásokban is lakhatnak. Az időszakosan elhelyezendő állományt ide­iglenes konténervárosokban és mobilházakban szállásol­nák el, elkülönülő területen az erőműhöz közel, jó közlekedés­sel rendelkező helyeken. Ilyen alkalmas terület található az ipari park mellett a hatos főút másik oldalán. Az erőmű-be­ruházás végeztével a konténer­várost megszüntetnék, illetve további hasznosításáról később döntenének - sorolja a lehető­ségeket a tanulmány.- Vállalkozói érdeklődés már van 3-400 lakás megépítésére, és olyan cégek is bejelentkeztek, amelyek ezer lakás építését is vállalnák. Piaci alapon készül­nek majd az épületek, első kör­ben a munkások és a szakértői családok számára, majd ha ők elmennek, a végleges üzemel­tetők részére válnának értéke­­síthetővé a lakások - mondta a tervekről Süli János. Paks pol­gármesterétől megtudtuk azt is, hogy a szükséges területek már az önkormányzat tulajdonában vannak, a telkek közművesíté­sét pedig kormányzati támoga­tással kívánják megoldani. Ami a városrész-fejlesztési ter­veket illeti, a stratégia hat te­rületre bontva vizsgálja Paks adottságait és vázolja a lehető­ségeket. A városrészek részletes elemzése a 2011-es népszám­lálás városrészi adatai alapján történt, rámutatva az adott városrészben meglévő legfon­tosabb demográfiai, társadalmi jellemzőkre, tendenciákra, az ellátottságra, bemutatva azon területeket, ahol a városrész városon belüli helyzete, ellá­tottsága erősséget vagy gyen­geséget jelez, s megjelölve azon fejlesztési lehetőségeket, ame­lyek elmozdulást jelenthetnek. - Célunk, hogy valamennyi vá­rosrész hasonló komfortot biz­tosítson a jövőben az ott élők számára, például a játszóterek, autóbuszjáratok mindenhol elérhetőek legyenek. Az útfel­újítási programunk is ezen el­vek mentén folytatódik, hogy a közlekedés minőségét tekintve se legyenek különbségek a pak­si városrészek között. Ugyan­akkor minden fejlesztésről az összvárosi érdeket figyelembe véve kell döntést hoznunk - emelte ki Süli János, aki azt is elmondta, az egészségügyi el­látórendszer is átalakítás előtt áll, cél a központosítás, hogy egy, a szakorvosi rendelőintézet mellett épülő új szárny megnyi­tásával mindenki egy helyen, a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban része­sülhessen. Dallos Szilvia Paksi Hírnök, 2015. szeptember 11. ■ 5

Next

/
Thumbnails
Contents