Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-08-28 / 16. szám

A Szent István-i úton Ötödik alkalommal szervezték meg azt a programot, amelynek keretében az ország minden megyéjéből és a Kárpát-me­dence magyarok lakta telepü­léseiről felajánlott búzát össze­öntik, lisztté őrlik, majd ebből sütik a magyarok kenyerét, azaz a városaink augusztus 20-i ünnepségére szánt nagykenye­reit, s a Szent Jobb Körmenet nagy, öt kilogrammos kenyerét. A Körinek László pécsi jogász­­professzor ötlete nyomán 2011- ben elindított programról is be­szélt a Jézus Szíve-templomban megtartott városi ünnepségen Süli János polgármester. Mint elmondta, mi magyarok sosem tekintettük egyszerű ételnek, csupán mindennapi eledelnek a kenyeret. A kenyér lelkiségünk, lelkivilágunk fontos tartozéka, szükséglete. A kenyeret ritu­ális szimbólumnak is tekintik különleges alkalmakkor. Akár ha szent ereklyének, mágikus erőt tulajdonítanak neki ma is, az egymáshoz való kötődés megvalósulásának erejét. Ezen spirituális alapon született az újkori kezdeményezés. Kiemel­te, tudnunk kell, hogy mi az au­gusztus 20-ra időzített kenye­res ünnep kezdeményezésének erkölcsi és szellemi alapja, hogy megértsük, mi az időszerű üze­nete a mai magyarság számára. A magyarok kenyere rítusának igen ősi, európai, még inkább ázsiai mágikus hiedelem a szel­lemi alapja. Az, hogy az együtt elfogyasztott étkek, italok az elfogyasztok között lelki, esz­mei, lelkiismereti, szellemi, történelmi, tudati, cselekvési kötődéseket, szövetséget hoz­nak létre. A magyarok kenyere mint szimbólum arra hivatott ma, hogy felélessze, ébren tart­sa, összekösse lélekben, gondo­lataikban a magyarságtudatot, szövetség köttessék köztünk a nemzet szétdaraboltsága elle­nére, a politikai határok fölött, a közös emlékezés katartikus erejével. Egy hatalmas tér és idő fölötti lelki és szellemi ív, kenyérrel kötött szerződés a szétaprózódott magyarság kö­zött. A polgármester beszélt Szent István munkásságáról is, mond­ván, hogy közel negyvenévnyi uralkodása alatt a magyarság nevet, tiszteletet szerzett ma­gának. Szigorú és következetes uralkodó volt, minden időben és helyzetben a magyarság ér­dekeit képviselte. Rámutatott, hogy nekünk most elsősorban hideg fejjel kell gondolkodni, értelmezni és érteni saját hely­zetünket, családunk helyzetét, az ország, a haza helyzetét és érdekeit.- Ne hagyjuk befolyásolni ma­gunkat a rossztól, a gonosz esz­méktől. Hitet és erőt adhat eh­hez nekünk István példája, aki soha egy percre sem tért le az igaz útról. Ez az út akkor a hit, az ország, a magyarság védelmét jelentette. Ha eltévedünk, ha nem értjük a körülöttünk zajló történéseket, ha meg akarnak bennünket téveszteni, vissza kell gondolnunk első királyunk­ra, vissza kell térnünk az istváni magatartáshoz, az istváni úthoz. Ez kipróbált, hittel, következe­tességgel, kitartással és haza­­szeretettel kikövezett út, s mind tudjuk, hogy biztos úton járni mindig jobb, mint bizonytalan, járatlan úton - mondta. O Fotók: Babai István/Paksi Polgármesteri Hivatal 8 ■ Paksi Hírnök, 2015. augusztus 28,

Next

/
Thumbnails
Contents