Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-01-23 / 2. szám
Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Egymást is inspirálják Első alkalommal mutatkozott be közös tárlaton a Vincze házaspár, Vincze Erika és Vincze Bálint. A felkérés Hefner Erikától, a kulturális központ igazgatójától érkezett, aki még abban az időben volt kollégája Vincze Erikának, amikor a Városi Művelődési Központ dekoratőreként ecsettel írta a plakátokat. Bár azok a művek ezen a kiállításon nem láthatóak, Erika szépírásait, a keze munkáját dicsérő aprólékos, díszes alkotásait nem kellett hiányolni. A kulturális központ emeleti kiállítójának falain ugyanis egy csokorra való látható grafikai műveiből és kézzel készült kalligráfiáiból, valamint férje természetfotóiból. Erika a húszas éveiben még ecsettel írta a plakátokat, harmincas éveiben azonban a számítógép és a nyomtatók megjelenése feleslegessé tette ezt a fajta képességet. Húsz év múlva, családja biztatására mégis az ecsethez nyúlt, így számára ismét eljött a kéziratosság kora. Saját otthonában élvezettel körmöl, családja inspirálja, támogatja. Szívesen merít a kódexek világából és -bár a technikai újítások miatt a kézírás lassan feledésbe merül - reméli, hogy művészetként továbbra is van jövője. 2013-ban első alkalommal Budapesten az ELTE egyetemi könyvtárában állította ki kalligráfiáit, amelyek elmúlt korok kézírását és a betűk tiszteletét közvetítik. Képei eljutottak már többek között a Képzőművészeti Egyetemre, a Magyar Alkotóművészek Házába, a Design Terminálba, az Országos Széchényi Könyvtárba és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba is. Pakson egy csokorra való került ki az elmúlt hét-nyolc év terméséből, ezek között kizárólag kézzel készült szépírások, illetve olyanok is láthatóak, amelyekhez számítógépet használt, sőt, a kettő kombinációja is. Ez a hét-nyolc év megfelel annak az időnek, amit Vincze Bálint, a paksi atomerőmű közelmúltban megyei Prima-díjjal kitüntetett tipográfusa természetfotózással töltött. Az elmúlt évek kitartó munkájának gyümölcsét, természetfotói legszebbjeit bemutatta már az ország több településén, valamint Bécsben, Moszkvában, Szentpéterváron és Prágában is. A Roszatom felkérésére nemrégiben az orosz nukleáris létesítmények környezetét is lencsevégre kapta, az így született képek idén a tervek szerint vándorútra indulnak Oroszországban. Ahogy önmagáról szokta mondani: a természet ösztönös csodálója és tisztelője. Képei az atomerőmű növény- és állatvilágát örökítik meg, igazolva, hogy az atomerőmű környezetbarát technológia. Minap jelent meg új könyve, az Ürge mese, amely hét-nyolc év munkájának eredménye. A megnyitón mosolyogva jegyezte meg, az idő a kapocs felesége és saját alkotásai közt: míg ő a mocsárban vagy a mezőn várt türelemmel egy-egy megismételhetetlen pillanatra, addig Erika otthonuk csendjében áldozott időt és türelmet az aprólékos vonásokra. Azt is elárulta, hogy nagyon inspirálják egymást az alkotásban, amiről a kulturális központ emeleti kiállítóját megtöltő látogatók is meggyőződhettek a Pixelek és pigmentek című kiállítás megnyitóján. Matus Dóra Az évjáratos borok vitték a prímet Tagadhatatlanul az évjáratos borok vitték a prímet a 18. nemzetközi temerini borversenyen, ahol a 485 minta között kilenc paksi termelőtől 37 bor is versengett a minősítésekért. Csehország, Szerbia, Horvátország, Románia és Magyarország változatos szortimentjét 71 ítész bírálta. A paksi borok közül egy, Kovács Sándor Ti-es kékfrankosa nagyaranyat érdemelt, emellett 16 aranyat, 10 ezüstöt, 8 bronzot és két oklevelet hoztak el a hazaiak A megmérettetésre hat paksi bírót is meghívtak. Polgár Zoltán, a Paksi Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének alelnöke az eredmények mellett arról is beszámolt, hogy a tavalyi esztendő szélsőséges időjárása miatt bizony ezek a borok nem kerülnek be a neves évjáratok közé. Ez a versenyen is visszaköszönt, szinte kivétel nélkül évjáratos borok nyertek, újbor nem igazán remekelt. Máskor 600-700 minta is összejön a versenyre, idén csak 485, aminek oka, hogy a borosgazdák java része be sem mutatta friss palackjait. Polgár Zoltán szerint a tavalyi év kedveződen hatásait jól kellett tudni kezelni ahhoz, hogy megfelelő végeredmény szülessen a hordóban. A 2014-es év kihívásairól beszélt Lapid László borászati szakmérnök, laborvezető is az egyesület által szervezett ismeretterjesztő előadássorozat első állomásán. Mint fogalmazott, nem kell temetni az évjáratot, de túlzott optimizmusra sincs ok A szakértő véleménye szerint ilyen esztendőben különösen hasznos lehet a laborvizsgálat. Kovács Mihály, az egyesület főpohárnoka elmondta, a most szervezett előadássorozat célja, hogy bővítsék tagjaik ismereteit, és fejlesszék a paksi borok minőségét. Legközelebb január 29-én Módos Ernő borászt várják, majd február 3-án növényvédelemmel és talajerőgazdálkodással kapcsolatos témában szerveznek előadást. -md-Paksi Hírnök, 2015. január 23. ■ 11
