Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-01-23 / 2. szám

Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Egymást is inspirálják Első alkalommal mutatkozott be közös tárlaton a Vincze há­zaspár, Vincze Erika és Vincze Bálint. A felkérés Hefner Eriká­tól, a kulturális központ igazga­tójától érkezett, aki még abban az időben volt kollégája Vincze Erikának, amikor a Városi Mű­velődési Központ dekoratőre­ként ecsettel írta a plakátokat. Bár azok a művek ezen a kiál­lításon nem láthatóak, Erika szépírásait, a keze munkáját dicsérő aprólékos, díszes alko­tásait nem kellett hiányolni. A kulturális központ emeleti ki­állítójának falain ugyanis egy csokorra való látható grafikai műveiből és kézzel készült kalligráfiáiból, valamint férje természetfotóiból. Erika a hú­szas éveiben még ecsettel írta a plakátokat, harmincas évei­ben azonban a számítógép és a nyomtatók megjelenése felesle­gessé tette ezt a fajta képességet. Húsz év múlva, családja bizta­tására mégis az ecsethez nyúlt, így számára ismét eljött a kéz­iratosság kora. Saját otthoná­ban élvezettel körmöl, családja inspirálja, támogatja. Szívesen merít a kódexek világából és -bár a technikai újítások miatt a kézírás lassan feledésbe merül - reméli, hogy művészetként to­vábbra is van jövője. 2013-ban első alkalommal Budapesten az ELTE egyetemi könyvtárában állította ki kalligráfiáit, amelyek elmúlt korok kézírását és a be­tűk tiszteletét közvetítik. Képei eljutottak már többek között a Képzőművészeti Egyetemre, a Magyar Alkotóművészek Há­zába, a Design Terminálba, az Országos Széchényi Könyvtár­ba és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba is. Pakson egy csokorra való került ki az elmúlt hét-nyolc év terméséből, ezek között kizárólag kézzel ké­szült szépírások, illetve olyanok is láthatóak, amelyekhez szá­mítógépet használt, sőt, a kettő kombinációja is. Ez a hét-nyolc év megfelel annak az időnek, amit Vincze Bálint, a paksi atomerőmű közelmúltban megyei Prima-díjjal kitünte­tett tipográfusa természetfotó­zással töltött. Az elmúlt évek kitartó munkájának gyümöl­csét, természetfotói legszebbjeit bemutatta már az ország több településén, valamint Bécsben, Moszkvában, Szentpéterváron és Prágában is. A Roszatom fel­kérésére nemrégiben az orosz nukleáris létesítmények kör­nyezetét is lencsevégre kapta, az így született képek idén a tervek szerint vándorútra in­dulnak Oroszországban. Ahogy önmagáról szokta mondani: a természet ösztönös csodálója és tisztelője. Képei az atomerőmű növény- és állatvilágát örökítik meg, igazolva, hogy az atomerő­mű környezetbarát technológia. Minap jelent meg új könyve, az Ürge mese, amely hét-nyolc év munkájának eredménye. A megnyitón mosolyogva jegyezte meg, az idő a kapocs felesége és saját alkotásai közt: míg ő a mo­csárban vagy a mezőn várt tü­relemmel egy-egy megismétel­hetetlen pillanatra, addig Erika otthonuk csendjében áldozott időt és türelmet az aprólékos vonásokra. Azt is elárulta, hogy nagyon inspirálják egymást az alkotásban, amiről a kulturális központ emeleti kiállítóját meg­töltő látogatók is meggyőződ­hettek a Pixelek és pigmentek című kiállítás megnyitóján. Matus Dóra Az évjáratos borok vitték a prímet Tagadhatatlanul az évjáratos bo­rok vitték a prímet a 18. nemzet­közi temerini borversenyen, ahol a 485 minta között kilenc paksi termelőtől 37 bor is versengett a minősítésekért. Csehország, Szerbia, Horvátország, Románia és Magyarország változatos szor­timentjét 71 ítész bírálta. A paksi borok közül egy, Kovács Sándor Ti-es kékfrankosa nagyaranyat érdemelt, emellett 16 aranyat, 10 ezüstöt, 8 bronzot és két okleve­let hoztak el a hazaiak A meg­mérettetésre hat paksi bírót is meghívtak. Polgár Zoltán, a Paksi Sárgödör téri Présháztulajdono­sok Egyesületének alelnöke az eredmények mellett arról is be­számolt, hogy a tavalyi esztendő szélsőséges időjárása miatt bizony ezek a borok nem kerülnek be a neves évjáratok közé. Ez a verse­nyen is visszaköszönt, szinte kivé­tel nélkül évjáratos borok nyertek, újbor nem igazán remekelt. Más­kor 600-700 minta is összejön a versenyre, idén csak 485, aminek oka, hogy a borosgazdák java része be sem mutatta friss pa­lackjait. Polgár Zoltán szerint a tavalyi év kedveződen hatásait jól kellett tudni kezelni ahhoz, hogy megfelelő végeredmény szüles­sen a hordóban. A 2014-es év kihívásairól beszélt Lapid László borászati szakmérnök, laborve­zető is az egyesület által szervezett ismeretterjesztő előadássorozat első állomásán. Mint fogalmazott, nem kell temetni az évjáratot, de túlzott optimizmusra sincs ok A szakértő véleménye szerint ilyen esztendőben különösen hasznos lehet a laborvizsgálat. Kovács Mi­hály, az egyesület főpohárnoka elmondta, a most szervezett elő­adássorozat célja, hogy bővítsék tagjaik ismereteit, és fejlesszék a paksi borok minőségét. Legkö­zelebb január 29-én Módos Ernő borászt várják, majd február 3-án növényvédelemmel és talajerő­gazdálkodással kapcsolatos témá­ban szerveznek előadást. -md-Paksi Hírnök, 2015. január 23. ■ 11

Next

/
Thumbnails
Contents