Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-08-07 / 15. szám
Jó napot, mi újság? Dr. Bálint József Gyakori vendég Pakson dr. Bálint József, Kalocsa polgármestere. A városvezető úgy véli, az erőműbővítés apropóján itt az ideje, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a Dunántúlt és Bács megyét. A remények és a célok közösek, de a beruházásra való felkészülésben más-más feladat hárul a Duna két partján élőkre. Ezekről a tervekről beszélt lapunknak Bálint József. Milyen reményekkel tekint Kalocsa a Duna-híd megépítésére, és hol tartanak az előkészületek? Döntő jelentőségű volt a híd megépítéséről hozott politikai döntés, aminek egyértelműen rugója volt az erőműbővítés. Kalocsa elsősorban logisztikai szempontból tud bekapcsolódni a beruházás vérkeringésébe. Több olyan üresen álló laktanya található itt, amelynek átalakításával szálláshelyek biztosíthatóak. Ez olcsóbb megoldást jelentene, mint például új lakótelepek építése, amelyek az erőmű-beruházás befejezése után kihasználatlanná, szellemvárossá alakulnának Számításaink szerint 2800 építőmunkást tudnánk befogadni 2-3 fős szobákat kialakítva, a mai kornak megfelelő színvonalon, közös étkezdével és szórakozási lehetőségekkel. A híd megépültével a szálláshely a munkahelytől, tehát az építkezés helyszínétől alig 12 kilométerre lenne. így a közlekedés is meggyorsítható, nem kell vidékről beutaztatni az embereket. Ezt az alternatívát megvizsgáltuk, jeleztük az elhelyező hatóságnak és a katasztrófavédelemnek is, emellett a Roszatom képviselői is jártak már a helyszínen, és alkalmasnak tartották a funkcióra. Előnyös adottság az is, hogy Úszód, Foktő és Kalocsa fenntartásában adott egy 3,6 kilométer hosszú kifutópályás reptér, ami szovjet bázis volt egykor. Ez alkalomadtán lehetőséget biztosíthat légi szállításra, de tárolásra, raktározásra is. Annál is inkább, mivel nem messze található a dunai kikötő és az a hely, ahová a hidat tervezik. A szálláshely biztosításán túl adottak-e a lehetőségek ennyi ember befogadására? Természetesen generális kérdés az egészségügyi ellátás is. Kalocsa jól felszerelt kórházzal rendelkezik. Ha számításba vesszük, hogy az erőműépítés környezetében hasonló ellátóhelyek csupán nagyobb távolságban, Szekszárdon és Dunaújvárosban lennének, gyakorlatilag a kalocsai Szent Kereszt Kórházban történhetne meg szükség esetén az első egészségügyi beavatkozás. Számítások szerint lesz olyan időszak, amikor egyszerre hétezer ember fog dolgozni az építkezésen, ezért ezekkel a lehetőségekkel számolni kell. Másrészt pedig kikapcsolódási lehetőségnek a Szelidi-tó elérhető közelségben van, a dolgozók megismerhetnék a környék turisztikai adottságait. Találkoznak-e Paks és Kalocsa elképzelései a fejlesztések kapcsán? Természetesen folyamatos a kapcsolattartás a Duna két partja között. Manapság gyakori vendég vagyok Pakson, de nem csupán a településvezetők, hanem a szakemberek is egyeztetnek. A kezdeti fejlesztési tervekből a Duna bal partja kimaradt, de elementáris erővel kezdtünk lobbizni céljainkért, ekkor került ismét felszínre a már húsz éve kallódó Dunahíd terve is. Mindenképpen azt reméljük, hogy a két terület gazdasági összekapcsolásából előnyt kovácsolhatunk, de az erőmű-beruházás mindkét fél jövőjét meghatározhatja az elkövetkezendő 80-100 évre. Paksnak sem árt nyitnia, hiszen a Duna két oldala nemcsak gazdasági, de idegenforgalmi szempontból is élvezheti a beruházások előnyeit. A tervezett fejlesztésekre mi biztosít kellő forrást? Még májusban társadalmi tanács létrehozásáról döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatos negyvenegy környékbeli település bevonásával. Az érintett települések fejlesztésére az idén egymilliárd forintot biztosít a kormány. A társulás keretében még nem alakult ki a teljes feladatkör, csak az körvonalazódott, hogy miként juthat területfejlesztési forrásokhoz: idén a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványon keresztül, a következő évben pedig kidolgoznak egy szisztémát és egy szervezetet erre a megoldásra. A források célja, hogy ezt a 41 települést Paks II. megépítéséig felkészítsék egyrészt logisztikai, infrastrukturális szempontból, másrészt biztosítsák a gazdasági fejlődést és a társadalmi elégedettséget. Kalocsa városa felkészülten néz-e a rá váró kihívásokra? A választásokkor vegyes testület vette át a település vezetését, ráadásul a költségvetés nagy hiányosságokkal küzd. Korábban jegyzőként dolgoztam Kalocsáért, akkor döntöttem el, hogy indulok a választáson, amikor úgy láttam, a folyamatok nem a város javát szolgálják. ’85 óta vagyok a közigazgatásban, több évtizedet dolgoztam az önkormányzatiság és a közigazgatás kialakításában. A fejlesztések jó irányban haladnak, de a korábbi testület nem tudta hiánytalanul átadni a várost. Azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk Kalocsa költségvetését. MD Paksi Hírnök, 2015. augusztus 7. ■ 11
