Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-07-24 / 14. szám

(Folytatás az 4. oldalról)- Ha a paksi atomerőmű bővíté­sére, a város és a paksi járás előtt álló komoly feladatokra gon­dolunk, nem mindegy, mennyi forrás kerül a paksi járásba. Gon­dolom, ezt a területet erősítendő delegáltak a bizottságba, ami megtisztelő számomra - fogal­mazott. Mint kiemelte, a munka­helyteremtő és infrastruktúrafej­lesztést eredményező projektek sikeréért igyekszik dolgozni, el­sődleges célja, hogy a járás tudjon profitálni az erőmű-beruházás­ból. - Szeretném erősíteni a paksi lobbitevékenységet - jegyezte meg utalva arra, hogy vele együtt már három paksi tagja van a bi­zottságnak.- Paks II.-t mindenki, így a megye is várja, hiszen ez olyan gazdaságélénkítő beruházás lesz, ami egész Tolnát meg fog­ja mozgatni, de a szomszéd megyékben is komoly szerepet fog játszani. Célunk, és a gazda­ságfejlesztési programunkba is belevettük, hogy a Paks II.-vei kapcsolatos lehetőséget kihasz­náljuk - fejtette ki a megyei köz­gyűlés október óta regnáló elnö­ke. Fehérvári Tamás leszögezte, támogatják Paks II.-t, szeretné­nek ahhoz kapcsolódni, de most még sok a homályos pont. Van­nak konkrét kezdeményezések is. Ilyen terület a képzés, ahol az Illyés Gyula főiskolai kar komoly szerepet kíván játszani. - Úgy néz ki, hogy erőteljes összefogás­sal sikerül elérni, hogy a szakem­berképzés egy részét le lehet itt folytatni - tájékoztatott az elnök, aki arra is kitért, hogy szorosan együttműködnek a paksi város­­vezetéssel a kapacitás-fenntar­tással kapcsolatban. Az ahhoz szükséges fejlesztésekre viszont a megyébe érkező források nem lesznek elegendőek annak elle­nére, hogy az integrált terület­­fejlesztési programban (itp) van olyan fejezet, amely tartalmaz ehhez fűződő feladatokat. A megyére egyébként 27 milliárd forint jut, ebből Fehérvári Ta­más véleménye szerint nagyon „fickándozni nem lehet”, de, ha jól használjuk fel, annak nyomot kell hagyni a megyén. Pályázni elsősorban az önkormányza­toknak, civil szerveződéseknek, egyházaknak lehet, amelyekhez a gazdaság szereplői kopro­dukcióban csatlakozhatnak. Az első pályázatokat szeptemberre ígérik, amelyeket az azt köve­tő félévben egy sor újabb követ majd. A döntés háromszereplős: a kinevezett miniszteri bizto­sok, a megyei önkormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztéri­um irányító hatóságának jóvá­hagyása kell a sikerhez. Jó hír, húzta alá a megyei közgyűlés elnöke, hogy a pozitív döntés után azonnal előleget lehet majd lehívni, ami az indulási nehézsé­geket segít áthidalni. A programban hat lényeges pri­oritási tengelyt nevez meg, így a gazdaságélénkítés, a munka­helyteremtés mellett az energia­racionalizálás, az óvodai, bölcső­dei férőhelybővítés, belterületi út- és vízrendezés. Szerepet kap a turizmus is, ha nem is olyan nagy mértékben, mint az előző ciklusban. A döntés, hogy mi kerüljön bele a stratégiába, hely­ben született, elsősorban az ön­­kormányzatoknál, ami lényeges Fehérvári Tamás szerint. - Nem Budapesten kell kitalálni, hogy mi jó Dombóvárnak, Paksnak vagy éppen Bogyiszlónak - je­gyezte meg. A kérdésre, hogy a szeptembertől várható dömping­­hez van-e megfelelő apparátus a megyei önkormányzatnál, azt mondta, hogy biztosan bővítésre lesz szükség, sőt egy nonprofit kft.-t is terveznek létrehozni, ha már az ő teljesítőképességüket meghaladja a munka. A közgyűlés elnöke fontosnak tartotta elmondani, hogy három megyei projekt előkészítésén is dolgoznak. Az egyik - ami jól egybecseng a paksi és környékbe­li elképzelésekkel is - egy élelmi­szer-ipari termelő, feldolgozó és értékesítő rendszer terve, mely­nek révén a megye településein megtermelt zöldség, gyümölcs és hús szervezett keretek között ke­rülne feldolgozásra, piacra. Emlé­keztetett rá, hogy a tartósításnak a megyében tradíciói vannak. - Azt gondolom, ha megint meg­próbálnánk abba az irányba terel­ni a szabad munkaerő-kapacitást, hogy termeljünk gyümölcsöt, tegyük el és jól márkázott termé­kekkel próbáljunk piacra törni, lehet esélyünk - fogalmazott. Vida Tünde A megye értékeivel is megismerkedtek A hazánkban, illetve a Kárpát­medencében együtt élő nemze­tek, nemzetiségek történelme, kultúrája, sorsa volt a témája az idén 43. alkalommal meg­szervezett Országos Honisme­reti Akadémiának. Az egyhetes rendezvény főszervezője a Hon­ismereti Szövetség és a házigaz­da Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület volt. A megyeszékhelyen közel kétszáz honismerettel foglalkozó szak­ember - könyvtáros, pedagó­gus, helytörténész, muzeológus- vett részt Az Együtt ezer éve- Nemzetalkotó népek és nem­zetiségek a Kárpát-medencében címet viselő konferencián. Bár a honismerettel foglalkozók szá­ma országszerte széles, a ven­déglátó Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület­nek csupán egyetlen paksi tagja van Beregnyei Miklós személyé­ben. A szövetség tagja elárulta, kiválóan sikerült a program, a hetet végigkísérő kánikulai me­leg ellenére érdeklődő és kitartó volt a hallgatóság. A szekcióülé­sek témái között helyet kapott a nemzetiségi oktatás kérdése, a nemzetiségek kulturális auto­nómiája és kapcsolatuk az anya­országgal, de szó volt a Tolna megyei szerbek építészetéről és a németeket érintő kitelepítésről is. Az ország minden részéből, illetve a határon túlról érkezett résztvevők számára a szervezők tartalmas, változatos progra­mot szerveztek, az előadásokat megyei kirándulás is kísérte. A látogatók három különböző út­vonal közül választva ismerhet­ték meg Tolna megye neveze­tesebb kulturális intézményeit. A harmadik útvonal érintette Paksot is, ahol Beregnyei Mik­lós kalauzolta a vendégeket. Mint elmondta, a nagy érdeklő­dés miatt alig lehetett tartani az ütemtervet. A paksi túra részt­vevői ellátogattak az Atomener­getikai Múzeumba, kirándulást tettek Lussoniumba, ahonnan megcsodálták a környék pa­norámáját, előadást hallhat­tak a római kori emlékekről és megtekintették a Paksi Városi Múzeumot, ahol az intézmény munkatársai római kori ruhába öltözve várták őket és „római kori borral”, valamint töltött da­tolyával várták a látogatókat. A szíves vendéglátás miatt nehéz szívvel kerekedtek újra útnak: a túra többek között érintette Medinát is, ahol a helytörténeti gyűjteményt és a szerb temp­lomot tekintették meg, Györ­­könyben a tájházba látogattak el és egy borkóstolón vettek részt, Bogyiszlón pedig a helytörténeti emlékeket vették sorra. MD A Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár képviselője a 43. Or­szágos Honismereti Akadémia megnyitó ünnepségén vehette át az Országos Honismereti Szövetség emléklapját. Az indoklás szerint a könyvtár „magas színvonalú, városismeretet és honis­meretet kiemelten népszerűsítő és támogató rendezvényeiért” érdemelte ki az akadémia elismerését. A honismereti mozgalom kitüntetését július 6-án a Babits Mihály Kulturális Központ rendezvénytermében adták át ünnepélyes keretek között. Paksi Hírnök, 2015. július 24. ■ 7

Next

/
Thumbnails
Contents