Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-06-19 / 12. szám
A szomszédviták számát csökkentenék Kevesek mondhatják el, hogy nincs szomszédjuk. Legtöbbünknek alkalmazkodnunk kell, együtt kell tudnunk élni a szomszédokkal. Vannak, akik jó barátokként összej árnak, de akad ennek ellenkezőjére is példa. Nemcsak társasházakban fordul elő, hogy a lakók zavarják egymást, családi házas környezetben sem ritkák az incidensek. Többek között e szomszédjogi vitás ügyek kezelésére alkotott rendelettervezetet az önkormányzat, amely a növénytelepítés szabályait rögzíti. A növények telepítési távolságára vonatkozóan eddig nem volt irányadó rendelete az önkormányzatnak, és a kérdést központilag sem szabályozzák, mondta el Hoffmann Zoltánná minőségügyi koordinátor. Hozzátette, az utóbbi időben megszaporodtak a szomszédviták, ezt elkerülendő döntött úgy az önkormányzat, hogy helyi szinten kezeli az ügyet. A rendelettervezet megfogalmazza például, hogy a három méternél magasabbra nem növő gyümölcsfák esetében három métert kell elhagyni a szomszédos ingatlan határától. Hat méternél magasabbra növő fa, például dió esetében ez már nyolc méter. Amikor valaki ültetést tervez, a növény várható méretei szerint kell megválasztania a telekhatártól tartott távolságot. A dokumentum azt is leírja, hogy a kerítés mellé telepített növények, a sövény, tuja gondozását, metszését úgy kell megoldani, hogy az a kerítéshez és az épülethez ne érjen hozzá, ne árnyékolja a szomszéd udvarát. Felmerült panasz amiatt, hogy a túl közel ültetett gyümölcsfa permetezése során a szomszéd gyümölcsei is kaptak a méregből, így azokat már nem lehetett elfogyasztani, de abból is volt konfliktus, hogy a fa gyökérzete felnyomta a járdát és megrongálta a betonalapot. A legtöbb összeütközést azonban a szőlősgazdák és az akáctulajdonosok között kirobbant viszály okozza. A szőlőtermelők ültetvényeit ugyanis több helyütt felverte az akácos. A gondot az okozza, hogy azokon a szőlősorokon, amelyeket beárnyékol a föléjük magasodó fa, nem érik be a szőlő. Volt már arra is panasz, hogy több sorban kiszáradt a szőlőültetvény, mert a mellette lévő akácos gyökere nem „tisztelte” a telekhatárt és az agresszíven növő fák elszívták a vizet, tápanyagot a szőlőtől. A szomszédok között kialakuló konfliktusokon segítene a telepítési távolságok meghatározásával az önkormányzat, igaz, a rendelet nem lesz visszamenő hatályú, így a korábbi vitás ügyekben csak korlátozott beavatkozásra ad majd lehetőséget. Hoffmann Zoltánná hangsúlyozta, a rendelet még nem végleges, figyelembe veszik a lakosoktól beérkező javaslatokat. Visszajelzés már több is érkezett: akadt, aki dió és akác esetében nyolc helyett tíz méteres telektávolságot tartana elfogadhatónak, van, aki azt javasolta, hogy ültetés előtt, szükséges esetben, előzetesen egyeztethessen a szomszédjogi vitás ügyekben eljáró jegyzővel. Van olyan szakmai vélemény is, amely szerint az egyelőre kül- és belterületre azonos szabályokat megfogalmazó rendeletet differenciálni kellene. A lakosok javaslatait június végéig várják a paks.hu oldalon is elérhető rendeletről. MD A gyógyfürdő csodájára jártak Pakson hazánkban egyedülálló módon vízforgatásos technológiával kezelik Magyarország egyik legmagasabb ásványianyag-tartalmú gyógyvizét. A jövőbe mutató paksi technológiáról uszodagépészettel foglalkozó hazai tervezők ismerkedtek a Magyar Mérnöki Kamara szakmai napján.- Nagyon jó gyakorlatnak tartom a Pakson kialakított technológiát, a tapasztalatok igen kedvezőek - erről dr. Vargha Márta beszélt a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozat fürdő- és uszodalétesítmények szakosztálya paksi szakmai napján. Az Országos Közegészségügyi Központ osztályvezetője szerint az új technológia a Magyarország-szerte alkalmazott töltő-ürítő rendszernél sokkal biztonságosabban üzemeltethető. Az eredmények azt mutatják, hogy a gyógyvíz öszszetételét nem károsítja az itt bevezetett technológia és vízkezelés, a megfelelő higiéniás állapotot viszont a legmesszebbmenőkig biztosítani tudják. A hatóság tudomása szerint a fürdő üzemelésének egy éve alatt egyetlen kifogásolt eredmény sem volt. Az uszodai vízkezeléssel foglalkozó, képzéssel egybekötött fórumon a paksi technológia tervezői, üzemeltetői és alkalmazói tájékoztatták a mintegy negyven hazai szakembert, aki a Paksi Gyógyászati Központ fürdőrészlegét is megtekintette. Elismeréssel szóltak róla és jövőbe mutatónak értékelték a hazai gyógyfürdőkben egyedülállónak tekinthető paksi technológiát. Azt mondták, szerencsések vagyunk, hogy megépíthettük, működtethetjük és használhatjuk ezt a rendszert. A technológiát tíztős mérnökcsoport tervezte és üzemelte be. Egyikük, Dávid Béla a rendszer helyszíni bemutatásakor azt mondta, hogy a gyógyfürdő eddigi működése alatt nem volt olyan hiba, mely üzemszünetet okozott volna, a teljesen automata rendszer folyamatosan baktériummentes vizet biztosít. Dr. Sztruhár Sándor, a beruházásért felelős Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője szerint a rendszer mellett az üzemeltető is jól vizsgázott. Sikerült olyan higiéniailag megbízható, a gyógyvíz hatását megőrző vízkezelési technológiát létrehozni a házban, melynek komoly gazdasági előnye, hogy az eredeti tervhez képest 10%-nyi mennyiségű gyógyvízfogyasztás mellett két és félszeresnyi látogatót képes fogadni egy időben. Dallos Szilvia Míg a magyarországi hévízkutak zömében 2-5 ezer mg/1 az ásványianyag-tartalom, a paksinál ez a mutató 14 ezer mg/1. Ahogy a víz gyógyhatásáról korábban megírtuk: a 2010 novemberében elvégzett próbafürdetések során a betegek 72%-ánál tapasztaltak javulást három hónap elteltével. Szakértők szerint a víz elsősorban mozgásszervi és krónikus ízületi gyulladásban szenvedő betegek gyógyításában alkalmazható, de hasznos lehet bizonyos urológiai és nőgyógyászati gyulladásos betegségek esetén. Enyhítheti a pikkelysömörös betegek tüneteit is. A vízügyi hatóság nem enged ilyen magas sókoncentrátumú vizet a természetbe, a vízforgatásos technológiával azonban ez a probléma is megoldódik. Ekképp kevesebb víz elegendő a medencék működtetéséhez és garantálható az állandó friss víz. Ráadásul a gyógyvizet aktív oxigénnel dúsítják, ami felhígítja azt és baktériumszintjét is határérték alatt tartja. A medencés fürdőkre szigorú higiéniás szabályok vonatkoznak. Betartásukat folyamatos ellenőrzések garantálják. A lábmosó, a fürdés előtti és utáni zuhanyzási lehetőség biztosítását ugyanúgy ellenőrzi a népegészségügyi hatóság, mint a medencék vizének minőségét. 4 ■ Paksi Hírnök, 2015. június 19.
