Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-06-05 / 11. szám

A tavalyinál jobb szezonra számíthatnak a méhészek Minden bizonnyal jobb évre számíthatnak a méhészek a ta­valyi és tavalyelőtti esztendőnél - tavaly a szárazság, azelőtt a kora tavaszi mínuszok okoztak gondot. Aki idén jól időzített, az nem kesereghet, kedvező mó­don alakult az akác fejlődése. Amikor éppen legszebb formá­ját mutatta a növény, május de­rekán, pár napig szép, napos idő volt, az azt követő eső pedig arra volt jó, hogy a méhek a kaptár­ban maradjanak és párologtas­sák a vizet a mézből. Érdemes tudni, hogy hazánkban elsők közt a Tolna megyei akácosok mézelnek, majd az ország északi fele következik. Aki elég elszánt méhész, a Bakonyba vagy Nóg­­rádba települ a méhekkel. Rajnai György nem vállalja a vándor­lást, bevált helye van itt hely­ben. A dunakömlődi méhész közepesnek értékelte az akác­szezont, mint mondja, ha nem esett, akkor a szél fújt. A gyűjtés mostanra lezajlott, már az ered­ményt lehet mérlegelni. Náluk a méhészet családi hagyomány, Fotó: pixabay.com nagyapja és édesapja is méhész­­kedett, ő körülbelül 40 családot tart. Nem csoda, hogy élettársa fia, Polányi Máté is belekóstolt a mesterségbe, aki éppen a minap telepítette be első méhcsaládját abba a habkaptárba, amit kará­csonyra kapott. Azokból a pót­anyákból állított be egyet, ami­ket György nevelt ki. Máté azt mondja, az anyanevelés egy kü­lön szakma, van, aki csak ezzel foglalkozik, ezzel is lehet keres­ni. Nem mindegy ugyanis, hogy a királynő jó vagy rossz anya - ez függ az örökítőképességétől, a méhek jól kezelhetőségétől, de még szívókája mérete is változó lehet. Máté sokat tanul György­től, hiszen a szakirodalomból nem lehet rutint szerezni. Mes­tere azt mondja, a méhészetet nem lehet megszokásból csinál­ni, a méhek érzékeny állatok, ki vannak téve az időjárásnak. Az atka ellen is mindig időben kell védekezni, de a láthatatlan ellenség, a nozéma, azaz a gyo­morvész kezelése is hozzáértést igényel. György elárulta, legkö­zelebb a napraforgó virágzik, illetve a japánakác is mézel nyár közepéig, kinyújtva az akácsze­zont. A szakember különleges termékével, a japánakácmézzel a szakma figyelmét is felkeltette: 2013-ban az év méze versenyen Gyulán japánakác krémmézével bronz fokozatú elismerést kapott. A paksi Müller József és fia, Jocó a napraforgó előtt még a vaddohányra is készül. Azt mondják, nem mindegy, milyen napraforgót vetett a gazda, mi­vel van olyan hibrid, ami egy­általán nem mézel, hiába szép a virága. Erről érdemes a gaz­dálkodókkal egyeztetni, ahogy a permetezések időpontjáról is. Az a tapasztalatuk, hogy a nö­vénytermesztők egyre jobban odafigyelnek a méhészekre, tudatosan nem akarnak kárt okozni. Fontos, hogy a terme­lők a méhkímélő technológiát alkalmazzák, a permetezést az esti időre ütemezzék, amikor a méhek a kaptárban pihennek, és olyan szert alkalmazzanak, ami kíméletesebb a rovarok számára. Müllerék hobbiként kezdték a méhészkedést, ma már 59 gyűjtőcsaládjuk van és szaporítás alatt áll hasonló nagyságrend. Szerencsés helyet találtak, ahonnan több mézelő kultúrát is elérnek. Tavasszal ide, állandó helyre telepítik a 18 keretes nagyboconádi kap­tárt, majd ősszel térnek vissza a telephelyre. Méheik kora ta­vasszal serkentő etetést kapnak cukorsziruppal, így az anyaméh korán elkezdi a fiasítást, időben megerősödik a méhcsalád, ami akár 70-80 ezer egyedből is áll­hat. Mint mondják, a méhek szi­gorúan szervezett rend szerint élnek, fontos a feladatmegosz­tás köztük: az idős méhek hor­danak, a fiatalok szárnyukkal párologtatják a vizet a mézből. Adott ugyanis, hogy hány szá­zalékos víztartalom mellett mi­nősül érettnek a méz. A méz úgy készül, hogy a méhek a szájuk­ban lévő garatmirigy váladékát keverik a begyűjtött nektárhoz, ezt alakítják át mézzé. József azt az elvet követi, ha a mézből a méheknek is tisztességes adagot hagy a táplálkozáshoz, sokkal jobb lesz a kondíciójuk, ellenál­lóbbak lesznek a betegségekkel szemben. A kis gyűjtők téli ál­mot sem alszanak, a kaptárban melegítőfürtbe, bolyba állnak össze, állandó hőmérsékletet tartanak. József és Jocó szerint kedvező a mézfogyasztás alaku­lása, és az is jó, hogy egyre több fiatal kezd méhészkedésbe, de nagyon fontos, hogy csupán a támogatások reményében, hoz­záértés híján senki ne fogjon bele a szakmába, hiszen a méhek rengeteg odafigyelést és munkát igényelnek. A mézet a méhészek számára sem adják ingyen. MD Fotó: Molnár Gyula/Paksi Hírnök Kékhírek Kerékpáros-baleset történt a Nyárfa utca és a Tolnai út ke­reszteződésénél. Egy személy­autó a Nyárfa utcából akart ki­kanyarodni, amikor fellökte a kerékpárúton szabályosan hala­dó biciklist. A kerékpáros köny­­nyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. A Nyárfa utcai után újabb kerékpáros-baleset tör­tént, ezúttal az atomerőmű Déli bejárójánál. Egy család tolta át kerékpárját gyalogosan a kerék­párúton, amikor egy Paks felől érkező motorkerékpáros meg­csúszott, elvesztette uralmát jár­műve felett, elesett és elsodorta a kerékpárjával addigra már átju­tó anyukát. A motoros súlyosan, a kerékpáros könnyebben sérült a balesetben. A rendőrök azt ké­rik a közlekedőktől, mindenki kellő körültekintéssel közelítse meg a kerékpárutakat, a moto­rosok és autósok pedig figyelje­nek a sebességkorlátozó táblára és olyan sebességgel közelítsék meg az átkelőt, hogy szükség esetén még képesek legyenek beavatkozni. Verekedők miatt hívtak rendőrt Pakson. A 45 éves F. Ferenc és a 29 éves H. István egy cukrász­da előtt szóváltásba keveredett, majd összeverekedett. A rend­őrség garázdaság gyanújával in­dított ellenük eljárást, írta meg a police.hu. Paksi Hírnök, 2015. június 5. ■ 13

Next

/
Thumbnails
Contents