Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)

2015-06-05 / 11. szám

Együttműködés Bosznia-Hercegovinával Fotó: Paksi Polgármesteri Hivatal A gazdasági és a társadalmi élet több területére kiterjedő együttműködési megállapo­dást írt alá a bosznia-hercego­­vinai Gornji Vakuf-Uskoplje városával Paks. Az ötfős paksi küldöttség a keretszerződés szentesítésekor az elektromos mobilitás, az ipari park fejlesz­tése, a hulladék- és szennyvíz­­kezelés, valamint a mezőgazda­­sági termelés területén cserélt tapasztalatokat és tárgyalt a közös fejlesztési lehetőségekről. A Europe Direct Tájékoztató Központ megyei irodájának köz­vetítésével került kapcsolatba a paksi városvezetés és Gornji Vakuf-Uskoplje. A két település képviselő-testületei úgy döntöt­tek, hogy megállapodást kötnek, amelyet Bosznia-Hercegoviná­ban írtak alá. Az ünnepélyes ak­tusra a paksi küldöttség tagjaként dr. Sárosi József, a Paksi Hulla­dékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője, dr. Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. vezetője, Csapó Sándor, a Mezőföldvíz Kft. ügyvezetője és Hajdú János utazott Bosznia-Hercegovinába Süli János vezetésével. Az aláírást követően a lehetséges együttmű­ködési területekről tárgyaltak a vezetők. A turisztikailag kedvező adottságú, a paksiéval körülbelül megegyező lakosságszámú, zöld­ség- és gyümölcstermesztésre alkalmas éghajlatú Gornji Vakuf- Uskopljéban jellemzően kisgaz­daságokban termesztenek mál­nát és káposztát, amit helyben dolgoznak fel. - A Boszniában látott mezőgazdasági kisgazda­ságok újfajta szövetkezeti kerete mintául szolgálhat Pakson. Ez biztosíthatná a foglalkoztatás fenntartását hosszú távon város­unkban is: az erőmű-beruházás idején az élelmezés alapját adná, majd később a tartósítóipar épül­het rá a régióban - fogalmazott Süli János polgármester. A kül­döttség tagjai kiemelték: a fejlesz­tések mindkét fél számára előnyt hozhatnak az országokon átívelő közös uniós pályázatok, így pél­dául az elektromosmobilitás­­projekt megvalósítása kapcsán. Az európai uniós csatlakozás előtt álló Bosznia-Hercegovina a magyar csatlakozás tapaszta­latait is szeretné felhasználni: Uskoplje delegációja korábbi paksi látogatásán az uniós for­rás felhasználásával megvalósí­tott hulladékkezelő központban és a szennyvíztisztító telepen is járt. Egy-egy közös pályázat al­kalmával Paks is profitálhatna ezek fejlesztése során - mondta el a tervekről Csapó Sándor, a Mezőföldvíz Kft. ügyvezetője. Fontos együttműködési terület lehet az ipari park közös fejlesz­tésében rejlő lehetőség is - erről dr. Sztruhár Sándor beszélt. A Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője szerint a háború után újjáépülő ország hatalmas nyersanyag- és ásványianyag-kinccsel rendel­kezik, erdeikre, kőbányáikra je­lentős ipar települhet. A két tele­pülés közötti kapcsolat szakértői szinten folytatódik - tájékozta­tott Süli János. Paks polgármes­tere azt is elmondta, hogy elő­készítés alatt van a Tolna Megyei Önkormányzat és a Közép-Bosz­niai Kanton Kormányzata közöt­ti együttműködési megállapodás aláírása. Dallos Szilvia Fotó: Kfivi Gergő/Paksi Hírnők 2019"^ ldlCt hídlUlk Bár a kalocsai székesegyház tornyai szabad szemmel is jól láthatóak Paksról, Dunaföldvár vagy Szekszárd felé kerülve még­is közel egy óra az út a két város között. Ezen változtat majd a Foktő és Dunaszentgyörgy ma­gasságába tervezett híd, amelyről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozott nemrég, szokásos csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Szavai szerint mintegy 3-3,5 évre van szükség a kétfunkciós - közúti és vasúti - híd megépítéséhez. Az is kide­rült, hogy a kormány utasította a Fejlesztési Minisztériumot a tervezőmunka megkezdésére, 2017-18-ban pedig a kivitelezés fizikai részét szeretnék elindítani. Az építkezés kapcsán a Jobbik is felszólalt. A párt sajtótájékozta­tóján Kepli Lajos országgyűlési képviselő elmondta, a Jobbik már februárban letette voksát a híd építése mellett. Bencze János megyei elnök szerint a hídépítés mit sem ér a hozzá kapcsolódó úthálózat-fejlesztés nélkül. Mint elmondta, Paksnak jelenleg csu­pán észak-déli összeköttetése van, az erőmű-beruházás nyo­mán azonban a kelet-nyugati vérkeringésbe is be kellene kap­csolódnia. A megoldást egy, a 61-es utat Pakssal összekötő tel­jesen új út megépítése jelentené, mivel a gyapai út egyrészt minő­sége, másrészt a települések ter­helése miatt is alkalmatlan nagy teherforgalom lebonyolítására. Ez, a híd megépítése mellett, szintén húsz éve kallódó terv.-kg-md-4 ■ Paksi Hírnök, 2015. június 5.

Next

/
Thumbnails
Contents