Paksi Hírnök, 2015 (24. évfolyam, 1-24. szám)
2015-04-24 / 8. szám
Bővülhet a TEIT-települések köre Jelentős feladatok várnak a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulásra (TEIT), hiszen a küszöbön álló atomerőmű-bővítés 80-100 évre meghatározza a térség jövőjét, a társulás pedig éppen a leginkább érintett körzet, az erőművet övező 12 kilométeres körben élő 65 ezer ember érdekeit képviseli, s az ő tájékoztatásukról gondoskodik - hangsúlyozta a társulás Gerjenben tartott ülésén Gáncs István alelnök annak kapcsán, hogy középtávú stratégiát fogadott el a grémium. Dr. Bálint József elnök kiemelte, hogy eddig két partnere volt társulásuknak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft., de az erőműbővítésben érintett magyar és orosz szervezetekkel is fel kívánják venni a kapcsolatot. Éppen ezért szerepel fontos programpontként a stratégiában az orosz főbeszállítóval és az ottani nukleáris településszövetséggel megkezdett kapcsolat építése, együttműködés kiépítése az MVM Paks II. Zrt.-vei és a kormányzat illetékeseivel. Olyan elemek is szerepelnek a stratégiában, mint a TEIT ismertségének növelése, illetve mérése, az információs eszközök tárházának bővítése például a sport-, illetve iskolai programok újraélesztésével. A tervek közé sorolták a kalocsai bemutatóterem bővítését, illetve esetleges új helyszínre költöztetését, a társulás honlapjának további fejlesztését is. Önálló programpontként került bele a középtávú stratégiába a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás bővítésének lehetősége. A terv az, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek azokkal a településekkel, amelyek a kijelölt földrajzi körbe tartoznak, de valamilyen okból kimaradtak a szervezetből. Dr. Bálint József hangsúlyozta, hogy ez nem csupán kétoldalú tárgyalás lesz, szeretnék bevonni az érintett nukSzembemegy a mai fizikával Fotó: Babai István/Paksi Hírnök Ötödik könyvét írja relativitáselméleti és kvantumfizikai kutatásairól Kiss Zoltán J. független kvantumenergia-kutató. Nézeteivel teljesen egyedül van, sőt - mint mosolyogva elárulja - sokan bolondnak tartják egyes állításai miatt. - Lehet, hogy így van - jegyzi meg. Ahhoz, hogy kiderüljön, kísérletekkel kellene bizonyítani, de erre egyelőre nincs lehetősége. Kiss Zoltán J. Gyöngyös mellett Karácsondon nőtt fel, szíve szerint fizikával foglalkozott volna, de elvitte a becsvágy a Szovjetunióba, ahol viszont a vágyott atomenergetikai szakra túljelentkezés miatt nem vették fel, így Minszkben végzett energetikusként. Egy, a Láng Gépgyárban töltött év után Paksra hozta a sorsa, ahol - mindig röstellte, de - szekunderkörös volt, nem primerkörös. - A munka minden vágyamat kielégítette, élveztem az erőművet, a végén már a nukleáris résszel is foglalkoztam, de az erőműves pályafutásom megszakadt 2001-ben - mesélte. Amikor ez megtörtént, azonnal meghívást kapott az EBRD-hez (European Bank of Reconstruction and Development), ahol a régen épült, az új biztonsági előírásoknak nem megfelelő reaktorok leszerelésével foglalkozott. Tíz és fél évet töltött Londonban, ami nagyon szép időszak volt az életében. A munka kemény volt, de rengeteget tanult belőle, a város szellemiségét nagyon szerette és lehetősége volt arra, hogy kutatásokba fogjon. Éjjel-nappal a könyvtárt bújta az Imperial College-ban és mindent elolvasott, amit a relativitás, illetve a kvantumfizika atyja, Einstein és Max Planck írt. Mint mondta, talált olyan pontokat, nyitott kérdéseket, amiket érdemesnek tartott továbbvizsgálni. - A hivatalos fizika azt mondja, hogy a Földön mért fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség. Még az einsteini speciális relativitáselmélet is úgy tartja, hogy ez egy univerzáhs fizikai állandó, c=299,792 km/sec vákuumban. Ebben a meghatározásban nemcsak a vákuum, mint olyan ellentmondásos, hanem az is, hogy a fény sebessége szigorúan állandó értékként van definiálva- összegezte. Mint mondta, már az alapokat illetően eltér a véleménye az általánostól, ő ugyanis a kvantumfizika folyamatbázisú vizsgálatával foglalkozik, míg a hagyományos, hivatalos fizika részecskeszemléleten alapul. Londonból való hazatérése óta kizárólag kutatásaival foglalkozik. Egy banális probléma - szuterénja vizesedése - összehozta Balogh Istvánnal. Az általa vizes, nedves falak kezelésére használt anyag a gyakorlati megjelenése Zoltán kvantumkommunikáción alapuló elméletének. Ugyanezen elv alapján készült egy Dekomix névre keresztelt anyag, amivel kifejlesztői szerint a nukleárisenergia-felhasználás során keletkezett radioaktív hulladékok - beleértve az izotópok- rehabihtációját is fel lehet gyorsítani. Ám egyelőre mindezt csak képletekkel tudja alátámasztani, merthogy izotópot nem lehet leáris létesítményeket is, mert ha sor kerül a tagfelvételre, akkor a pénzügyi alapokat is újra kell tárgyalni. A tanácskozáson a TEIT- tagtelepülések vezetői egyetértettek abban, hogy a bővítéshez kötődő lakosságifórum-sorozat egyes állomásai számukra is sok, hasznosítható tapasztalatot hoztak. Mint Gáncs István kifejtette, egy olyan nagyszabású beruházás, mint az új blokkok építése, igen kényes dolog, hiszen a társadalmi elfogadottság kulcskérdés. Eredményt korrekt, nyílt kommunikációval lehet elérni, amihez megbízható partner a több mint húszéves tapasztalattal rendelkező TEIT. Vida Tünde a boltban venni, ő pedig hiába kopogtat bárhol, nem talál fogadókészségre. Hogy miért? Mert a jelenlegi fizika szerint ilyen nincs. Pedig mint mondja, kálium -hidroxiddal már kipróbálta, működik. Egyszerűen csak beleszórja a Dekomixet és csökken a felezési idő. Mint mondta, a legnagyobb élmény számára az, hogy ahova néz, az köszön vissza, amit kutat. Lelkesen mesél arról, hogy hányféle megjelenését tapasztalhatjuk mindennek. Mint mondja, mi magunk, személyesen és egyenként téridők vagyunk. A belső kvantumkommunikációnk sebessége és annak intenzitása a belső téridőnk meghatározója. Azt, hogy hány évesek vagyunk, és milyen tempóban öregszünk, nem elsősorban az határozza meg, hogy mit mutatnak az óráink. A Föld mozgása ugyan kiváló mérőeszköz, de nem azt jelenti, hogy a belső téridőnkben is ugyanannyi idő telik el, mint amennyit ezek az órák mutatnak. Viszont - mint figyelmeztetett - fontos időnként, lehetőleg naponta „lelassulni”, tudatunk helyett testünk elemi folyamataira hagyatkozni. Vida T. Paksi Hírnök, 2015. április 24. ■ 7
