Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-02-07 / 3. szám
Paks a figyelem középpontjában Ahogy az várható volt, az országgyűlési választási kampány fő elemévé vált a paksi bővítés, miután Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a Roszatom két új blokkot épít Pakson. A Greenpeace a budapesti Clark Ádám téren és a Gellért-hegyen akciózott, a Párbeszéd Magyarországért aktivistái a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületében demonstráltak, az ellenzéki összefogás pártjai pedig az Alkotmány utcában tüntettek. A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos viták kilencven százaléka a választási hisztériának tudható be, fogalmazott Hirt Ferenc, a Fidesz-KDNP paks-tamási választókerületi képviselőjelöltje a TelePaks Kistérségi Televízióban. - Nem hiszem, hogy van olyan képviselőtársam - akár LMP-s vagy MSZP-s -, aki ne érezné, hogy a Paks 2-nek létjogosultsága van. Az alternatív megoldásokkal ma egyelőre csak színesíteni lehet a képet - fogalmazott a politikus, aki nyolcadik éve tagja a Parlamentnek, két cikluson át a tamási körzetet képviselte. Az új blokkok finanszírozásával kapcsolatban kijelentette: a szocialisták nyolcévi kormányzásuk során kétévente annyi költségvetési hiányt generáltak, amiből egy erőmű kijön. - Nyolc év alatt négy atomerőműnyi adósságot akasztottak a nyakunkba. Mi pedig építünk egyet, ami termel. A politikus hozzátette: az egyidejűleg működő hat blokk fokozza majd Magyarország energiafüggetlenségét, a gazdasági válság végén pedig, amikor a fogyasztás növekedése miatt a villamosenergia-árak is emelkedni kezdenek, nagyon nem lesz mindegy, lesz-e Paks 2. Hirt Ferenc szavait igazolja a Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése. Eszerint az oroszmagyar gazdasági együttműködés erősítését és a paksi bővítést is támogatja a többség. Az MTI-hez is eljuttatott felmérés szerint 89% hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A megkérdezettek 52%-a tartja szükségesnek a bővítését, 25% ellenzi azt, 23% nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42%), mint az azt elutasítóké (23%). A Nézőpont Intézet úgy véli: „a paksi bővítés pozitív megítélésének hátterében az állhat, hogy a megkérdezettek 55 százaléka, de még a baloldali öszszefogás pártjaival szimpatizálók 48 százaléka is a mostaninál szorosabbra fűzné Magyarország és Oroszország gazdasági kapcsolatait.” A felmérés szerint a Fidesz-szimpatizánsok 65, a Jobbik-szimpatizánsok 59, az LMP-t támogatók körében 44 százalékos az orosz-magyar gazdasági együttműködés támogatottsága. Általában az ellenzék nem a bővítést, hanem annak módját kifogásolja és népszavazást kezdeményezne. Paksiként tisztában van az atomerőműnek a város életében betöltött jelentőségével Harmat Gabriella, a Lehet Más a Politika paks-tamási választókerületben induló jelöltje, aki egy hete mutatkozott be hivatalosan a párt szekszárdi sajtótájékoztatóján. A 26 éves, jogász végzettségű politikus leszögezte: sem neki, sem az LMP-nek nem célja, hogy a helyi emberek, családok egzisztencia nélkül maradjanak. A képviselőjelölt hozzátette: az erőmű kapcsán többször, több helyen világossá tették, hogy támogatják a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítását, emellett pedig javaslatot tettek arra, hogy az ország hoszszú távon az alternatív energiaforrásokba fektessen. (Folytatás a 7. oldalon) Paksról az utcán: a rendőrök elviszik a paksi erőmű tervezett bővítése ellen tartott Együtt-PM-es spontán demonstráció egyik résztvevőjét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium portájáról. Az akcióban részt vevő tíz tüntetőt előállította a rendőrség. MTI Fotó: Marjai János
