Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-10-17 / 20. szám
Az aradi tizenhármakra emlékeztek a Duna partján „165 éve ezen a napon, Aradon kivégeztek 13 magyar honvédtisztet és Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt. Az volt a bűnük, hogy harcoltak a magyar szabadságért az osztrák császári, meg az orosz cári sereg ellen. A kivégzettek hőssé nemesedtek az idők folyamán, a nemzet szerető emlékezetébe fogadta őket. Mert egy nemzetnek lelke is van, nemcsak kormányzása.” - ezekkel a gondolatokkal kezdte emlékező beszédét Tell Edit, a 2010-2014-es ciklus alpolgármestere október 6-án a nemzeti összetartozás emlékművénél rendezett városi megemlékezésen. Rámutatott: az a legfontosabb egy nemzet életében, hogy ebből a tragédiából levonja a mindenkori, jelenre vonatkozó következtetéseket, amelyeket figyelembe vehetünk, felhasználhatunk. Mindenekelőtt azt, hogy egy nemzet csak akkor maradhat fenn, ha van lelke, vannak eszméi, értékei, jellemző szokásai, ha becsüli önmagát, ha képes arra, hogy megkülönböztesse magát másoktól. Egy nemzet akkor lehet életre való és sikeres, ha nemcsak dolgozni, hanem szervezni is képes az életét, ha saját működési szabályait maga alkotja, és azok mentén akar és tud élni. Egy nemzetet akkor becsülnek és tisztelnek, ha képes áldozatokat is hozni. Ha vannak olyan tagjai, akik nemcsak küzdeni képesek, de tudásukat, vagyonukat, vagy akár életüket is képesek a nemzet érdekében odaadni, feláldozni. Akiknek a példája nem csak rövid szalmaláng-fellobbanásokra lelkesít, hanem tartós jelzőtűzként világítja be a nemzedékek előtt a követendő utat. Kiemelte, hogy a mi egyik legnagyobb közös örökségünk és értékünk a gazdag történelmünk. Ismernünk kell, tanulni, erőt meríteni belőle. Addig van remény az ország, a nemzet fennmaradására, amíg sokunk együttes élménye lehet egy nemzeti ünnep, amíg van eszme, melynek parazsánál, melegénél összegyűlhetünk, s amíg van kivel összegyűlnünk. A beszédet követően az esten megjelentek meggyújtották az emlékezés, a tisztelet és a hála lángjait. Kohl Gyöngyi Fejezetek Dunakömlőd történetéből „Hegedűs János munkájának köszönhetően rövidesen elkészül a Dunakömlőd történelmi múltjával foglalkozó monográfia” - írta meg a Paksi Hírnök még 2005 áprilisában. A Dunakömlődért Egyesület több szerzőt kért fel a munkára, ám Hegedűs János végül egyedül maradt a feladattal. Időközben megszűnt a civilszervezet, így az elkészített terjedelmes kézirat a fiókban pihent, míg a paksi önkormányzat támogatásával idén októberben végre megjelent az ebből összeállított Fejezetek Dunakömlőd történetéből című kötet. A Dunakömlődi Faluházban tartott könyvbemutatón elhangzott: a szerző történelem iránti érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott, az iskolában kedvenc tantárgya volt, később amatőr régészként is kutatott. A település történetének kutatása számára akkor kezdődött, amikor először olvasott Schilling Rogertől, s az idő múlásával egyre inkább mélyült érdeklődése. A nyugdíjas erdész elmondta, hogy a dunakömlődiekben sok kérdés felmerülhet településük történetével kapcsolatban, amelyekre immár megtalálhatják a válaszokat a közel kétszáz oldalas könyvben. Hozzátette, hogy középiskolás kora óta jelennek meg versei, novellái újságokban, de könyvet még nem írt, így a legnagyobb öröm, ami csak érhette, hogy a Fejezetek Dunakömlőd történetéből című könyvet a kezében tarthatja. -gyöngy-Hegedűs János Fejezetek Dunakömlőd történetéből Paksi Hírnök, 2014. október 17. ■ 11
