Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-10-03 / 19. szám
Atomerőmű Magyar kézben tudnák a karbantartást Míg az építésben negyven százalék hazai részvétel a cél, addig az üzemeltetés és karbantartás területén száz százalék - mondta el Aszódi Attila kormánybiztos a paksi atomerőmű bővítéséről folyó tárgyalásokról az MVM székházában rendezett sajtóbeszélgetésen. Aszódi emlékeztetett rá, hogy a 2014 januárjában aláírt államközi megállapodás bázisán a megvalósítási szerződések kidolgozásán dolgoznak. Ezek határozzák majd meg pontosan, hogy milyen körülmények között, milyen blokkok épülnek a paksi telephelyen, hogyan fogják üzembe helyezni, milyen üzemanyaggal fog működni. Utóbbi nem két, hanem háromoldalú szerződés lesz, mert az EU Ellátási Ügynökségének aláírási joga van az üzemanyag-szállítási szerződést illetően - mondta el a paksi bővítés kormánybiztosa.- Célunk, hogy az üzemeltetés és karbantartás, amennyire lehet, magyar kézben legyen. Száz százalékra törekszünk. Erre az üzemeltetés területén nagyon jó esélyünk van, a karbantartás területén meglehet, hogy lesz néhány olyan speciális berendezés, aminek karbantartása a beruházó kezében marad, de ez az összfeladat töredékét jelenti- vázolta a kormánybiztos. Azt mondta, hogy a paksi ötös blokk 2025-ben, a hatos egy vagy két évvel később kezdheti meg az áramtermelést. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy amennyiben minden a tervek szerint halad, az építkezés 2018- ban indulhat el, addigra a szükséges engedélyek rendelkezésre állhatnak. Az eljárás keretében még a szomszédos országokban is közmeghallgatás lesz. Az erőmű építésénél a csúcsidőben öt-hétezer munkavállalóra lesz szükség, a háttértevékenységet végzők száma 10-15 ezer közé tehető. A Paksi Hírnök azon felvetésére, hogy Paks felkészítése terén történtek-e lépések, Aszódi Attila azt mondta, készültek térségfejlesztési tervek, de a konkrét munka nem indult meg.- Fontos és sürgős teendők vannak ezen a téren. Azt remélem, hogy az önkormányzati választások után haladéktalanul elkezdődik a térség felkészülése. Rengeteg teendő van, ami nyilván nem a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kompetenciája - hangsúlyozta. Mint mondta, ez igen széles körű együttműködést kíván az önkormányzatoktól, a kormányzattól és a térség szereplőitől. Aszódi Attila arról is beszámolt, hogy az orosz-magyar tárgyalások intenzitásában az elmúlt két és fél hónapban nem történt semmilyen változás. A felek egyetértenek abban, hogy az ukrán-orosz konfliktus miatti, Oroszországgal szembeni uniós szankciók a paksi projektet nem befolyásolják. Aszódi Attila a költségeket firtató kérdésre kifejtette, hogy a keretekben megállapodtak, de rendkívül sok előre nem ismert tényező van, amelyek közül néhányra választ kapnak, ha meglesz a projekt pontos műszaki tartalma. A mostani számítások szerint egy kilowattóra előállítása 15-17 forint körül lesz (Pakson ez most 11 forint alatt van), s mivel a piaci árprognózisok szerint ebben az időszakban ennél magasabb áramár várható, a megtérülés feltételei is adottak lesznek - vázolta a szakember hozzáfűzve, hogy az egyéb lehetőségekkel való összevetésben még mindig versenyképes a nukleáris áramtermelés, az árelőnye 15-20 százalék. Vida Tünde Biztatóak az eredmények Bodán Értékes információkkal szolgálnak a Nyugat-Mecsekben végzett földtani vizsgálatok, amelyeket azzal a céllal indítottak újra idén, hogy kijelöljék a hazánkban keletkező nagy aktivitású radioaktív hulladékokat befogadó mélységi geológiai tároló lehetséges helyszínét. Az eddig végzett munkáról, eredményekről a Bodán tizenegyedik alkalommal megrendezett Tájoló Napon számoltak be a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. szakemberei. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató azt mondta, két fúrást ütemeztek 2014-re. Az egyik már nyáron elérte a 914 méteres záró talpmélységet, a másik 450 méter talpmélységű furat mélyítése még folyik. A mostanáig nyert kőzetminták elemzésének előzetes eredményéről az ügyvezető azt mondta, hogy a vizsgált agyagkő „nem okozott csalódást”. A vízzáró tulajdonság vizsgálata, ami a mi kutatásunk szempontjából kiemelten fontos, kedvező eredményeket mutat, emelte ki dr. Kereki Ferenc. A mostani munkálatok az első fázist jelentik egy majdani tároló létesítésének előkészítésében, ez a szakasz 2017-ig tart. Az idei kutatásokra 1,1 milliárd forintot fordítanak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, amelynek legjelentősebb befizetője az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A Tájoló Nap keretében tartott sajtótájékoztatón szó esett a lakosság tájékoztatásáról és a kutatások környezetében lévő települések önkormányzatainak abban vállalt feladatairól is. A Nyugat- Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (NYMTIT) elnöke, Kovács Győző azt mondta, társulásuk egy ellenőrző bizottságot hozott létre a tagtelepülések képviselőiből, hogy közvetlenül is nyomon követhessék a kutatásokat. A munkálatok újraindulását egyébként nagyon várta a lakosság, amit elsősorban a szerteágazó kommunikációs tevékenység eredményének tekint az elnök. Azt mondta, szerződésben rögzített feladatuk, hogy szerepet vállaljanak a program társadalmi elfogadtatásában. -vida-8 ■ Paksi Hírnök, 2014. október 3.
