Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-09-05 / 17. szám
Zirczi Judit Éppen hazaköltözése előtt, júniusban mutatta be kiállítási anyagát Zirczi Judit Omagh-ban, amelyet Észak-írországban Minority Ethnic Awards díjjal, azaz a külföldi képzőművészek elismerésére alapított díjjal jutalmaztak. A kétgyermekes fiatal anyuka három külföldön töltött év után a minap költözött haza családjával Paksra. Férjével boldogulásukat keresve döntöttek évekkel ezelőtt a kiköltözés mellett, de soha nem terveztek külföldön hosszú távra, és a csillagok szerencsés állásának köszönhetően mindketten egy időben kaptak lehetőséget itthon. Judit kint tartózkodása alatt Omagh-ban is próbálta felvenni a művészeti ritmust, nem is kevés sikerrel. Saját műtermet hozott létre, majd tavaly, közel egy év alatt készítette el azt a kiállítási anyagot, amelyet az észak-ír tartomány idén nyáron elismeréssel jutalmazott. A Connectings (Kapcsolatok) című alkotásgyűjtemény a kint élő közép-kelet-európai nációkat, valamint az ő kapcsolatukat modellezi a kinti világgal, az ír tájjal egybefűzve. Judit nem véletlenül pendítette meg ezt a témát, hiszen az észak-írek erősen lokálpatrióta szemléletűek, rendkívül fontosnak tartják saját identitásuk és hagyományaik megőrzését, lévén, hogy az állam a mai napig az Egyesült Királyság tartománya. Judit úgy véli, külföldre menni mindig izgalmas dolog, és az észak-írországi benyomásokból sok inspirációt meríthet a későbbiekben, a díj kapcsán szerzett kapcsolatokat pedig a későbbiekben is jól kamatoztathatja. Ősztől azonban ismét hazai művészeti pályáját egyengeti. Több év kihagyás után régi munkatársként tér vissza a Paksi Képtárba, ahol, mint mondja, szívügyének tekinti a múzeumpedagógia további fejlesztését és az ott kialakult miliőben, jó csapattal megőrizni az eddigi színvonalat és eredményeket. Ügy véli, a múzeumpedagógia az elmúlt években sokat fejlődött országos és helyi szinten egyaránt, és a képtár nagy eredményt ért el azzal, hogy mára minden paksi iskola valamennyi korosztálya látogatja a múzeumi foglalkozásokat. Judit elmondta, egy múzeumpedagógus feladata az, hogy segítse értelmezni a kiállítást, leegyszerűsítve, érthetővé téve kódolja annak üzenetét és ismereteit a gyermekek nyelvén, hiszen a legbonyolultabb kortárs alkotáshoz is kulcsot lehet adni egy gyereknek, így megszerettetve a művészetet. Kiskorában maga is szenvedélyesen szeretett rajzolni, elsőként mégis hagyományos szakmát tanult. Évekig dolgozott fodrászként Budapesten, a sors azonban visszaterelte a művészpályára. Folytatta a rajztanulást, többek között Halász Róbert és Halász Károly keze alatt fejlesztette tudását, majd sikeresen felvételizett a Képzőművészeti Egyetemre. Elsőként a dunaföldvári Levendula Alapfokú Művészeti Iskolában, ezt követően a Paksi Képtárban helyezkedett el, majd kisebb külhoni kitérő után most ismét itthon szeretne helyt állni nem csupán múzeumpedagógusként, hanem aktív képzőművészként is. Főként allegorikus tájképeket fest, sok szimbólumot használva alaposan átírja a valóságot alkotásain. Külföldön díjazott műveit Pakson is szeretné bemutatni önálló kiállításon, és reméli, felújítás alatt lévő dunakömlődi házukban mielőbb sikerül saját műtermet kialakítania. Mint mondja, nem bánja, hogy hazavezérelte a sors, hiszen a kinti élmények is azt igazolták, a gyökérrel rendelkező ember biztosabb lábakon áll a világban. MD Paksi Hírnök, 2014. szeptember 5. ■ 11 \ r ■ ■ a ■ ' O
