Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-07-04 / 13. szám
Klézl Terézia A tölgy a hosszan tartó élet, az erő, a nemes lélek és bölcsesség hordozója, jelképe az ősök tiszteletének és a rendületlen kitartásnak. Ez a fa a kedvenc növénye Klézl Teréziának, Paks város főkertészének, s áll is egy belőle a présházuk előtt lakóhelyén, Szekszárdon. van egy olyan eszköz beszerzése, amellyel meg tudják vizsgálni a fák törzsének állapotát. A várhatóan egy hónap múlva megérkező berendezés használatát, tekintettel az utóbbi időben történt fakidőlésekre, azonnal megkezdik. Emellett kipróbálnak a burkolatkazettákba ültetett hársfákon egy eljárást, amivel a gyökérzethez injektálják a levéltetvek ellen ható szert, s így remélhetőleg megszűnik a parkoló autókon landolva oly sok kellemetlenséget okozó mézharmat, amit ezek a kártevők termelnek. Ami a virágokat illeti, Pakson és Dunakömlődön közel kilencven virágláda és húsz virágágy van. Ezekbe évente átlagosan ötvenezer egynyári palántát ültetnek ki május közepétől, amelyeket aztán ősszel a DC Dunakom Plusz A városi főkertész feladata a zöldfelületek létesítésének, gondozásának szakmai irányítása. Ez bővebben azt jelenti, hogy az ő tervei alapján zajlik a városban a fa-, cserje-, illetve virágültetés; szakértelmére a növénytakaró ápolásában, az új beruházások, felújítások során is számítanak, illetve teendői közé tartozik a parkokban található pihenő- és játszóhelyek kialakítása, fenntartásuk felügyelete. Az intenzíven művelt zöldfelület Pakson jelenleg 30 hektár, ide tartoznak a közparkok, a lakótelepi lakókertek, a közintézményekhez tartozó kertek, a központi terek, a történelmi belváros és a köztemető zöldfelületei. Ezeken a területeken változatos fajtaösszetételű fa- és cserjeállomány található, a faállomány borítottsága több helyen eléri az ideális 70-80%ot. Problémát a kb. 30-40 évvel ezelőtt telepített nyárfák okoznak, ugyanis a nyárfa puhafa, gyorsan növekszik, de gyorsan is öregszik, ezáltal balesetveszélyessé válik. Jelenleg folyamatban Kft. parkfenntartási részlegének munkatársai kétnyáriakkal váltanak, jellemzően tulipánnal és árvácskával, de csak a virágágyak nagyjából felében, a város forgalmasabb pontjain. Klézl Terézia elmondta, hogy a virágágyak tervezésekor figyelembe kell venni az adott növény fény-, víz- és tápanyagigényét, méretét és színét. Előnyben részesíti a magyar nemesítésű virágfajtákat, amelyek a helyi klimatikus viszonyoknak megfelelnek. Ilyen például a Tagetes, ismertebb nevén a büdöske „Csemő” fajtája, a Rudbeckia vagy a kúpvirág több fajtája, valamint a Celosia, hétköznapi nevén a kakastaréj, ebből is a „Bikavér”, illetve a „Savaria”. A városban sétálva minden évben láthatunk petúniát, amely elképesztő változatosságot mutató faj, illetve Nicotianát, azaz díszdohányt, amelynek fehér virága kiemeli és elválasztja a színes foltokat. Az elmúlt években tették próbára az Ipomoeát, azaz édesburgonyát, amely a körforgónál díszlett, s mivel bevált, idén is ültettek a városban a sakkszobor környékén. Egyre több helyen jelennek meg mindemellett az igen szép látványt nyújtó és manapság divatossá váló díszfűfélék a virágágyak körül. Idei újdonságként az Angelonia is megjelent, amely a buszpályaudvarnál virít. Erre a fajtára a város főkertésze tavaly figyelt fel egy Balatonkeresztúron rendezett virágkiállításon. Hasonló alkalmakra rendszeresen ellátogat, ahogy szakmai konferenciákra, előadásokra is. Megszerzett tudását több mint húsz évvel ezelőtt állította Paks szolgálatába. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd az egykori budapesti Kertészeti Egyetemen táj- és kertépítész diplomát szerzett. Ezután visszatért szülővárosába, Szekszárdra, ahol először gyakornokként, majd tervezőként dolgozott a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál, időközben megszerezte a vezető tervezői jogosultságot. Munkája révén már azokban az években több szállal kötődött Pakshoz, ő tervezte többek között a polgármesteri hivatal előtti parkot és az atomerőmű parkjainak egy részét, így amikor a tervezővállalat megszűnt, élt az éppen kínálkozó lehetőséggel és Paksra jött dolgozni. A főkertészi feladatokat megbízási szerződéssel látja el, mellette vállalkozóként szaktanácsadással, valamint táj- és kertépítészeti tervezéssel foglalkozik, ami magában foglalja a játszótér-, sportpálya-, sétány- és térburkolat-tervezést. Urbanisztikai tanulmányokat is folytatott, több település rendezési tervének tájrendezési munkarészét készítette el. Tervezőként a paksi munkák jelentették számára a legtöbb örömet, például a lakótelepi tömbbelsők felújításánál végigkísérhette a teljes építési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig. Amikor Terézia nem dolgozik, legszívesebben családjával tölti idejét. Férje, Tóth Lajos István már nyugállományba vonult, így teljes „munkaidőben” hódolhat a szőlészetnek, borászatnak, Terézia kedvenc elfoglaltsága viszont a táj esi, augusztusban táborba is megy. Két lányuk van, Márti, az idősebb Budapesten él, közgazdász, két gyermek anyukája, Imola pedig Szekszárdon szolfézstanár, három gyermeke van. Kohl Gyöngyi Paksi Hírnök, 2014. július 4. ■ 15 Jó napot, mi újság?
