Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-07-04 / 13. szám
Több évfordulóról is megemlékeztek Tucatjával sereglettek a Paksi Városi Múzeumba az emberek a Múzeumok éjszakáján idén is. Az intézmény kollektívája ezért mindent meg is tett, sok lelkes segítővel együtt sokszínű programmal készültek. Mivel az épület kicsi, az udvarra is kitelepültek. Itt különféle kézműves termékek, csemegék és alkotási lehetőség várta a betérőket. Készíthettek kosarat, kardot, de akár legyezőt is. Szerencsére az égiek is értékelték a sok erőfeszítést, az egyre gyülekező felhők legfeljebb csak az igazgató, Váradyné Péterfi Zsuzsanna és kollégái homlokára csaltak ráncokat. Ezúttal két kerek évforduló adott apropót a programoknak, amit a Korszakhatárok a nagyvilág és a múzeum történetében cím hűen tükrözött. Az I. világháború kitörése, illetve az intézmény alapítása jelentett támpontot, előbbi századik, utóbbi huszadik évfordulójára emlékeztek. Hajdú János polgármester megnyitójában köszönetét mondott a kollektívának azért, hogy a Múzeumok éjszakáján emléket állítottak a háború hőseinek. A megnyitó keretében köszöntötték a régi, ma már nyugdíjas munkatársakat, a Múzeumért díj korábbi díjazottjait. A rendezvényen átadták az idei Múzeumért díjat is, amivel ezúttal Simon Csilla munkáját ismerték el. Az indoklásban elhangzott, hogy évek óta önzetlenül és nagy odaadással segíti az intézmény munkáját. Simon Csilla eredetileg óvónő, jelenleg a paksi atomerőmű balesetelhárítási szervezeténél dolgozik. A múzeummal, annak dolgozóival akkor került kapcsolatba, amikor egy merész ötlet nyomán elkezdte kutatni az Erzsébet Nagy Szálloda múltját. Azóta - immár több éve - ott van a rendezvényeken, segít. Gyakorta nem egyedül, hanem viszi magával az Energetikai Szakközépiskola diákjait, akik így szakmai gyakorlatra tesznek szert a rendezvényszervezés területén. Megfogta a légkör, ami a múzeumban fogadta.- Nagyon kevés hely van, ahol egy kollektíva egy irányba tud húzni. Kreatívak, nyitottak - mondta az intézmény munkatársairól. És titoktartóak is, hiszen - mint kiderült - tavaly a Múzeumok éjszakáján eldöntötték, hogy őt választják tiszteletbeli muzeológusnak, de senki még csak utalást sem tett rá, így nagyon meglepte, amikor szólították. Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek válogathattak a különféle programok közül: módjuk volt éjszakai tárlatlátogatásra. Berendeztek egy korabeli parasztpolgári szobát erre az alkalomra, illetve egy új, első világháborús tárlattal is készültek. A kiállítást Nagy Márton Géza történész és Kákái Emese néprajzos rendezte. A tervezésben és kivitelezésben Ring István, Makó Gábor és Balázs Orsolya vett részt. Helyszínül a kőtár szolgált, ami ámulatba ejtő változáson ment keresztül. Sok háborús relikvia bemutatása mellett felépítettek egy futóárkot, aminek eredményeként a kőtár világháborús hadszíntérré változott. Rendeztek fotókiállítást egy hivatásos haditudósító fotós korábban be nem mutatott képeiből. A paksi fúvószenekar katonaindulókat, a Pro Artis Művészeti Iskola két tanára kuplékat adott elő. A boldog békeidők és a háborús évek hangulatát idéző zenés kávéház nyitotta meg kapuit erre az estére, Ring István pedig megszólaltatta a röviddel korábban Budapesten debütált vurstlit, ami szintén nagy népszerűségnek örvendett. Vida Tünde A zene kapta a főszerepet Bár a modern képzőművészet otthona, a zenét helyezte fókuszba a Múzeumok éjszakáján a Paksi Képtár. Ez persze nem jelenti azt, hogy az előbbi teljesen háttérbe került volna, volt tárlatvezetés, múzeumpedagógiai foglalkozás, sőt egy különleges, egyszeri kiállítás is. A képtár első ízben csatlakozott az országos szervezésű programhoz. Prosek Zoltán, az intézmény vezetője elmondta, hogy egy olyan festőművészt hívtak meg, aki ősszel egy kamarakiállítás keretében újra visszajön Paksra. A most megismert Nemes Márton a képtár vezetője szerint a szakma által legtehetségesebbnek tartott pályakezdő festőművészek egyike. A késő este, kora éjszaka betérők bepillanthattak a kulisszák mögé is, Prosek Zoltán és Korpácsi Ferenc gyűjteménykezelő vállalkozott arra, hogy kalauzolja őket a képtárnak a közönség által máskor nem látogatható termeiben, bemutatva annak múltját, jelenét, jövőjét. Azontúl, hogy az intézmény egyik új munkatársa, Szabó Nóra frissen végzett festőművész várta múzeumpedagógiai foglalkozásra a képzőművészet iránt érdeklődő kisebb-nagyobb gyerekeket, egy fiatal paksi képzőművész-palánta is alkotásra csábította őket. Orsós Bence öt éve a Pro Artis Művészeti Iskola képzőművész szakos növendéke. - Bence mindenhez nagyon érzékenyen nyúl hozzá, őt azzal a nagy feladattal bíztam meg, hogy válogasson, rendezzen és mutasson be egy kiállítást a gyűjteményünkből - mondta az igazgató. Azt, hogy Prosek Zoltántól felkérést kapott, vissza nem térő, különleges lehetőségnek tekintette, éppen ezért nagy odafigyeléssel választotta ki a műveket, köztük például „két hatalmas és gyönyörű szép” Keserű Ilona-képet, egyegy Halász Károly- és Pinczehelyi Sándor-munkát, valamint egy Maurer-szobrot. - Elképesztően örültem, hiszen egyébként nincsenek ilyen lehetőségek - mondta lelkesen. Azt is elárulta, el tudná képzelni, hogy galériában, múzeumban dolgozzon. A jövőjét képzőművészként képzeli el, ezért az ESZI elvégzése után ilyen irányban szeretne továbbtanulni. A szívéhez legközelebb a grafika áll, de szívesen fest is. A zenés vonulatot két előadás testesítette meg a Múzeumok éjszakáján. Az egyik egy lemezbemutató koncert volt, ami a magyar improvizatív dzsessz kiemelkedő muzsikusaiból álló Aura trió nevéhez fűződik. A Pro Artis Művészeti Iskola padjait szintén koptató Tóth Viktor Lukács Miklóssal és Orbán Györggyel egy éve játszik egy zenekarban. A képtárban a februárban adott koncertjükből született Szemed kincse című CD-t ismerhette meg a közönség. A trió koncertje igazi zenei csemege volt, akárcsak Karafiáth Orsolya, Legát Tibor és Kopasz Tamás rendhagyó zenés performansza. -vida-Paksi Hírnök, 2014. július 4. ■ 11