Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-06-20 / 12. szám

Elébe kell menni a jövőnek Ha valaki egy szakmát meg akar tanulni, nem az íróasztalnál kell kezdenie, hanem a legnehezebb körülmények között. Ez dr. Ke­­reki Ferenc filozófiája. A Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Köz­hasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója éppen ezért helyezke­dett el bányamérnöki diplomája megszerzése után azonnal a Me­cseki Szénbányáknál. ni, mert ott lehet megtanulni a szakmát - vallja. Életre szóló tapasztalatokat szerzett a ’86-os, n áldozatot követelő omlásos baleset után. Őt bízták meg a fejtés vezetésével. Komoly ki­hívás volt talpra állítani a pszi­chésen megviselt bányászokat. A sikert jelzi, hogy utána a kol­lektíva a szénbányászat kiváló brigádja lett. aktívhulladék-tároló építésére csupán mint műszaki kihívásra tekintett. Ma az RHK Kft. ügy­vezetőjeként már sokkal inkább tisztában van azzal, hogy több­ről van szó. A vezérelvek merő­ben másak, mint a bányászatnál, hiszen ott a cél, hogy leghaté­konyabban kitermeljék, ami a föld mélyén van, emitt pedig az, hogy amit a föld mélyén létre­Bár családjában nem volt bá­nyász, az iskolában majd’ min­den társáéban igen. A bányá­szatot elsősorban nem nehéz és piszkos munkának látta, hanem férfiasnak. Kereki Ferenc bánya­vidéken, a Miskolchoz tartozó Perecesen nőtt fel. Pályaválasz­tásában az a természetszeretet, bányászat iránti tisztelet is sze­repet játszott, amit az általános iskolában szívott magába. 1982 júniusában kapta meg a bánya­mérnöki diplomát a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Júliusban már a Pécshez közeli Vasasbányán dolgozott. Azért éppen itt, mert egyetemistaként járt a bányában, és a Tűzveszély!, Sújtólégveszély!, Szénporrob­­banás-veszély! feliratok inkább vonzották, mint taszították.- Egyértelműen az volt bennem, hogy először a legnehezebb körülmények közé kell men­A szénbányászat után az urán­bánya következett, ahol öt évet töltött el. Innen hívták a bá­nyászati hivatalhoz, ahol az új bányatörvény előkészítésében vett részt. A hatósági munká­ban is megtalálta a szépséget és a számára fontos kihívást. Alig­hogy átvette második diplomá­ját a jogi egyetemen, bányaka­pitánynak nevezték ki. Itt már találkozott a hulladékelhelyezés kérdésével. Elárulta, hogy ami­kor a hatóság képviselőjeként a szabályozással foglalkozott, még a gondolat sem merült fel ben­ne, hogy valamikor közelebbi kapcsolatba kerülhet a radioak­tív hulladékokkal. Ez azonban már akkor megtörtént, amikor 2008-ban a Mecsekére Zrt. bá­nyászati igazgatója lett, ami a cég föld alatti térkiképzési mun­káinak irányítását jelentette. Ak­kor a bátaapáti Nemzeti Radio­hoznak, az hosszú távra, bizton­ságot garantálva funkcionáljon. 2010-ben, amikor az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója megbízta a kft. vezetésével, első­sorban Bátaapátira volt rálátása, bár a Püspökszilágyban lévő táro­lónál is érintett volt a Mecsekére egy rekonstrukciós munkában. A kutatásokkal, működtetéssel kapcsolatos műszaki kihívások legjobb megoldása mellett a cég megerősítését, átszervezését te­kintette fontos feladatának, mert úgy ítélte meg, hogy projektszer­­vezet-szerűen, túlzottan külső szakértőkre hagyatkozva műkö­dött. Mostanra nagyban sikerült előrelépni, szakmailag megerő­södött, szakterületén kihagyha­tatlan tényezővé vált az RHK Kft. Ez sok harccal járt, hiszen össze kellett csiszolni a korábbi és az újonnan érkezett kollégák kü­lönböző munkakultúráját. Az újonnan érkezők a piacról jöttek, magukkal hozva a piaci szemléle­tet, aminek a cégvezető szerint az eddiginél jobban kell érvényesül­nie az egész szervezetben. Sikerült a pályáztatás, vállalkozásba adás, szerződéskötés terén elengedhe­tetlen tudással felvérteződniük, a munkameneteket hatékonyabbá tenniük, s legfőképpen szakmai­ságukat erősíteni.- Nagyon sok szakmai tapaszta­latot szereztünk, utánanéztünk a világban, hogy mások miként csi­nálják. Előadókat hívtunk, helybe mentünk a tudásért, szisztemati­kusan felépítettük, hogy milyen nemzetközi fórumokon jelenjünk meg - vázolta. Mint mondta, mindez azt szolgálta és szolgál­ja, hogy közép- és hosszú távon meghatározzák a hulladékkezelés­sel kapcsolatos feladatokat. Azt is hozzátette, számára fontos, hogy megalapozott szakmai tanulmányt tegyenek le az asztalra a szükséges döntések meghozatalához. Ezt az elvet követik Boda esetében is, ahol egy mélygeológiai tároló majdani létesítésével kapcsolatos kutatások folynak. Dr. Kereki Fe­renc kiemelte: kollégáival együtt azt vallják, hogy nem odázható el a későbbi döntéshez szükséges tu­dás megszerzése. Kutatásokra van szükség, hogy választ tudjanak adni arra a kérdésre, lehet-e a épí­teni Nyugat-Mecsekbe egy nagy aktivitású hulladék befogadására alkalmas tárolót. - Mi a „wait and see” elv helyett a „do and see” elvet követve azt mondjuk, ne várjunk, hanem szerezzünk meg minden információt a döntéshez - vázolta az igazgató. Dr. Kereki Ferenc magánéleté­ben is a tettek embere. Mindig is sportolt, elsősorban futballozott, amiről sportsérülések miatt mos­tanra le kellett mondania. Kerék­pározik, zenél, színházba jár, szí­vesen kirándul és snowboardozik. Utóbbit azért tanulta meg, mert a gyerekei azt mondták, „Apa, ehhez te már öreg vagy” Valószí­nűleg nem számoltak azzal, hogy édesapjukat éppen az efféle kihí­vások éltetik. Vida Tünde Paksi Hírnök, 2014. június 20. ■ 7

Next

/
Thumbnails
Contents