Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-01-24 / 2. szám
Történelmi döntés született Pakson örömmel fogadták a két új reaktorblokk építésére vonatkozó oroszországi megállapodást, a nukleáris szakma szintén üdvözli a döntést, ám a politikai ellenzék kritikával illeti. Összeállításunkat az MTI híreit felhasználva készítettük. A paksi atomerőmű nélkül a magyar gazdaság nem tud versenyképesen működni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban a paksi erőműbővítésről szóló orosz-magyar megállapodás ügyében. Magyarországnak az az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40-45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak - hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy Paks megtartása nélkül a rezsicsökkentésnek sincs gazdasági alapja. A témáról előbb a kormány, majd az Országgyűlés is tárgyal. Ezt múlt csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelentette be. Lázár János ismét nyomatékosította, hogy az elkövetkező évtizedekben is - a világon az egyik legbiztonságosabbnak számító - paksi erőmű működtetésével érhető el a legolcsóbb áram, a bővítéssel pedig Magyarország növeli energiafüggetlenségét. Azt is elmondta, hogy versenyképes marad a paksi ár, mert nem a Magyar Villamos Művek, hanem a magyar állam veszi fel a hitelt. Ezzel nő ugyan az államadóság, de azt úgyis sikerült csökkenteni. A tízmilliárd eurós hitelkeretről azt mondta, Moszkva a piacinál - egy átlagosnak vett 5,6 százalékosnál - kedvezőbb kamatot és harmincéves lejáratot ajánlott Budapestnek. Az államtitkár arról is beszélt, hogy 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva Günther Oettinger energiaügyi biztost, hogy a magyar kormány nemzetközi megállapodást akar kötni Oroszországgal. Ezután a magyar fél notifikációra meg is küldte a szerződéstervezetet az EU-nak, Brüsszel pedig hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a beruházásról szóló orosz-magyar szerződés megkötése ellen. A tervek szerint a projektben legalább 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész, ez pedig minimum hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektornak és legalább egymilliárd eurós adóbevételt a magyar államkasszának, hangsúlyozta Lázár János, aki szerint a Roszatom - más országok beruházásait figyelembe véve - kifejezetten jó áron épít majd új erőműblokkokat. Ha a Roszatom megkezdi a reaktorok építését - amelyek várhatóan tíz év múlva kezdhetik meg működésüket -, megtenderezteti majd az eljárás minden lépését - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy magára a beruházásra nem írtak ki pályázatot, azt mondta: az EU-ban ma nem zajlik olyan nukleáriserőmű-építés, amely tendereztetés eredménye lenne. Lázár János megjegyezte, hogy egy magyar-orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni. A Népszabadság A 19 ezres Pakson nincs olyan, aki ne örülne az új blokkoknak címmel közölt összeállítást, amelyben azt írják: „Nem függ kortól, nemtől, kisgyerekek számától vagy pártszimpátiától a paksiak véleménye az atomerőmű küszöbön álló bővítéséről. Mindenki támogatja a beruházást, és az orosz technológiában is megbíznak - hiszen a jelenleg működő blokkok is az ő technikájukra épülnek. Az atomerőmű jelenleg ötezer ember megélhetését biztosítja közvetlenül vagy közvetve.” Az ellenzéki pártok a bejelentés óta ostorozzák az orosz-magyar megállapodást. íme néhány vélemény a teljesség igénye nélkül. Az MSZP szerint a miniszterelnök törvénytelenül, a kormányt és az Országgyűlést megkerülve döntött arról, hogy a Roszatom orosz energetikai vállalat két új erőműblokkot építhet Pakson. Józsa István frakcióvezető-helyettes sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, egyedül döntött az ország energiapolitikáját száz évre meghatározó kérdésben, ezen pedig csak veszíthet Magyarország. Az MSZP-s képviselő szerint a civil társadalom tiltakozása miatt a paksi bővítés lehet a második vízlépcsőügy. - Az atomenergia ma megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban, tiszta energiaforrás, Paks pedig megfelelő előkészítés után alkalmas lehetne a bővítésre, de ami eddig történt, nem megfelelő előkészítés - jelentette ki. Az LMP Áder Jánoshoz fordul a paksi bővítéssel kapcsolatban, mert indoklásuk szerint a kormányfő kötött megállapodást Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről és ehhez kapcsolódóan egy 3000 milliárd forintos kötelezettségvállalásról anélkül, hogy a döntésbe a magyar lakosságnak beleszólást biztosított volna. - Az LMP felelős politikai erőként mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyar emberek maguk dönthessenek jövőjükről, a párt társelnökei ezért még a tavaszi ülésszak előtt egyeztetni kívánnak a köztársasági elnökkel - írták MTI-hez eljuttatott közleményükben. A tavaszi parlamenti ülésszak első hetében tematikus ülést kezdeményez a paksi erőmű bővítéséről Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, a bizottsággal az őszi ülésszak végén történt egyeztetés után - tájékoztatta a testület az MTI-t. Az Együtt-PM szerint a kormány állításával szemben nem a magyar adófizetőknek, hanem a Fidesz gazdasági holdudvarának kedvez a paksi erőmű tervezett bővítésének módja. Erről Karácsony Gergely, az ellenzéki választási szövetség politikusa beszélt. Hangsúlyozta, az erőmű építésének költségeit is figyelembe véve az atomenergia a legdrágább áram-előállítási módszer, aminek költségei a fukusimai baleset hatásai miatt tovább emelkedhetnek. (Folytatás az 5. oldalon) MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna
