Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-06-06 / 11. szám

Atomerőmű Gránit-díjat kapott Bagdy László Negyedszázada járja Bátaapáti térségét Bagdy László. Nem tu­ristaként, hanem - ahogy tréfá­san fogalmaz - hirdetni az igét. A téma minden esetben a nukleáris energia, illetve a hozzá szorosan kötődő radioaktív hulladékok. Mint mondta, „most már csak a szépre emlékezünk, de nehéz küzdelem volt”. Felidézte az ófa­lui fiaskót, azt, hogy Bátaapátiban tüntettek a véméndiek. A változás ehhez képest óriási, a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a környező lakosság szinte teljes egésze ismeri a Bátaapátiban meg­épült Nemzeti Radioaktívhulla­­dék-tárolót és támogatja működé­sét. A környező települések által életre hívott Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) - amelynek születésénél szintén ott volt Bagdy László - Gránit-díjat alapított, hogy általa mondjon köszönetét azoknak, akik kiemel­kedő tevékenységükkel, szerep­­vállalásukkal hozzájárulnak a társulás sikeres működéséhez. A Gránit-díjat idén a társulás és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. közös TETT-re Kész Napján Bagdy László vehette át. Bagdy László 1986-ban került Paksra, 1992-ben bízták meg az atomerőmű radioaktív hulladék­­kezelési osztályának vezetésével. Eredetileg villamosmérnök, de sugárvédelmi szakemberként dolgozott, majd a kommunikáció területére „tévedt át” Közremű­ködött a Bátaapátiban létesített bemutatóterem kialakításában, ahol rendszeresen fogadóórákat tartott, s amelyek a kezdetét jelen­tették a szorosabb lakossági kap­csolatok kialakításának. 1998-ban alapító tagként került az akkor alakuló RHK Kht.-hoz kommu­nikációs főmunkatárs beosztásba. A lakossági kapcsolat és a folya­matos tájékoztatás ekkortól még intenzívebb lett, részben mun­kaköréből, részben elkötelezett­ségéből adódóan. Rendszeresen tájékoztatta a térség polgárait a kutatási tevékenységekről, a ra­dioaktív hulladék elhelyezésének szükségességéről, azok fajtáiról, kezeléséről, mennyiségéről. 2006- ban a TETT kommunikációs tanácsadója lett. Immár ebben a minőségében járja a települése­ket, közmeghallgatásokon, falu­gyűléseken, nyugdíjaskluboknál, civilszervezeteknél, intézmények­ben, egyéb rendezvényeken tart tájékoztatókat. A társulás szerep­­vállalása és a radioaktívhulladék­­elhelyezés mellett az atomerőmű is fontos elemként jelenik meg előadásaiban. A nukleáris alapú energiatermelést népszerűsítő tevékenységét az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2009-ben Héli­­osz-díjjal ismerte el. Az eredményes munkát Bagdy László abban látja, hogy mindig a bizalom elvét tartotta szem előtt, a meggyőzés helyett a kölcsönös­ségen alapuló párbeszédet része­sítette előnyben. Ahogy a mélta­tásban fogalmaztak: tájékoztató munkájával fontos szerepet vál­lalt a tároló megépítését lehetővé tevő népszavazásnál, amelyen a helyiek több mint 90 százaléka tá­mogatta a létesítmény befogadá­sát. Az, hogy a tároló megépült és így megoldást nyert az atomerő­mű kis és közepes aktivitású hul­ladékának elhelyezése, véleménye szerint komoly eredmény. - Ha ez nem lenne megoldva, nem biztos, hogy beszélnénk üzem­idő-hosszabbításról, bővítésről - hangsúlyozta. -tv-Hevesy György-díjban részesült Váratlanul érte Elter Enikőt, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vegyészeti főosztályának vezető­jét a hír, hogy idén neki ítélték a „Hevesy György-díj a nukleáris biztonságért” elismerést. Az kü­lön örömmel töltötte el, hogy a ki­tüntetésnek jó visszhangja volt. A díj nem egyszemélyes eredmény, része van benne a kiváló csapat­nak, amelyben dolgozik, illetve családjának, akiket ezért köszönet illet - hangsúlyozta a kitüntetett. Enikő szabolcsi lány, a Debreceni Vegyipari Szakközépiskola után Moszkvában a Gubkin Kőolaj- és Földgázipari Egyetem kémiai technológiai ágazatán tanult. Tolna megyébe férje, Elter József oldalán érkezett, akivel Szekszár­­don telepedtek le. Két fiuk szü­letett, ma már mindketten fel­nőttek. - Életünk egyik legjobb döntése volt fiatalon gyereket vállalni. Megnyugtató látni, hogy megállják a helyüket az életben - árulta el. Nyolc évig Szekszárdon dolgo­zott, közben a Veszprémi Egye­temen környezetvédelmi szak­mérnöki diplomát szerzett. Nagy váltást jelentett számára, amikor a paksi atomerőmű munkatársa lett. Itt a Radioaktív Hulladék­­kezelési és Vegyészeti Fejlesztési Osztályon kezdett dolgozni mint önálló mérnök. Ahogy fogalmaz: egy kis kanyart vett szakmai pá­­lyafütása, amikor egy pályázatot megnyerve a balesetelhárítási szervezethez került. 2003-ban az Üzemidő Hosszabbítási Projekt­től felkérést kapott a környezetvé­delmi engedélyeztetéssel kapcso­latos munkálatok koordinálására. Ez egy kihívásokkal teli, szép idő­szak volt, hiszen úttörő feladatot vállaltak, megtapasztalták ennek minden szépségét és buktatóját. A 2003-as üzemzavar után kol­légáival közösen elkészítették az erőmű új közép- és hosszú távú radioaktívhulladék-kezelési kon­cepcióját. - Igazi csapatmunka eredményeként az atomerőmű 2004-ben megkapta a blokkok teljesítménynövelésének vízjogi, míg 2006 végén a blokkok üzem­idő-hosszabbítására vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. - A munka során kiváló külső és bel­ső szakemberekkel dolgozhattam együtt, akiktől rengeteget tanul­tam a szakmáról, emberségről, közösségformálásról, biztatásról - fogalmazott. Elter Enikőt 2007-ben újabb szép feladat találta meg, felkérést kapott az Üzemviteli Igazgatóság Vegyé­szeti Főosztályának irányítására, azaz visszatért alapszakmájához. A szakterület nagy, változatos, beletartozik a radioaktívhulladék­kezelés is, ami mindig szívügye volt. Az üzemvitelen dolgozni fo­lyamatos kihívás - mondta Enikő. Azt is elárulta, hogy nagyon sze­retnek Szekszárdon élni, az olva­sás és kertészkedés mellett az uta­zás a kedvelt időtöltése, korábban négyesben, mostanság inkább kettesben utaznak férjével, aki az atomerőmű nukleáris főosztályát vezeti. -tünde-6 ■ Paksi Hírnök, 2014. június 6.

Next

/
Thumbnails
Contents