Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)
2014-05-23 / 10. szám
Nem lesz népszavazás a bővítésről Nem lehet népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítéséről - döntött a Kúria, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát. A Magyar Távirati Iroda a Kúria honlapján olvasható közleményt idézve azt írja, hogy a testület azért utasította el a kérelmet, mert - egyetértve az NVB-vel- nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. A Szigetvári Viktor, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke által benyújtott kérdés úgy hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?” Az NVB február közepén hozta meg döntését arról, hogy elutasítja a két politikus közös, az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kérdésének hitelesítését. A kérelmezők ezután a Kúriánál felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a bizottsági döntés ellen, ám a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát. A Kúria rögzítette: az alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra olyan kérdés, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozik. -vf-Az Ibériai-félszigeten tájékozódtak Két országot érintő tanulmányúton jártak a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás polgármesterei. Gáncs István elnökhelyettes, Tengelic polgármestere azt mondta, a TEIT polgármestereinek egyrészt szerződéses kötelezettségük, másrészt jól felfogott érdekük, hogy időnként bővítsék, frissítsék ismereteiket a nukleáris ipar és általában az energetika területén zajló nemzetközi eseményekről, változásokról, különös tekintettel ezek helyi, települési kihatásairól. A 13 Paks környéki település vezetői néhány napja érkeztek haza az Ibériai-félszigetről, ahol elsőként a spanyol atomenergetikai helyzettel ismerkedtek meg. Ennek keretében a Madrid melletti Trillo atomerőműben tettek látogatást, amely a paksihoz hasonlóan nyomottvizes rendszerű, kapacitása 1000 megawatt, üzembe lépésének éve 1988. A legnagyobb érdeklődést a merőben új megközelítésű látogatóközpont keltette fel, amely igen egyszerű megjelenítéssel, de 21. századi technikával biztosítja az alapismeretek megszerzését, egyúttal a csoportok gyors áthaladását. A névadó Trillo település polgármestere is vendégül látta a delegációt, és a községházán válaszolt a TEIT-küldöttség kérdéseire. Kiderült többek között, hogy az országban már a 90-es évek kezdete óta törvény szabályozza az együttműködés tartalmi és anyagi kérdéseit. A következő program az andalúziai Córdoba közelében épült kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló megtekintése volt. Ennek megoldása teljesen más, mint a Bátaapátiban lévő magyar tárolóé, ugyanis felszíni elhelyezkedésű. A tárolóhordókat betonkonténerekbe helyezik, majd azok a beton tárolókamrákba kerülnek; ezeket lefedik, végül többrétegű talajtakaró kerül rájuk. Új megközelítés, hogy megjelent a nagyon alacsony aktivitású hulladék fogalma is, amely az atomerőművek lebontásakor keletkezik nagy mennyiségben - erre a célra külön tárolóegységek létesülnek. A befogadó település önkormányzati képviselői szintén konzultáltak a TEIT küldöttségével. Spanyolországban igen erős és szervezett a „nukleáris települések” szövetsége, a fővárosban külön irodát tartanak fenn, amelyet szintén megtekintettek a magyar polgármesterek élénk eszmecsere kíséretében. Felhasználva a földrajzi közelségből adódó lehetőséget, a küldöttség behatóan tanulmányozta a portugál alternatívenergia-programot. Az ottani kormányzat 2002-ben indította útjára a húsz évre tervezett projektet, amelynek célja, hogy a villamosenergiaigény 60%-át megújuló forrásból fedezzék. A program előirányzott költsége 22 milliárd euró. Hatalmas léptékű nap-, szél-, víz- és geotermikusenergia-felhasználási fejlesztés indult, amelynek jelentős foglalkoztatási hozama is lett. 2014-re átlépték az 50%-os mértéket. A TEIT polgármesterei megismerték a világ egyik legnagyobb naperőművét Amarelejában, ahol több mint negyedmillió napelemkazetta 66 megawatt csúcsteljesítményre képes, jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátástól megkímélve a környezetet. A program zárásaként a küldöttség az Atlanti-óceán partközeli részén felépített hullámerőművet tanulmányozta, amely az első ilyen létesítmény a világon. Az egymáshoz kapcsolt, de egymáshoz képest a hullámzásnak megfelelően elmozduló óriási úszóhengerek dugattyús megoldással folyadékot keringetnek, amelynek segítségével villamos energiát termelnek. Egy „energiakígyó” 750 kilowatt villamos kapacitással rendelkezik, a prototípus után már további 25 darabra van megrendelés. Vida T. s
