Paksi Hírnök, 2014 (23. évfolyam, 1-24. szám)

2014-05-09 / 9. szám

Atomerőmű Közmeghallgatást tartott az OAH Az engedélyezés hosszadalmas és összetett eljárásának első fontos lépése a telephely-engedélyezés, ennek kapcsán tartott közmeg­hallgatást az Országos Atom­energia Hivatal (OAH) Pakson. A polgármesteri hivatal nagyter­mében a nukleáris hatóság és az MVM Paks II. Atomerőmű Fej­lesztő Zrt. szakemberei tartottak tájékoztatót, majd válaszoltak a kérdésekre, amelyeket elsősor­ban az atomenergiát nem támo­gató civilszervezetek, pártok kép­viselői tettek fel. Az eseményre valamivel több mint százan gyűl­tek össze a tárgyalóteremben. Hullán Szabolcs, az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági főigazgató-helyettese kiemelte, hogy a nukleáris léte­sítmények, így az atomerőművek is, életciklusuk minden szakaszá­ban folyamatos hatósági felügye­let alatt állnak annak érdekében, hogy a biztonsági követelmények mindenkor teljesüljenek. A te­lephely engedélyezése kétlép­csős eljárás, a most zajló az első, amelyben a telephelyvizsgálat és -értékelés zajlik. A következőben a telephelyjellemzőket értékelik majd. Ezt a létesítési, majd az üzembe helyezési, végül az üze­meltetési engedély követi. Eck József, az MVM Paks II. Zrt. projektmenedzsment-igazgatója azt vázolta, hogy az engedély­­kérelemhez hétszáz oldalnyi dokumentációt állítottak össze. Az eljárás során egyebek között földtudományi, meteorológiai, hidrológiai vizsgálatot végeztek, értékelték a kibocsátások hatása­it, az ember okozta külső veszé­lyeket.- A kérdések többsége nem konkrétan a közmeghallgatás témájához, azaz a telephelyvizs­gálathoz kapcsolódott - ösz­­szegezte Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a körülbelül kétórás közmeghallgatás végén. Azt is elmondta, hogy az enge­délyezéshez kapcsolódó köve­telményrendszer felülvizsgálatát 2009-ben kezdték el, akkor, ami­kor a parlament felhatalmazást adott az új atomerőművi blok­kok létesítésének előkészítésére.- Ez a rendszer teljes mértékben megfelel a nemzetközi gyakor­latnak és elvárásoknak, össz­hangban van az EU elvárásaival, a szomszédos országok gya­korlatával - hangsúlyozta a fő­igazgató. Az OAH szakemberei kiemelték, hogy a közmeghall­gatás tárgyát képező engedélye­zési eljárás a létesítmény nukleá­ris biztonsági engedélyezésének egyik lépése. A hatóság minden létesítményszintű engedélyezési eljárás esetén közmeghallgatást végez az érintettek tájékoztatása, illetve annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson a témá­val kapcsolatos vélemények, ál­láspontok kifejtésére, kérdések megfogalmazására. A hatóság a most elhangzottakat is figyelem­be véve hozza meg, majd teszi közzé határozatát, amely 15 nap múlva válik jogerőssé. Az OAH a következő napon a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója üzemeltetési engedé­lyének módosítása ügyében és az atomerőmű 2. blokkjának üzemidő-hosszabbítása témá­jában is tartott közmeghallga­tást. -vida-Villanyautót kötöttek az atomerőműre Az atomerőmű parkolójában csatlakoztatta töltőre hibrid autó­ját Glattfelder Béla európai parla­menti képviselő (Fidesz-KDNP), hogy ezzel demonstrálja: nukleá­ris energiára van szükség ahhoz, hogy Magyarország át tudjon térni a villamosenergia-alapú közlekedésre. Glattfelder Béla azt mondta, hogy a ma meglévő vil­­lamosenergia-kapacitás nem lesz elegendő 2025-ben még akkor sem, ha a közlekedési rendszer változatlan marad. Véleménye szerint ezen a téren komoly vál­tozásra lehet számítani, teret nyernek az elektromos és hibrid autók. Ezt - mint mondta - az is jelzi, hogy nő az bántuk tanúsított kereslet és áruk is emelkedik. A politikus azt mondta, szerinte ahogy világszerte, úgy hazánk­ban is terjedni fog az elektromos autók használata. A technológia elkészült, az autóipar tömegesen gyárt ilyen járműveket. Glattfelder Béla szerint ez rob­banásszerű keresletnövekedéssel és a villamos energia iránti igény növekedésével jár. A nyugati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az emberek általában otthon, éjszaka töltik az autójukat. Ebben az időszakban az ipari fel­­használás kisebb, olcsó, éjszakai árammal tölthetőek a járművek, mondta Glattfelder Béla. Már saját tapasztalatai alapján hozzá­tette, hogy az ő hibrid autója át­lagosan 1,3 liter benzint fogyaszt 100 km-en annak köszönhetően, hogy 70 százalékban elektromos meghajtással közlekedik. 1 kW-tal átlagosan 7,6 km-t lehet autózni. Mint részletezte, azokat az autó­kat vezetve, amelyek kizárólag vil­lamos meghajtásúak, kialakulhat a sofőrben egyfajta „kilométer­­frász” ami a hibrideknél nem je­lentkezik, hiszen benzinmotorjuk is van. Az általa használt Toyotá­val teljesen feltöltött akkumulá­torral 20-28 km-t lehet megtenni villamos energiával. Ez igazodik az autóhasználati szokásokhoz, hiszen az összes megtett távolság 70-80 százalékát az ilyen hosszú­ságú utak teszik ki. A politikus szerint az elektromos autók elterjedésével több pozitív hatás jár. Kiválthatják a kőolajim­portot, csökken a levegőszennye­zés, tisztábbak lesznek a városok. Ehhez - húzta alá - tiszta, környe­zetet nem szennyező energiára van szükség, amit az atomenergia és a megújuló források biztosít­hatnak. - Magyarországon mind a kettőre szükség és lehetőség van - tette hozzá. Rámutatott, hogy a nukleáris energia azontúl, hogy nem jár CO,-kibocsátással, tehát nem szennyezi a környezetet, a társadalom többségének támo­gatását élvezi és folyamatosan rendelkezésre áll. Az elektromos járművek terjedése is indokol­ja az új blokkok megépítésének szükségességét - hangsúlyozta a képviselő. Vida Tünde 8 ■ Paksi Hírnök, 2014. május 9.

Next

/
Thumbnails
Contents