Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-12-20 / 24. szám

Máshogy választunk, mint eddig A sajtót ás a politikát már régóta foglalkoztatja, hogy jövőre az európai parlamenti választással együtt tartják-e az esedékes országgyűlési választást vagy korábban, akár már áprilisban megtartják a voksolást. Sokak úgy gondolják, hogy a közös időpont olcsóbb és talán egyszerűbb is lenne. Az új alaptörvény 2012. december 30-án elfogadott átmeneti ren­delkezései értelmében az is újdonság, hogy az önkormányzati ciklus meghosszabbodik, 2014-től ötévenként kell választani. Az átmeneti rendelkezések szerint 2014-ben még októberben lesz általános önkormányzati választás, a későbbiekben (2019- től) viszont egybeesik majd az európai parlamenti képviselők választásával. Hosszabb lehet a kampány, megszűnik a kopogtatócédula és jóval könnyebb lesz elindul­ni, mint eddig bármelyik szava­záson. A határon túliak levélben voksolnak majd, és majdnem felére zsugorodik a parlament. Egy hónap múlva meg is kez­dődhetnek a parlamenti ülés­terem átalakítási munkálatai, amelyek a tervek szerint április közepére fejeződnek be - közöl­te az Országgyűlés sajtóirodája novemberben. Az átalakítás az­zal van összefüggésben, hogy az új választási rendszer nyomán a következő parlamenti ciklus­ban 199-re csökken a jelenleg 386 fős Országgyűlés létszáma. Ahogy közeledik az időpont, úgy lesz a voksolás egyre töb­bet beszédtéma szerkesztősé­günkben, de gyanítom, ez nem csupán szűk pátriánkra, hanem majd’ minden munkahelyre, baráti közösségre, családra, szű­­kebb és tágabb környezetre igaz. A választásról való változó szín­vonalú diskurzus talán egyidős magával a cenzus lehetőségével: hol higgadtabb, hol hevültebb okfejtéseket gerjesztve, most azonban rengeteg változás érin­ti a rendszert, ami napi beszéd­témául szolgál. Az új választási rendszerben például könnyebbé válik a jelöltállítás. Mindezidá­ig 750 ajánlószelvény össze­gyűjtésére volt szükség ahhoz, hogy egyéni körzetben valaki képviselőjelölt lehessen az or­szággyűlési választásokon. Az átalakult rendszerben mindösz­­sze ötszáz támogató aláírás lesz a feltétel. A módosítások szerint megszűnt a területi lista intéz­ménye, megmaradt azonban az országos lista. A korábbi rend­szerben akkor állíthatott egy jelölőszervezet országos listát, amennyiben hét területi listával rendelkezett - területi listát ak­kor lehetett állítani, ha az adott megye választókörzeteinek egy­negyedében állított a szervezet jelöltet. Az új rendszer szerint viszont országos listát akkor le­het állítani, ha legalább kilenc megyében és a fővárosban leg­alább huszonhét egyéni válasz­tókerületben állítottak egyéni jelöltet. Újdonság az is, hogy a következő ciklustól - a képvise­lői javadalmazás rendezésével egyidejűleg - az országgyűlé­si képviselői tisztség minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy meg­bízással összeférhetetlen lesz. Ezen túlmenően a képviselő más kereső foglalkozást sem folytathat, és egyéb tevékeny­ségéért - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételé­vel - díjazást nem fogadhat el. Ennek következtében 2014-től az országgyűlési képviselők például gazdasági társaságban tisztséget egyáltalán nem vi­selhetnek, és más kereső, úgy­mond polgári praxisukat (pl. orvos, ügyvéd stb.) sem tarthat­ják meg. A választási rendszer friss kezdeményezése szerint bevezetik az átjelentkezés in­tézményét is. Ennek lényege, hogy a választópolgár ezentúl akkor is a lakóhelye szerinti jelöltre adhatja le voksát, ha máshol szavaz. Külhoni ma­gyar állampolgároknak pedig marad a regisztráció: akinek nincs magyarországi lakcíme, annak 2013. augusztus 1-jétől legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig kérelmeznie kell, hogy felvegyék a választásra jogosul­tak névjegyzékébe. Ezt levélben és elektronikus úton is megte­heti. Változnak a kampánysza­bályok is: a választás kifüggesz­tésétől számított 50 nap áll majd a pártok rendelkezésére, hogy kampánytevékenységet foly­tassanak. Az új eljárási törvény szabályként rögzítette az eddigi szokásjogot, miszerint vasár­nap kell megtartani a szavazást, illetve a munkaszüneti napok mellett a szavazás napja nem eshet sem húsvét-, sem pedig pünkösdvasárnapra. A kam­pányidőszakhoz kapcsolódik a kampánycsend intézményének megszüntetése, ami a választási eljárás szabályainak egyik leg­szembeötlőbb változása. A Tolna megyeiek számára mar­káns módosulás az is, hogy a ko­rábbi ötről háromra csökkent az egyéni választókerületek száma a tavaly elfogadott új választási törvény alapján. Most a paksi és tamási körzet alkot egy új közös kerületet, tehát tavasszal az álta­lános országgyűlési képviselővá­lasztáson már csak három egyéni képviselőt fog választani Tolna megye. Az új felállás szerint há­rom, szinte pontosan 65 ezer la­kosú kerület jött létre (dombóvá­ri, szekszárdi, paksi). Az új paksi választási körzetből Fadd és Ten­­gelic került a szekszárdihoz, a dombóvárihoz pedig Kistormás és Kölesd vándorolt. Fadd eseté­ben érdekesség, hogy a nagyköz­ség adta a paksi körzet mostani képviselőjét, Tóth Ferencet. Ha ő esetleg újraindulna is, a faddiak itt már semmiképpen nem tud­nának rá szavazni. A Tolna me­gyei hármas választókerület 34 települése földrajzilag és fejlett­ségét tekintve is viszonylag távol van egymástól. Míg Paks és kör­nyéke az átlagosnál jobb hely­zetben van, addig Simontornya és Tamási környékén jelentős a munkanélküliség. A Magyar Szocialista Párt egyé­ni országgyűlési képviselőjelöltje Heringes Anita, aki azt vallja, igazi lobbistát kaphat szemé­lyében a választókörzet, hiszen mindenáron, akadályokat nem ismerve akar dolgozni a térség fejlődéséért. A Jobbik Magyar­­országért Mozgalom Paksi Alap­szervezetének korábbi lakossági fórumán bemutatkozott Bencze János is, aki a párt Tolna megyei hármas számú választókerületi országgyűlési képviselőjelölt­je lett. Azt hangsúlyozta, hogy a Jobbik azokat az embereket kívánja képviselni, akik olyan Magyarországon szeretnének élni, ahol jogrend van, élhető az ország és biztosított a megélhe­tés. A tamási vállalkozó Horváth Gábor, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje durva kampányra, nehéz mun­kára számit. A DK-n kívül a 3-as, paksi-tamási választókerületben a Magyar Szociáldemokraták Pártja is állít jelöltet a 36 éves villamosmérnök Hingl Zsolt sze­mélyében. A Fidesz pedig a vá­lasztmány döntése szerint a Tol­na megyei 3. választókerületben Hirt Ferencet indítja. MD Helyben is megkezdődött a technikai felkészülés a vá­lasztásokra: az informatikai háttér ellenőrzése céljából válasz­tási próba keretében be kellett lépni a központi rendszerbe, illetve Veszprémben választási felkészítést tartottak a központi irodavezetőknek. A jogi felkészülés még nem kezdődött meg, de a választási rendszer folyamatos változása állandó figyelmet igényel, mondta el Sátor Vera aljegyző. Paksi Hírnök, 2013. december 20. ■ 5

Next

/
Thumbnails
Contents