Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-11-22 / 22. szám

Sportos famíliák Haraszti család Bár a Haraszti család visszahú­zódó életet él a hétköznapok­ban, mégis mindenki ismeri őket Pakson. Közvélemény-ku­tatást ugyan nem végeztünk, de ha a városban a Haraszti nevet említem, tízből tízen azonnal rá­vágják: „Labdarúgás!” Zsolt, az édesapa a Paksi FC Kit. ügyve­zetői teendőit látja el. (Az OTP Bank Ligában szereplő MVM­­Paks labdarúgócsapata hivatalo­san gazdasági társaság.) Zsolti, a 22 éves nagylegény a Videoton FC játékosa, míg Zoltán húsz­évesen a Paksi FC korosztá­lyos együtteseiben nevelkedik. „Nagy Hara”, hiszen az Atom­városban mindenki így ismeri a családfőt, Pincehelyen nevelke­dett. Labdarúgó-karrierjét a ját­szóterek alkalmi pályáin kezdte, majd iskolásként diákolimpiái érem került a vitrinbe. Tehet­ségére a fővárosban is felfigyel­tek, így leigazolta a Both József vezette Budapesti Vasutas Sport Club. Az ország egyik legjobb nevelőegyesületében számos értékes éremmel gazdagodott. 18 évesen azonban elhagyta a BVSC-t, majd Dabason, Érden, Pakson és Tapolcán futballo­zott. A paksi letelepedés és az aktív karrier után a zöld-fehér klubnál és több régiós csapatnál is megfordult vezetőedzőként, majd a 2000-es évektől a Paksi SE labdarúgó szakosztályában vállalt munkát.- Mi beleszülettünk a fociba - harsogják a gyerekek. Amíg a családfő tréninget tartott a fel­nőtteknek vagy éppen mérkő­zésnap volt, addig Zsolti és Zoli a pálya mellett rúgta a labdát. Később a PSE utánpótláscsapa­tainál végigjárták a ranglétrát, és hamar kiderült, ők is rendkívül tehetségesek. Az ország egyik legtehetősebb klubja, a székes­­fehérvári Videoton FC két éve leigazolta a nagyobbik fivért, a kisebb legény pedig időközben harmadik súlyos térdműtétje után lábadozik. De Zoli sem adja fel, jelenleg összeszorított fog­gal végzi rehabilitációját szintén a koronázóvárosban. Haraszti névvel Pakson futballozni nem könnyű, de lassan fordul a világ: eddig édesapjukhoz hasonlítot­ták a srácokat, az utóbbi időszak­ban viszont nevet szereztek ma­guknak a gyerekek, így kiléptek apjuk árnyékából. Minden sikeres férfi mögött egy erős nő áll - tartja a mondás, ami ennél a családnál hatványozottan igaz. Kata figyelmesen, csendben hallgatja a beszélgetést, pedig ő viszi a hátán a família terheit és nem egy, hanem három férfit koordinál. Munka mellett intézi az ügyes-bajos dolgokat, 24 órá­ban tartja a kapcsolatot a család tagjaival. A rohanó világban az édesanya a biztos pont.- Eleinte nehéz volt, de mára ki­alakítottunk egy remekül műkö­dő rendszert. A fiúk, ha tehetik, rohannak haza, és próbálunk minél több időt együtt tölteni. Ha nem tudnak Paksra jönni, akkor Székesfehérváron találkozunk- fogalmaz Kata. A szűk család Zsolt édesanyjával és testvérével, Ferenccel egészül ki, így kerek a família. A jövővel kapcsolatban az „egészség” szó hangzik el leg­gyakrabban. Tudják, hogy sem­mi sem tart örökké, de próbálják tudatosan élni életüket, amiben ez a legfontosabb. A srácok per­sze megfogalmazzák vágyaikat, de csakis a fútballra koncent­rálva, így a magyar válogatott, a külföldi szerződés és az NB I. áll a listák élén. A városszéli csendes utca takaros házának kapuján kilépve a profi szó jut először eszembe. De nem tudom, miért. Vagy mégis? Faller Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents