Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-10-25 / 20. szám

Jól sikerült a szimuláció Az első gyorsértékelés szerint jól, összehangoltan működik a nukleárisbaleset-elhárításban érintett szervezetek rendsze­re. A paksi lakosságvédelmi intézkedéseket bemutató gya­korlattal záruló ONER-3-2013 elnevezésű Nemzeti Nukleá­risbaleset-elhárítási Gyakorlat részletes kiértékelését decem­berig végzik el a független szak­emberek. A gyakorlaton több ország és nemzetközi szervezet képviselője is részt vett. Egyéb­ként húsznál több hatóság, in­tézmény és majd’ egy tucatnyi védőeszközgyártó és -forgalma­zó cég vonult fel Pakson, hogy szemléltesse, milyen ember- és eszközállomány áll rendelkezés­re, hogy egy nukleáris baleset következményeit csökkentse, elhárítsa. A gyakorlat kereté­ben azt modellezték, hogy egy, a paksi atomerőműben történt súlyos üzemzavar következté­ben sugárzás kerül a levegőbe. A most modellezett, összetett probléma bekövetkeztére kisebb az esély, mint arra, hogy valaki fejére meteor hulljon - szemlél­tette az eseményekben aktívan részt vevő MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. biztonsági igazgató­ja. Volent Gábor kiemelte, hogy az ilyen, országos gyakorlat rit­ka, de az erőmű rendszeresen tart felkészítést személyzetének az efféle helyzetek kezelésére, ám a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre, a biztonság szint­jének emelésére helyezik. A most modellezett események következtében hét dunántúli megye 28 járásában rendelne el a katasztrófavédelem lakos­ságvédelmi intézkedéseket, megváltoztatnák az ivóvíz jód­­adagolását, közlekedési és legel­tetési tilalmat léptetnének életbe és elrendelnék a kitelepítést, amelyet be is mutattak a gya­korlat keretében csakúgy, mint a sugárfelderítés és -mentesítés intézkedéseit. Felvonultatták azokat a felszereléseket, techni­kai eszközöket is, amelyekkel a katasztrófavédelem és kárelhárí­tás területén érintett szervezetek rendelkeznek.- Elsődleges tapasztalatom a megnyugvás - összegezte dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára a lakossági bemu­tatón szerzett személyes benyo­másait. Azt mondta, mivel az atomenergia alkalmazása nem teljesen veszélytelen, ezért fel kell készülni minden lehetséges helyzetre. Ez Magyarországon véleménye szerint megtörtént, amit a mostani gyakorlat iga­zolt. - Minden érintett szer­vezet, amelyre egy ilyen hely­zetben feladat hárul, a szakma csúcsán áll technikai eszközök­ben, hozzáértésben, szakérte­lemben, létszámában és mozgó­­síthatóságában - Mint mondta, úgy tapasztalja, hogy a paksi lakosságban nincs veszélyérzet, számukra az együttélés termé­szetes az atomerőművel. A gyakorlatot szervező Tolna Megyei Védelmi Bizottság veze­tője, Tóth Ferenc kormánymeg­bízott is azt hangsúlyozta, hogy fontos felkészülni a veszélyhely­zetek hatékony kezelésére még akkor is, ha ezek bekövetkez­tének a magas szintű szakmai munkának köszönhetően igen kicsi az esélye. A legfontosabb célok között nevezte meg azt, hogy a lakosság megismerje, melyek a legfontosabb teendők egy nukleáris vészhelyzet bekö­vetkeztekor. Mint rámutatott, ezeket a lépéseket a speciálisan felkészített szervezeteknek kell megtenniük, ám a szakemberek csak akkor tudják tökéletesen ellátni feladataikat, ha a lakosság az elhárítás érdekében maximá­lisan együttműködik. Dr. Tóth Ferenc dandártábor­nok, országos polgári védelmi főfelügyelő kiemelte, hogy a résztvevők nem ismerték előre a művelet forgatókönyvét és a részletes értékelést is függet­len ellenőrök végzik majd el. A gyorsértékelés azt igazolta, hogy felkészültek és tudnak együtt­működni az érintett szerveze­tek, a részletes értékelés decem­berre készül el, mondta. A bemutatót kétnapos törzsve­zetési gyakorlat előzte meg, amit az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Bakondi György sikeresnek ítélt. Vida Tünde , ■ ?L

Next

/
Thumbnails
Contents