Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-06-07 / 11. szám

Régen volt része ilyen izgalmas rájátszásban a paksi kosárlabda-szurkolóknak. A 2012/13-as bajnokság hajrájában végül 12 mérkőzés után került Schmidt Béla tanítványainak nyakába a bronzérem. Már a negyeddöntőben is öt meccsen dőlt el az ASE továbbjutása a szívósan küzdő Körmend ellen, a döntőbe jutásért pedig a szombathelyi Falcon könnyen túljutó, tavalyi bajnok Szolnok következett. A középszakaszban elért jobb helyezésnek köszönhetően a Tisza-partiaknál volt a pályaelőny, és a Szombathely ellen söpréssel (3-0) befejezett párharc pár nap plusz pihenőt is jelentett a pirosfeketéknek. Az ASE háza táján kisebb sérülésektől eltekintve mindenki egészséges volt, s ha nem is esélyesként vágtak neki

az elődöntőnek Vojvodáék, azért előre lefutottnak sem lehetett tekinteni a két csapat - egyik fél három győzelméig tartó - öszszecsapását. A Tiszaligetben játszott első mérkőzésen már sikerült ráijeszteni az Olajra, 30 perc játék után 57-63 állt az eredményjelzőn, de a záró felvonás sajnos nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, Horváth Ákos vezetésével a maga javára fordította a mérkőzést a Szolnok, nagy lehetőséget szalasztott el a paksi csapat. Szolnoki Olaj KKAtomerőmű SE 84-72. A második mérkőzésre a Gesztenyés úti csarnokban került sor, a 20. születésnapját ünneplő paksi szurkolói csoport, az Atomic Boys hathatós támogatásával. A konfetti- és pénztárgépszalag-eső tíz évvel ezelőtti hangulatot idézett, és a hangerőre sem lehetett panasz. A közel 100 fős b-közép esélyt sem hagyott a kibontakozásra a vendégszurkolóknak, és űzte-hajtotta Williamséket, akik viszont a vendégcsapattal tették ugyanezt. A Szolnoknak esélye sem volt ezen az összecsapáson a győzelemre, az utolsó játékrészre már 20 pontos ASE- előnnyel álltak fel a csapatok, s mivel a pontarány itt már nem számít, a piros-kékek ekkor már tartalékolták erejüket a harmadik mérkőzésre. Atomerőmű SE-Szolnoki Olaj KK 72-63. Mindössze 72 óra eltelte után Szolnokon volt ismét a két csapat, a párharc állása 1-1, mintha el sem kezdődött volna. Az első félidő után azonban lehetett látni, hogy mégis elkezdődött, és már régóta tart. Az erőltetett menet talán ekkor látszott meg leginkább a paksi játékosokon, 20 perc alatt majdnem megnyerte a meccset az Olaj, de csak majdnem. A harmadik negyedben támadásban és védekezésben is feljavult az ASE, és az utolsó felvonás elején 70-67-re sikerült felzárkózni. A 35. perc

tájékán az Atomerőmű mindkét centerét kipontozták, aminek következtében a szolnoki Báder vígan ficánkolhatott a paksi palánk alatt, nem volt, aki le tudta volna védekezni. Ismét ellépett a hazai társaság, Kámánék pedig már nem tudtak újítani. Szolnoki Olaj KK-Atomerőmű SE 87-76. Győzelmi kényszerben játszotta a negyedik mérkőzést az Atomerőmű, ha kikapnak a Gesztenyés úton, akkor vége a párharcnak. Az első negyedet Levyék nyerték, de a második és a harmadik felvonásban is a Szolnok volt a jobb, az utolsó tíz percnek mindössze egypontos paksi előnnyel vágtak neki a csapatok. Az atomosok Williams, Kovács Ákos és Vojvoda révén szinte állva hagyták a szolnokiakat, és ellentmondást nem tűrően verték az elfáradó vendégeket. A döntés az ötödik mérkőzésre maradt. Atomerőmű SE - Szolnoki Olaj KK 95-82. Hatalmas küzdelmet hozott az utolsó mérkőzés, a Tiszaligetbe ellátogató Atomic Boys végig űzte-hajtotta Kovács Ákosékat. Nagyon jól indult a mérkőzés, az első és második negyedet is a paksi csapat nyerte, 15 pontos előnnyel mehettek a nagyszünetre. A harmadik felvonásban csökkentette hátrányát a Szolnok, de a 34. percben ismét 15 pontra nőtt az ASE előnye. Ezután azonban egyre több hiba következett a piros-kékeknél, fáradtak a játékosok, a Szolnok pedig minden mindegy alapon rohanni kezdett. Schmidt Béla próbálta nyugtatni a tanítványait, de többen nemcsak fizikailag, hanem fejben is elkészültek erejükkel. A 40. perc végén egyenlített az Olaj, így következett a hosszabbítás, amelyben a maga javára fordította a mérkőzést a hazai csapat. Szolnoki Olaj KK-Atomerőmű SE 102-98. A párharcot a Szolnoki Olaj KK

3-2-re nyerte.

A másik ágon az Alba-Fehérvár- Kaposvári KK 3-1 lett, a döntőt az Alba-Fehérvár és a Szolnoki Olaj KK vívta, a bronzéremért pedig ASE-Kaposvári KK összecsapás következett.

A pár nap pihenő a bronzmecscsek előtt rá is fért a játékosokra. Az elszalasztott nagy lehetőség miatt egy-két napig nem volt a legjobb a hangulat, de a Kaposvár elleni mérkőzés előtt egyöntetű volt a vélemény: a bronzérmet meg kell nyerni. A játékoskeret tagjai közül hátfájdalmai miatt Jonathan Levy nem lépett pályára az első, Gesztenyés úti mérkőzésen. Nagy rohanással kezdődött a meccs, az első tíz percben Körtélyesi egymaga 16 pontot termelt, társai meg 15-öt, de a kaposvári oldalon sem lazsáltak, 25 pont érkezett válaszként. A második negyedben már kevesebb találat esett, több energiát fektettek a védekezésbe a csapatok, ennek köszönhetően az Atom biztosan őrizte előnyét. A harmadik felvonást a vendégek nyerték, 4 pontra csökkentve hátrányukat. Az utolsó negyed elején még tartotta magát a vendégcsapat, azonban ritmust váltott az ASE és állva hagyta a somogyiakat. A hazai gárdából Eilingsfeld, Vojvoda, és Kovács tetszés szerint szerezte pontjait a végére széteső Kaposvárral szemben, és magabiztosan nyerte a mérkőzést. Atomerőmű SE-Kaposvári KK 102-80. A kaposvári mérkőzésen az első félidőben még a házigazda vezetett, életben tartva a reményeket egy harmadik mérkőzésre - a párharc a bronzéremért az egyik fél két győzelméig tartott de a harmadik és negyedik negyedben újítani tudott az ASE, s végül biztosan nyerte a találkozót. Ez azt jelentette, hogy a Magyar Kupa után a nemzeti bajnokságban is a harmadik helyen végzett az Atomerőmű SE csapata.

(Interjúk a 22. oldalon)

20 ■ Paksi Hírnök, 2013. június 7.

Két bronzérem a mérleg