Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)
2013-05-03 / 9. szám
Jó napot, mi újság? Takács Éva Olyan ember vagyok, aki nem szeret unatkozni - mondja Takács Éva művésztanár, aki Ritter János képzőművésszel együtt vezeti a húszéves fennállását ünneplő Paksi Képzőművészeti Iskolát. Az egyébként is tanárként dolgozó Éva számára nagyon fontos a munkája, de két gyermek édesanyjaként az első helyen családja áll. Halász Károly festőművészhez járt rajszakkörre, majd mestere idővel arra kérte, hogy vezessen nyári alkotótelepet gyerekeknek. Valamikor ekkor kezdődött Takács Éva életében a Paksi Képzőművészeti Iskola története, amelyet Ritter János képzőművész, grafikus, vizuális- és környezetkultúra szakos középiskolai tanárral együtt vezet. Az alapvető vizuális nevelésen túlmutató iskolában jellemzően gyermek és középiskolás korosztállyal dolgoznak több csoportban, de egykori, ma már felnőtt növendékeik is rendre visszatérnek alkotni az októbertől áprilisig, hétfőnként tartott foglalkozásokra. A 25-30 fővel működő képzőművészeti iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányok készítésére, ami biztos rajzi alapokat ad, és sokat kísérleteznek, ami által a hallgatók megismerik a legkülönfélébb technikákat. A Csengey Dénes Kulturális Központban otthonra talált iskola vezetői nagy hangsúlyt fektetnek a felvétek előkészítésre, az eltelt két évtized alatt több száz fiatalnak segítettek álmuk valóra váltásában. Vannak olyan tanítványaik is, akiknek nincsenek a képzőművészethez kapcsolódó továbbtanulási terveik, egyszerűen örömöt okoz számukra az alkotás, együtt lenni hasonló érdeklődésű emberekkel, az iskola kellemes, alkotó légkörében. Ahogy Éva mondja, soha nem kellett tanítványokat toborozniuk, szájról szájra terjed iskolájuk híre, amelynek történetét, tevékenységét és módszertanát egy összefoglaló kiadványban szeretnék megjelentetni a húszéves születésnap alkalmából. Takács Éva érdeklődése a rajzolás iránt egyébként már gyermekkorában megmutatkozott. Az általános iskolában Bencze Barnabáshoz járt rajzszakkörre, s a foglalkozások nagy hatással voltak rá. Az érettségi után Szegedre vitte útja, ahol földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett. Mivel ettől kezdve azzal foglalkozhatott, amit igazán szeret, szárnyakat kapott és tulajdonképpen a munka és a család mellett folyamatosan tanult. Az Iparművészeti Egyetemen elvégezte a rajz-környezetkultúratanári szakot, illetve múzeumpedagógusi végzettséget szerzett, majd a pécsi egyetemen mozgóképkultúra és médiaismeretből szakvizsgázott. Ami a tanulást illeti, most egyelőre szünet van, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy visszaül még az iskolapadba, hiszen nagyon vonzza a művészetterápia. Munkája 1997 óta egykori középiskolájához a Vak Bottyán Gimnáziumhoz köti. Az a tapasztalata, hogy fel lehet kelteni a fiatalok érdeklődését az alkotás iránt, aminek érdekében sok tervezési, kreativitást fejlesztő, gondolkodtató rajzolási feladatot ad óráin, így a fiatalok a megadott kereteken belül bátran alkothatnak, kifejezhetik önmagukat. Mindennek eredményeként diáknak és tanárnak egyaránt megadatik a siker élménye. Takács Éva egyrészt ezért szeret tanítani, másrészt azért, mert mint mondja, nemcsak a diák tanulhat a tanártól, hanem a tanár is a diáktól. Fontos számára hogy mindig új impulzusok érjék, legyen szó filmekről, zenéről, irodalomról, színházról, képzőművészetről vagy tudományról. Éva napjait nemcsak a tanítás tölti ki, feladatgyűjteményt, kiadványt, blogot szerkeszt (http:// paksikepzomuveszetiiskola. blogger.hu/), de azért mindig marad ideje az alkotásra is, igaz hol több, hol kevesebb. Amíg gyermekei kisebbek voltak, utóbbi volt igaz, akkor az alkotás eszközéül a fotózást és a képekkel való „játékot” választotta. Manapság a festés, ezen belül is az emberábrázolás posztmodern megközelítése áll alkotói érdeklődése középpontjában. Szerencsésnek mondja magát, hiszen a munkája hobbija és hivatása is egyben. Kohl Gyöngyi Házhoz megyünk! A szerkesztőség nagy örömére szolgál, hogy olvasóink nagy része nemcsak várja, de elvárja a kéthetente megjelenő Paksi Hírnök érkezését. Jó hír, hogy ezentúl akár garantáltan kézhez kaphatja a város lapját: új akciónk keretében mindössze a postaköltségért cserébe a postaládájába kézbesítjük kedvenc helyi újságját. Ha nem szeretné, hogy lemaradjon a város frekventált pontjain terjesztett Paksi Hírnökről, csupán anynyit kell tennie, hogy befárad a Dózsa György út 51-53. szám alatt található szerkesztőségbe (TelePaks Kistérségi Televízió, a járási hivatal mellett), és gyártásvezető kollégánknál befizeti az éves díjat. (Ez jelenleg az idei fennmaradó tizenöt megjelenést 150 forinttal számolva: 2250 forint.) Mit süt-főz ma...? Régi-új rovat indult újra a Paksi Hírnök internetes oldalán. Mit süt-főz ma? című sorozatunk még 2005-ben mutatkozott be a Paksi Hírnök hasábjain és több éven át mutatott be a nem mindennapi receptek és a praktikus konyhai fogások mellett színes embereket. Most a www.paksihirnok. hu oldalon indítottuk újra a rovatot, amelyben nemrég Iványi Krisztina, az atomerőmű operatív kommunikációs vezetője engedett bepillantást konyhájába, majd Becker Jánosné Jukkával, a Városi Nyugdíjasklub elnökhelyettesével sütöttünk-főztünk. A rovat ínycsiklandozó fotóit Babai István készítette. Olvassa be a kódot okostelefonjával, és máris megjelenik az új rovat! Paksi Hírnök, 2013. május 3. ■ 15
