Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-05-03 / 9. szám

Bemutatkoznak a gyermekorvosok Negyvenkét évnyi csecsemő- és gyermekgyógyászi tapasztalat van dr. Angyalosi Zsuzsanna háta mögött. Miután szakvizsgája megszerzése óta Pakson dolgozik, van olyan, hogy egykori páciensei gyerekeit, sőt az unokákat is kezeli. - Ez nagy előny, mert a memóri­ám elég jó, tudom, mi volt a baja a szülőknek. Azon az elven vagyok, hogy a gyereket papástól, mamás­tól kell kezelni - mondja. Azt is elárulta, amikor felkérik, elsőként mindig azt mondja el, hogy nem vezet, nem tud házhoz menni. Telefonon viszont éjjel-nappal el­érhető, és - mint fogalmazott - jó csapatot alkot Egry doktorral, heti váltásban tartanak délutáni rende­lést, így a két körzet gyerekei reg­gel 8-tól este 6-ig el vannak látva. Angyalosi doktornő kiemelte: szakmai körökben elismerik, jó­nak tartják a paksi gyermekorvosi gárdát. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben nemcsak a szakmai alapelvekben volt sok vál­tozás, de a páciensek problémáit illetően is. Manapság egyre több a lelki eredetű probléma, főleg a ti­nédzserek között, de a felnőtt ellá­tásban dolgozó kollégáktól tudja, hogy a fiatal felnőtteknél is. Mivel kicsi korától ismeri a betegeket, hamarabb felfedezi ezeket a pszi­choszomatikus problémákat, és a tapasztalat az, hogy a rendelőjé­ben többnyire megnyílnak ezek a gyerekek A csecsemőápolásra térve el­mondta, hogy mivel a legjobb, az anyatejes táplálás híve. - Én is szoptattam három gyereket, ebben is van rutinom - jegyezte meg hozzáfűzve, hogy olyan vé­dőnője van Papp Katalin szemé­lyében, akinek ez a szakterülete. Tehéntejet a babák másfél-kétéves korig nem ihatnak, vallja. Mint elmondta, a csecsemőgondozási rutinban is vannak újdonságok, most azt mondják, hogy az ete­tések gyakorisága a csecsemő igényeihez alkalmazkodik, de ez nem azt jelenti, hogy egyik nap háromszor, a másik nap hatszor kell etetni egy kisdedet, bizonyos ritmusra szükség van. Hathetes korig kialakul a baba menetrend­je, ahhoz érdemes ragaszkodni. A kötelező védőoltásokat szigo­rúan veszi, azokon kívül min­denki megkapja a körzetében a Prevenart és a gennyes agyhár­tyagyulladás elleni védőoltást is. Ajánlja, különösen a többgyere­kes családokban, a bárányhimlő elleni védőoltást, illetve a kullancs ellenit is. Minden szezonban leolt az influenza ellen 40-50 gyereket, a krónikus betegeket, de kérésre mindent szívesen ad, mert nincs mellékhatásuk. Az antibiotiku­mokhoz viszont nem szívesen nyúl, például lázas vírusfertőzések esetén nem adja, akkor viszont ha például fülgyulladás társul ehhez, vagy éppen van nagyobb testvér és felülfertőzésre lehet számítani, megkapják a gyerekek a gyógy­szert. A doktornő tapasztalata is az, hogy a láz fogalmával, a vele kapcsolatos teendőkkel nincse­nek tisztában az emberek. A doktornő vesszőparipája, hogy minden édesanya, szülő figyeljen a gyerekére, ne a szomszéd taná­csaira adjon, azt viszont, amit ő mond, tartsa be. Az orvos meg­figyelése szerint annak ellenére, hogy a korábbinál idősebb kor­ban szülnek, sok nő még sincs felkészülve az anyaságra. Segíte­ni, sőt néha helyre kell tenni őket, ezért nála nemcsak terápiát, ha­nem anyai jó tanácsot is kapnak. Sikerélményt jelent számára, ha egy anyukát sikerül helyes útra terelgetni, odafigyel a gyerekére, és az orvosnak is elmondja, mit tapasztal, hiszen apró jelekből kell a diagnózist felállítani, ami­hez összmunka kell. Az alternatív gyógymódokban - mint mondta - nincs nagy tapasz­talata, egy-két kivételtől eltekintve nem alkalmazza a gyógyításban, de nem is tiltja, azt viszont fontos­nak tartja, hogy tudjon róla, mert be kell építeni a terápiába. Azt például elfogadja, hogy fogzásnál kamillát adnak a kicsiknek, mert az köztudottan jó, de például a borostyán nyaklánc miatt „ordít”, azt azonnal leveteti a kicsikről, és szigorúan kitilt minden olyasmit a gyerekágyból is, ami megfojthatja a babát. Dr. Bátai Mária rendelőjében elő­jegyzés alapján fogadják a betege­ket, a rendelési idő elejét és végét meghagyják azoknak, akik nem tudtak vagy nem akartak időpon­tot kérni. Ugyanígy zajlik a cse­csemő-tanácsadás, de ott - mint a doktornő felhívta a figyelmet- nincs mód leletbeírásra, gyógy­szerfelírása, mert nagy a körzet, sok a baba. Bátai doktornő annak a híve, hogy egy szülő, ha bizony­talan, inkább keresse fel, senkinek nem rója fel, ha feleslegesen megy be, de így biztos elkerülik a bajt. A háziorvos nem ügyelet, itt min­den problémával megjelenhet­nek akár tanácsért is. A doktornő egyébként is híve annak, hogy felkutassák a tünetek hátterét, szakorvoshoz, kivizsgálásra küldi betegeit, nem hagyja annyiban, amíg a végére nem járnak, legyen szó lisztérzékenységről, asztmáról. Azt mondta, régen szokás volt az újszülött-látogatás egészséges gyerekeknél is. Ez szerencsére a múlté, nincs rá igény, de nem is vállalna, ahogyan annak sem örül, ha éjszaka hívják fel. A gyerekor­vosoknak reggel 8-tól nyolc órán át kell elérhetőnek lenni. Más az, ha sürgős szükség van, és más, ha napközben keresik, akkor felveszi a telefont vagy visszahívja a szülőt. Tapasztalatai szerint a szülők ma­napság mobilabbak és a jelenlegi ügyeleti rendszer is sok terhet vett le az orvosok válláról, lényegesen nyugalmasabbak az éjszakáik A csecsemőknél mindig nagyobb körültekintéssel kell eljárni, mert a kicsi védtelenebb, az anya pe­dig többnyire gyakorlatlan, hang­súlyozza a gyermekgyógyász. A csecsemőtáplálás terén kollégáival egyetemben azt vallja, hogy a leg­jobb az anyatej, csak a végső eset­ben hagyatkozzanak a tápszerre, bár azok sokkal jobbak, mint ré­gen. Egy anya szoptasson, amed­dig tud, akár hároméves korig. A tápszeres babáknál 4-4,5 hóna­posán, az anyatejeseknél féléves kortól javasolja a hozzátáplálást.- Még szerencse - jegyzi meg arra, hogy a tehéntej háttérbe szorult. Ő nemcsak a csecsemőknél, hanem a nagyobb gyerekeknél, sőt a fel­nőtteknél sem javasolja a tehéntej fogyasztását, sőt a lisztet, cukrot sem, mert károsítják a bélnyál­kahártyát, így sok betegség - dia­bétesz, allergia - okozói. A helyes táplálkozás mellett - bár szakvizs­gát nem tett - különösen érdekli a kardiológia, valamint a króni­kus betegségek és a védőoltások Utóbbiaknak bevallottan híve.- Amit meg lehet előzni, azt előzzük meg védőoltással, ezért nálunk szinte teljesen átoltott a populáció - árulja el. Tévhit, hogy jobb, ha a gyerek átesik a bárány­himlőn, az oltottaknál sokkal ke­vesebb alkalommal fordul elő a későbbiekben övsömör.- Az alternatív gyógymódoknak bizonyos esetekben van helye, de én nem preferálom, nem hiszek bennük, persze ez nem vonatko­zik a gyógynövényekre - fogal­maz. Az antibiotikummal más a helyzet. Úgy véli, őt azok közé sorolják, aki könnyebben írja fel. Nehéz eldönteni, baktérium vagy vírus okozza-e a tüneteket. Háromnapos lázas állapot már a felülfertőzöttség jele, ott már indo­kolt, és vannak olyan betegségek, ahol egyértelműen bakteriális fer­tőzés áll a háttérben, ekkor el kell kezdeni a terápiát. így hamarabb meggyógyul a gyerek, nem hiány­zik két hetet az iskolából, a szülő­nek nem kell táppénzre mennie, és kevesebb a szövődmény. Arról is beszámolt, hogy újabban- amióta az igazolatlan hiányzás a családi pótlék megvonásával jár- rengeteg a lógós gyerek Kitalált, nem ellenőrizhető panaszokkal keresik fel a rendelőt, a felelősség pedig az orvos vállán nyugszik, ezért arra kéri a szülőket, hogy fi­gyeljenek jobban a gyerekekre. A kérdésre, hogy meddig számít­hatnak rá a szülők, gyerekek, dr. Bátai Mária azt mondta, hogy bár elvileg már nyugdíjas, még sokáig szeretne dolgozni, mert számára örömet, felüdülést jelent a gyere­kek között lenni. (Folytatás a 13. oldalon) 12 ■ Paksi Hírnök, 2013. május 3.

Next

/
Thumbnails
Contents