Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-05-03 / 9. szám

A jó épületgépészet jellemzője, hogy észrevétlen, akkor jó, ha a létezéséről nem is tudunk. Manapság egyre nagyobb sze­rephez jut ez a szakma, hiszen a fenntartható fejlődés fontossá­gának felismerése magával hoz­ta azt, hogy energiatakarékos megoldások szülessenek ezen a téren. Simon Zoltán épület­­gépész szakmérnök szakmájá­ban mérnöki tevékenységekkel foglalkozik, főállásban pedig az atomerőmű beruházási prog­ramvezetője. Aktív tagja a Tolna Megyei Mérnöki Kamarának, amelynek elnöksége kiemelke­Alkotói Díj a paksi szakmérnöknek dő alkotó-mérnöki, társadal­mi tevékenysége elismeréséül 2013-ban Alkotói Díjjal jutal­mazta. Az elismerés jóleső ér­zéssel tölti el különösen azért, mert kifejezetten szakmabe­liektől kapta, és ugyan húsz év aktív mérnöki munka van már mögötte, de nagy öröm­mel kezd újabb és újabb kihí­vásoknak. Nagy figyelemmel kíséri az új blokkok létesítésé­nek előkészítési munkáit, mivel ’89-ben, a főiskola befejezése után az 5-6. blokk létesítésére érkezett Paksra. Akkor a prog­ramot lefújták, Zoltán azonban maradt, itt alapított családot. Felesége, Györgyi szintén az atomerőműben dolgozik, Re­beka lányuk a bonyhádi Petőfi gimnáziumba jár, Balázs fiuk Paksra, a Bezerédjbe. Zoltán egyébként a Felső-Ti­­sza-vidékről, Tarpáról szárma­zik, de - mint elárulta - örül, hogy itt ragadt, nagyon jól érzi magát Pakson. Szakmai szem­pontból is elégedett, hiszen két munkája nagyon jól kiegészíti egymást, az atomerőműben beruházói, magánvállalkozásá­ban tervezői, szakértői munkát végez, de mindkét hivatáshoz kell a tervezői és a beruházói alkotói szemlélet. - Alapvetően épületgépész mérnöknek tar­tom magam, minden szerepkö­römben igyekszem maximális figyelemmel dolgozni, és min­dig azokat az elveket követni, amelyeket szakmailag helyes­nek ítélek - fogalmazott. Az öt­lettől az aktivált teljesítményig eljutni akár beruházóként, akár tervezőként egyaránt kielégíti az alkotás iránti vágyát. Az épületgépészet nagyon so­kat változott, amióta diplo­máját kézbe vette. Számos új módszer és technológia a rend­szerváltás után érkezett Ma­gyarországra, és ma már a bő­ség zavarával küzdenek. Emiatt folyamatosan tanulni kell, ami nem esik nehezére. Csak komplex megoldásokban, az optimális automatizálási szin­tű rendszerekben szabad gon­dolkodni, az „olcsó” műszaki megoldások a működés során visszaüthetnek. Mint megtud­tuk, ma már alapvetően ön­­kormányzatok, vállalkozások megbízásából munkálkodik kollégáival közösen. Dolgoztak már a szigetvári vármúzeum rekonstrukcióján, kaptak fel­kérést a szentgáloskéri golf- és vadászkastély épületgépészeti terveinek elkészítésére, ők vé­gezték a paksi rendelőintézet, az Erzsébet Nagy Szálloda, a Deák-ház komplett épületgé­pészeti és külső közműves ter­vezését csakúgy, mint a Duna­­földvári Gyógy- és Strandfürdő épületgépészeti átalakításának tervezését is. A kérdésre, hogy melyek a legfontosabb alapel­vei munkája során, azt felelte, alapvető, hogy a megrendelő igényének és az általa elvárt funkciónak kell megfelelnie. A mérnöki munka sosem le­het öncélú. És még egy dolog: a határidő. Ez az, ami számára szent és sérthetetlen. Mindezt úgy igyekszik betartani, hogy a munka, szakmai elfoglaltságok mellett „mindenhova jusson belőle elegendő”.-tünde-Továbbra is Sipos László a mérnöki kamara alelnöke Továbbra is Sipos László paksi villamosmérnök maradt a Tol­na Megyei Mérnöki Kamara alelnöke, aki egyike volt azok­nak, akik 1996-ban, a köztestü­leti kamarák létrejöttét lehetővé tévő törvény kihirdetése után, az országban elsőként létrehozták Szekszárdon a mérnökök terüle­ti kamaráját. Sipos László minő­ségügyi szakmérnök a négyszáz fős tagság bizalmát négyévente élvezve azóta alelnök. Az áprilisi tisztújítást követően is igyekszik szűkebb környezetét, a Pakson, valamint az atomerőmben dol­gozó mérnököket képviselni, a tőlük érkezett javaslatokat, vé­leményeket továbbítani a me­gyei és az országos vezetésnek. Kérdésünkre elárulta, hogy eddigi tisztségviselői munkája során a legnagyobb feladat az volt, amikor az ipar és a hatóság képviselői megkeresték, hogy a szakértők minősítése terén gondolkodjanak, dolgozzanak együtt, és foglalják bele a nuk­leáris szakértők rendszerét az országos kamarai névjegyzékbe. - Ez egy sikeres vállalkozás volt, ma már mindenki számára el­érhető egy adatbázis, amelyben több mint százötven nukleáris területen kvalifikált szakértő adata megtalálható. Kiemelte, hogy ez a tagság számára konk­rét előnyöket is jelent, hiszen az önálló szakértés lehetőségeket is biztosít a számukra. Ma már elképzelhetetlen egy engedély­­kérelem a hozzá csatolt, kamarai kvalifikációval rendelkező sze­mély szakértői véleménye nél­kül. E folyamat - tette hozzá - a nukleáris biztonság fokozása, és a tervezői minőség biztosítása irányába hat. -vf-Elismerés a Renexpón A Legszebb Stand címet nyerte el az MVM Csoport a Renexpo Central Europe kiállításon, a megújuló energiák és energia­­hatékonyság területének kiemel­kedő és a kelet-közép-európai régióban is elismert szakmai eseményén. A szakkiállításon el­hangzott: ami a dekarbonizációs célokat illeti, az uniós tagállamok közül Magyarország az egyik leg­jobban teljesítő ország, 1990-hez viszonyítva már 33 százalékkal csökkent az üvegházhatású gá­zok kibocsátása. Magyarország a megújuló energiaforrások ará­nyának 14,65 százalékra emelé­sét tűzte ki célul 2020-ra. Paksi Hírnök, 2013. május 3. ■ 9

Next

/
Thumbnails
Contents