Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-04-19 / 8. szám

Uj kihívások a város életében Az önkormányzat minden év­ben március 15-ig fogadja el a város éves költségvetését. A büdzsé elfogadását követően évről évre beszámolunk a vá­ros működéséről, a tervezett fejlesztésekről, a korábban megkezdett, illetve induló beruházásokról. A 2012-es és 2013-as év a változtatások és változások évei az ország életé­ben. Az önkormányzatoknak előre nem tervezett feladato­kat kellett végrehajtania előre nem tervezett kiadásokkal. Mindezek ismeretében rend­hagyó lesz az idei kötésvetési beszámoló, hiszen nem a szá­mok ismertetésével, hanem a kötelezettségek, a kormányzati elvárások, a teljesítések tük­rében mutatjuk be az önkor­mányzat, a hivatal működését. Az alábbiakban Hajdú János polgármester és Teli Edit al­polgármester összefoglalóját olvashatják a város működte­tésével, üzemeltetésével, az új kihívásokkal kapcsolatban. Teli Edit: 2012 második felé­ben Paks mintaszerűen hajtotta végre a kormányzati szándék szerinti átalakításokat és oldotta meg az azokkal járó feladato­kat. Azt a temérdek változtatást, melyre az érdeklődő átlagpolgár felkapja a fejét és próbálja ér­telmezni, amire a szkeptikusok csak legyintenek, a szokásos ön­­kormányzati és hivatali munka mellett kellett elvégezni, végre­hajtani. Az oktatás, a közigazga­tás átszervezése - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi központjának, a já­rási hivatalnak a kialakítása, a pedagógiai szolgáltató központ áthelyezése, a polgármesteri hi­vatal munkaszervezetének újra­gondolása - előre nem tervezett feladatokat és költségeket rótt az önkormányzatra. A járások kizárólag államigazga­tási területi egységet jelentenek, a járási hivatalokban okmány­irodái feladatokat, gyermekvé­delmi és gyámügyeket, valamint 10 ■ Paksi Hírnök, 2013. április 19. egyes szociális, környezetvédel­mi, természetvédelmi igazgatási ügyeket intézhetnek a járás tele­püléseinek lakói. Az önkormányzati, illetve a megyei intézményfenntartó központok fenntartásában levő iskolák szakmai irányítását - és részben működtetését - a Kle­belsberg Intézményfenntartó Központ látja el, amely a paksi tankerületen keresztül végzi az állami fenntartói feladatokat. Paks példaértékűen megoldotta a sok esetben egzisztenciális jel­legű, munkáltatói, üzemeltetési problémákat. Egyetlen példa a sok közül: az állami fenntartásba került oktatási intézményekben az elbizonytalanodott technikai (takarító) személyzetet változat­lan feltételek mellett foglalkoz­tatja tovább az önkormányzat, az iskolai gazdasági ügyintézők továbbfoglalkoztatásáról szintén gondoskodott a városvezetés. Az önkormányzat és a hiva­tal - sok esetben megelőzve a kormányhivatal kérését, illetve utasítását - tervezetten és szak­szerűen hajtotta végre (sok bi­zonytalansági tényező mellett, mint például az üzemeltetés és működtetés kérdése) a feladatait. Más: Pakson több olyan, a szo­ciális gondoskodáshoz tartozó ellátás került bevezetésre, amely országosan egyedülálló. Az aktív korúak ellátása, az ápolási díj, a felzárkóztatási ösztöndíj eseté­ben a segítségnyújtás pénzben; a közgyógyellátás, lakásfenn­tartási támogatás, tanulóbérlet, szemétszállítási díjkedvezmény esetében természetben; illetve étkeztetés, házi segítségnyújtás, házi jelzőrendszer, támogató szolgáltatás esetében a szolgálta­tások által biztosított. 2013 áprilisától a rendkívüli segélyezésnél az Erzsébet-utal­­vány került bevezetésre. Kivételt képez - egyelőre - a gyógyszer­kiváltás, ahol a legtöbb esetben családsegítők kapják kézhez a támogatást, ők személyesen váltják ki a hátrányos helyzetű család számára a gyógyszereket. A lakásfenntartási támogatást kizárólag a szolgáltatóhoz utal­ják a hivatal szociális osztályá­nak ügyintézői. A segélyezési összegeket az ön­­kormányzat a rászorultsághoz és az adott - sok esetben rend­kívüli - élethelyzethez igazítja. Hajdú János: A 2012-es költség­­vetési évet is a felelős gazdálko­dás jellemezte. Ügy gazdálko­dott a város vezetése, ahogyan az ideális családban szokás. Bevételeinket gondosan szám­ba vettük és behajtottuk, a ki­adásainkat pedig a „szükséges és elégséges” feladatellátási és szolgáltatási szint elérésével ter­veztük. Meg kell jegyezni, hogy ami Pakson elégséges szintű feladatellátás, az egy átlagos ma­gyarországi településen álom­nak számít... Kiadásainkra különösen ügyel­tünk, hiszen tudjuk, hogy - úgy, mint a családban is - takarékos­kodni, tartalékot képezni csak akkor lehet, amikor van miből, akkor viszont kötelező. A városi alaphelyzet: oktatási, egészségügyi és közművelődési intézményeinket jó finanszíro­zási kondíciók mellett, bizton­sággal működtettük. Minden paksi és Paks környéki gyerme­ket fogadni tudtunk és tudunk a bölcsődében, amennyiben az édesanya dolgozik. Az óvo­dás- és iskoláskorú gyermekek lakóhelyükhöz viszonylag közel részesülnek oktatásban, neve­lésben. Három helyi középiskola közül választhatnak később. Orvosi alapellátásunk teljes körű, a közelmúltban döntött a képviselő-testület arról, hogy nem adja állami kézbe, hanem fenntartja a szakorvosi rende­lőintézetet a biztonságos ellátás érdekében. A paksi fiatal és felnőtt korosz­tályok számtalan sport- és kul­turális-szabadidős tevékenység közül választhatnak, uszodába, strandra járhatnak. (Folytatás a 11. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents