Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-04-05 / 7. szám

Szigorodik a kéményellenőrzés Az egyre gyakoribb szén-mo­­noxid-mérgezéses balesetek mi­att új, szigorúbb törvény lépett életbe január elsejétől a kémény­seprő-ipari közszolgáltatás köte­lező igénybevételéről, és bővült azoknak a feladatoknak a köre, amelyet a kéményseprőipar­nak kell ellátnia. A kémények ellenőrzését ezekben a napok­ban végzik Dunakömlődön, az eddig előírtakhoz képest szigo­rúbban, ugyanis a szakembe­reknek most el kell végezniük az új kéménybesorolásokat is. A kémény, valamint az égés­termék paramétereinek ellen­őrzésére és a tüzelőberendezés levegő-utánpótlásának felügye­letére egységes besorolás, jelző­­rendszer nem állt rendelkezésre a ’90-es évek óta, de most uniós irányelv alapján, belügyminisz­tériumi javaslat nyomán egysé­gesítették ezeket, tájékoztatott Huszár Tibor, a Caminus Tüze­léstechnikai Kft. ügyvezetője. A januárban életbe lépett törvény a kéményseprést teljesen új, ám hozzá kapcsolódó feladatok­kal látja el, és meghatározza a jövő feladatait is a tűzvédelem, az energiatakarékosság és az életvédelem területén. Ilyen egyebek mellett a kémények új szempontok szerinti átcsopor­tosítása (cél a kéményjelölések teljes átdolgozása), a levegőel­látás felmérése, a füstcsövek, összekötő elemek ellenőrzése is. A szén-monoxid-mérgezé­­sek miatt további jogszabály­­változások, szigorítások lesz­nek 2015-ig. - Erre azért van szükség, mert nagyon magas a szén-monoxid-mérgezéses ha­lálesetek és a kéménytüzek szá­ma. Évente körülbelül 25 ilyen tragédia történik, de volt már 50 közeli is, míg a több mint 80 millió lakosú Németországban tíz alatti ez a szám, hívta fel a figyelmet Huszár Tibor. Az Eu­rópai Kéményseprő Szövetség tájékoztatása szerint ugyan­akkor a hazánkhoz hasonló lakosságszámú Belgium terü­letén 200 fölötti a szén-mon­oxid-mérgezéses esetek száma amiatt, hogy nem kötelező jel­legű a kéményseprő-ipari köz­szolgáltatás igénybevétele. Az új törvény a kéménnyel rendel­kező ingatlanok tulajdonosai számára ezzel kötelezettségeket ír elő: egyebek mellett azt, hogy kötelesek a kéményseprést le­hetővé tenni. A szakemberek­nek gázfűtésnél évente egyszer, szilárd tüzelésnél pedig kétszer kell elvégezniük a felülvizsgá­latot. Ha valaki nem engedi be a kéményseprőt, illetve a jel­zett, életveszélyes hibát nem hozatja rendbe, azt jelezni kell a katasztrófavédelemnek. (Ko­rábban ilyen esetben a jegyzőt kellett értesíteni.) Ha az ingat­lan tulajdonosa nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek, akár 30 ezer forintos bírságra is számíthat. A jogszabály legtöbb rendelkezése január 1-jétől ha­tályos, míg egyes passzusok 2014. október 1-jétől lépnek hatályba. MD Helyi vállalkozásokat hívtak fórumra Ötven helyi vállalkozás, köztük kereskedők, építőipari cégek képviselőinek tartott tájékoztató fórumot a paksi önkormányzat azzal a szándékkal, hogy első kézből kapjanak tájékoztatást a tervezett beruházásokról. Mun­ka lesz bőven, ugyanis az idei esztendőre jelentős beruházási összeget fogadott el a költségve­tésben a képviselő-testület. Több mint hetven felújítást és beruházást tervez az önkor­mányzat 2013-ban, 3-5 milliárd forint összértékben, aminek megvalósításához körülbelül harminc közbeszerzést kell elin­dítani. Hajdú János polgármes­ter szerint nem lesz könnyű a megvalósítás, és nem azért, mert hiányozna a szükséges anyagi vagy szakmai háttér. Hiába ren­delkezik ugyanis mindezzel az önkormányzat, az előkészítés olyan iszonyatos terhelést ad a hivatalnak, hogy szinte lehetet­len ezt a beruházásdömpinget a tervezett időben végrehajtani. Az uniós pénzek lehívását is nehezíti a minősíthetetlen el­járásrend, ami mindent lelassít anélkül, hogy olcsóbbá, átlátha­tóbbá, ellenőrizhetőbbé tenné a beruházásokat, tette hozzá. A találkozón Balogh József, a BA­­TU Kft. ügyvezetője újságírói kérdésre elmondta, hogy az idén 25 esztendős cégük az elmúlt évben generálkivitelező volt a csónakházépítésnél, az ipari parkban közműfejlesztési, az egyik iskolában pedig akadály­­mentesítési munkát végeztek az önkormányzat megbízásából. A vállalkozás igyekszik lépést tar­tani a mindenkori kihívásokkal, ami szükséges a talpon mara­dáshoz. A siker érdekében gon­doskodtak arról, hogy megfelelő fizikai, mérnöki és pályázati hu­mánerő, illetve géppark álljon rendelkezésükre - összegzett az ügyvezető. Hozzátette, hogy akár konzorciumban is indulná­nak egy-egy nagyobb munká­ért, de erre még nem volt példa. Ahogy Hajdú János polgármes­ter is elmondta, ez nem jellemző a helyi vállalkozásokr a, ahogyan az sem, hogy komolyabb beru­házásokért szállnának verseny­be, inkább jellemzően a meg­hívásos pályázatokon indulnak, amelyek értéke általában 50-100 millió forint. Ezeket jó minő­ségben és határidőre végzik el. Idén bőven kínálkozik lehetőség számukra. A tervezett beruhá­zások között például nagyobb tömegben szerepel útfelújítás, ám idén inkább olyan utcákat vesznek előre, ahol aszfaltozni kell. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezekben az esetekben is kell közbeszerzési eljárás és egy egyszerű műsza­ki leírás nem elegendő, hang­súlyozta a polgármester. Hum Ferenc műszaki osztályvezető az egyes projektek pillanatnyi állásáról számolt be a tájékoz­tatón, a közbeszerzési eljárások lényegi elemeit pedig Hoffmann Zoltánná közbeszerzési referens ismertette. Felhívta a figyelmet a pályázati anyag, azon belül a költségvetés gondos össze­állítására, mivel hiánypótlásra nincs mód. A vállalkozói fóru­mot minden esztendőben azért rendezi meg az önkormányzat, hogy az érintettek időben képet kapjanak a várható munkákról, a közbeszerzési eljárásokról és időben felkészülhessenek rájuk. Kohl Gyöngyi 4 ■ Paksi Hírnök, 2013. április 5.

Next

/
Thumbnails
Contents