Paksi Hírnök, 2013 (22. évfolyam, 1-24. szám)

2013-03-22 / 6. szám

Döntés után A költségvetés mellett a márci­usi testületi ülésen öt közalapít­vány, alapítvány beszámolója, valamint a szociális és gyermek­­jóléti intézmények és a Paks Tér­ségi Alapszolgáltatási Központ térítési díjainak megállapítása volt terítéken. 11,5 milliárd forintból gazdálkod­hat idén Paks, az összeg minden kitűzött célra fedezetet nyújt. A rendelkezésre álló forrás bizton­ságosan elegendő lesz az oktatá­si, egészségügyi, közművelődési intézmények üzemeltetésére, a polgármesteri hivatal működ­tetésére és megfelelő tartalékok mellett közel ötmilliárd forint fej­lesztési forrást tartalmaz, amely­ből körülbelül kétmilliárd uniós projektekhez tartozik - összeg­zett Hajdú János polgármester. A legmarkánsabb vita egyébként a bizottsági pénzkeretek elosztása körül alakult ki annak kapcsán, mekkora pályázati kerettel rendel­kezzen a humánpolitikai, illetve a közbiztonsági, ifjúsági, sport- és esélyegyenlőségi bizottság. Végül a testület úgy döntött, a humánpoli­tikai bizottság 7,5, a közbiztonsági, ifjúsági, sport- és esélyegyenlőségi bizottság 5, a gazdasági bizottság pedig 1,5 millió forint felett ren­delkezhet. Számos más gazdasági és közéleti témát is tárgyalt az ülésen a gré­mium, többek között értékelték a közalapítványok, alapítványok tavalyi működését. Mivel a Paksi Duna-partért Közalapítvány ki­adásai az utóbbi 1-2 évben nőttek, bevételei pedig csökkentek, a jogi, ügyrendi és pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a polgármes­ter vizsgálja meg a közalapítvány megszüntetésének lehetőségét, megköszönve az alapítvány eddigi munkáját. A testület két igen, hét nem és két tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indít­ványt. A szociális és gyermekjó­léti intézmények térítési díjainak megállapítása is napirenden sze­repelt. A támogató szolgáltatás esetében a szállításért és személyi segítésért lehet térítési díjat kérni. Itt csökkentésről beszélhetünk, hiszen a személyi segítés óradíját 710-ről 700 forintra módosítot­ták. A jelzőrendszeres házi segít­ségnyújtás napidíját 50 forintban állapították meg. A gyermekek napközbeni ellátása esetében idén sem vezette be az önkormányzat a bölcsődékben megállapítható gondozási díjat, a gyermekétkez­tetés díja a bölcsődében, az álta­lános és középiskolákban nem változik. Az idősek bentlakásos otthonában 3000 forinttal emel­ték a havi térítési díjat. A hajlék­talanok átmeneti szállásának díja maradt havi hatvanezer forint. Szintén a térítési díjak megállapí­tása várt a testületre a Paks Térségi Alapszolgáltatási Központ eseté­ben. A 2011-ben 13 településsel •megalakult intézmény a hozzá­rendelt szociális és gyermekjóléti alapellátásokat koordinálja: a csa­ládsegítő és gyermekjóléti szol­gáltatást, a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását (vagyis az idősek klubját). Az ülésen utóbbi három terület térítési díjainak megállapí­tása volt napirenden, amelyekben Pakson nincsen változás. A képviselő-testület legközelebb áprüis 17-én ülésezik. -kgy-Tisztes polgár címet adományoztak A Magyarok Világszövetsége Tolna megyei szervezetének kezdeményezésére, a paksi ön­­kormányzat támogatásával ad­ják át a Tisztes polgár kitüntető címet hagyományosan a már­cius 15-i városi ünnepi esten. A példamutató életpályák elis­merésére alapított kitüntetést idén Kern Istvánné pedagógus és Kern István faipari mérnök vehette át. Kern Istvánné a szegedi tanár­képző főiskolán szerzett mate­matika-ének szakos diplomát. Első munkahelye Dunaföldváron volt, majd pedagógus pályafutá­sát hamarosan Pakson folytatta, ahol 1997-es nyugállományba vonulásáig a Bezerédj Általános Iskolában dolgozott, majd továb­bi két évig nyugdíjasként is visz­­szajárt tanítani. Alapító tagja volt a városi énekkarnak, amellyel húsz esztendőn át számos paksi rendezvényen fellépett, illetve az általa dirigált iskolai énekkarral is rendszeresen vállalt közszerep­lést. Pedagógusi pályakezdésének 25. évfordulója alkalmából dísz­oklevelet kapott, 1995-ben pedig átvehette a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Kern Istvánnal gim­náziumi éveik alatt találkoztak és 1962-ben kötöttek házasságot. Kern István a dunaföldvári gim­náziumban érettségizett, majd orvosnak szeretett volna tanulni, ám kitűnő érettségi bizonyítvány­nyal sem vették fel az egyetemre az ötvenes évek végén, így szak­mát tanult apja asztalosműhelyé­ben. Később levelező tagozaton szerzett faipari mérnöki diplo­mát Sopronban. Évtizedeken át a Paksi Körzeti Építőipari Szö­vetkezetnél dolgozott: először részlegvezetőként, majd tíz évvel később főmérnök lett, újabb nyolc év múltán pedig elnök A szövet­kezet 1990-ben kft.-kre bomlott. Ekkor Kern István a faipari profilú Ropánt Kft. ügyvezető igazgatója­ként folytatta pályafutását. 2002- es nyugállományba vonulása után még tíz évig dolgozott, irányította a céget. A Paksi Iparos és Vállal­kozói Kör alapító tagja. Munkás­ságát több alkalommal ismerték el a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címmel, 2003-ban pedig megkap­ta a Tolna megyei VOSZ-tól az Év Vállalkozója Díjat, hangzott el a méltatásban. A stabilitást és állandóságot ked­velő, a jóban-rosszban együtt maradni alapelvet valló házaspár meghatottan vette át a Tisztes polgár elismerést. Megköszönve a megtisztelő díjat Kern István elmondta, hogy nem tettek mást, mint amit a szüleiktől, nagyszüle­­iktől láttak és tanultak, az ő mun­kájukban eltöltött életük volt szá­mukra a példa. Édesapja szavait idézte, aki egyszer a következőket mondta: „Az ember élete során nem mindig azt teszi, amit a leg­jobban szeretne, de amit csinál, azt legjobb tudása szerűit, tisztes­séggel, becsülettel tegye. Műidig úgy dolgozz, hogy merjed mon­dani, ezt én csináltam. Minden általad végzett munkához becsü­lettel add a nevedet.” Kern István hozzátette, ez a gondolat egész élete során végigkísérte, mindig arra törekedett, hogy ennek az elvárásnak a legjobban megfelel­jen. Hálát ad a Teremtőnek, hogy Pakson született, ahol feleségével ötven esztendeje él ugyanabban a Könyök utcai házban, -gyöngy-

Next

/
Thumbnails
Contents