Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-17 / 4. szám
Paksi Hírnök 8 2012. február 17. Nem okoz gondot a jég Két uszály és két jégtörő áll készenlétben az atomerőműnél, hogy megakadályozzák a jégtáblák feltorlódását a hidegvizes csatornánál. Mittler István tájékoztatása szerint ezek garantálják a szükséges hűtővizet az elmúlt évekhez képest szokatlan téli időjárásban. A csatorna befagyásától a kommunikációs igazgató szavai szerint nem kell tartani, két helyen visszaforgatják a hűtéshez használt vizet a melegvizes csatornából. A PA Zrt. kommunikációs vezetője azt is elmondta, hogy a zord idő egyéb hatásainak kezelésére is van menetrend. Az úgynevezett téli intézkedési terv egyrészt a berendezések üzembiztonságát hivatott fenntartani, másrészt a személyzet biztosítását. Ide tartozik például a külső technológiai berendezések gyakoribb ellenőrzése, a dolgozók be- és hazajutásának elősegítése. Ahogyan azt Mittler István mondta, természetesen lehetnek olyan extrém körülmények, amelyekben a környező településekről a dolgozók nem tudnak beutazni, ebben az esetben a Pakson lakó dolgozókból szerveznek készenléti ügyeletet, de szükség esetén azokat is el tudják szállásolni, akik munkahelyükön rekednek a közlekedési akadályok miatt. Erre az atomerőműben és Pakson is van lehetőség. -vt-Németországban a különösen hideg időjárás miatt újraindítottak több olyan atomerőművet, amelynek reaktorait a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után leállították. Erről a Handelsblatt számolt be, hozzátéve, hogy értesülése szerint négy energiavállalat - Tennet, 50 Hertz, Amprion, EnBW - szerdán döntött az atomerőművek újraindításáról, írta meg az MTI. Aszódi: még nem lehet kiváltani az atomenergiát Két terminus után leköszönt a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnöki posztjáról dr. Aszódi Attila. Az alapszabály szerint ugyanis legfeljebb két cikluson át vezetheti ugyanaz a személy a grémiumot. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatóját hat év után dr. Penninger Antal, a Műegyetem professzora, a gépészmérnöki kar korábbi dékánja váltotta. Dr. Aszódi Attila szakújságírók számára tartott beszámolót az eltelt időszakról, az előtte álló feladatokról. Mint mondta, az ismeretterjesztés nem alapfeladata egy tudományos bizottságnak, mégis fontosnak tartotta, hogy a közvéleményt minden, energetikát érintő kérdésről tájékoztassák. Számos, az energiatermelés és -ellátás teljes spektrumát, az energiapolitikát érintő konferenciát rendeztek, nem egyet rendkívül komoly érdeklődés mellett. — Szakmai munkám nagyon fontos állomásának tartom, hogy a Mindentudás Egyetemén én készítettem az energiáról szóló előadást - vázolta a szakember. Miként elmondta, eddig példátlan módon kétszer kellett felvenni a kerekasztal vitát. Az ok a fukusimai földrengés és cunami, illetve az ezek által előidézett nukleáris baleset, amelyről dr. Aszódi Attila folyamatosan igyekezett a közvéleményt tájékoztatni. Első közleményét már a baleset másnapján kiadta. Az e témában legutóbb készült ösz! szefoglalójában aláhúzta, Fújj kusimából tanulni kell. Számos javító intézkedés várható Pak- 1 son is, és az összes atomerőo % műben, elsősorban a tervezési 12 alapon túli balesetekre. Dr. Aszódi Attila úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban nehezen megbecsülhető a fukusimai baleset hatása az atomenergetika jövőjére. Németország vezető politikusai a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is, itt 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységének bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40%-át adják. Japán is az atomerőművek feladását tervezi, ennek lehetőségét egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja. Számos más ország - köztük Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, USA, Csehország, Finnország - azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többletkockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása okozhat. - Az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, és ezzel növekvő széndioxid- és más károsanyag-kibocsátást vállalnak - állítja a szakember. - Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukusimai tapasztalatokból. Az események eddigi elemzései azt mutatták, a baleset fő oka a tervezési alap nem megfelelő megválasztása és a súlyosbaleset-kezelési eljárások hiányos kidolgozása lehetett, de hiányosságok voltak az erőmű vezetésében és a kommunikációban is - fogalmazott. Véleménye szerint a tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, az első lépéseket azonban már megtették az atomerőműveket üzemeltető országok. Az EU minden atomerőművében, de más létesítményekben is felülvizsgálatot határoztak el. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható. Ezen lépések eredménye - hasonlóan az 1979-es TMI-i és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez - várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása, és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz, összegezte dr. Aszódi, aki azt is elmondta, hogy ő az egyike annak a három magyar szakembernek, aki külföldi kollégái mellett részt vesz az atomerőművekben végzett stresszteszt nemzetközi felülvizsgálatában. A szakértői csoport tagjaként a szakember Luxemburgba utazott. A felülvizsgálat kiterjed a külső veszélyekre, a biztonsági funkciók elvesztésére és a súlyosbaleset-kezelésre. Az eredmények április végére várhatóak. Vida Tünde
