Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-02-17 / 4. szám

Paksi Hírnök 2 2012. február 17. Télen-nyáron vár majd az erdei iskola Tavasszal indul és a tervek sze­rint idén befejeződik a Cse­resznyéskert Erdei Iskola épí­tése. A több mint 152 millió fo­rintos beruházás megvalósítá­sára 76,7 millió forint európai uniós támogatást nyert Paks. Négyéves előkészítő munka után jutott az erdei iskola prog­ram abba a fázisba, hogy aláír­hatták a kivitelezésről szóló szerződést. A projekt hosszú tá­vú célja a környezeti nevelés tá­mogatása, környezettudatos nemzedék nevelése. Az épület megújulása nem csupán korsze­rű környezetet teremt ehhez, le­hetőség nyílik arra is, hogy az erdei iskola egész évben fogad­jon látogatókat, akik különféle foglalkozások keretében köze­lebb kerülhetnek a természeti környezethez, és megismerhe­tik a Paks életében meghatározó szerepet betöltő történelmi ko­rokat is: a római kort például a Lussoniumon keresztül, a XX. századot pedig a magyarországi óriásberuházás, az atomerőmű segítségével.- Az erdei iskolában a tanulás a megtapasztalt élményeken alapul, a személyes felfedezé­seket elősegítve: megfigyelé­sek, mérések teszik szinessé az oktató-nevelő munkát az alsó és felső tagozatos diákok szá­mára - mondta el Teli Edit. Paks alpolgármestere hozzátet­te: - A program sikere nagy­szabású összefogásnak kö­szönhető, hiszen a város vala­mennyi általános iskolája pe­dagógusainak, a természetvédő munkát végző civil szerveze­tek, illetve önkormányzati in­tézmények, így a kulturális központ és a múzeum munka­társainak közös, lelkiismeretes munkája ez a projekt. A 2013 tavaszára tervezett átadás után továbbra is a Paksi Közműve­lődési Nonprofit Kft. működte­ti majd az erdei iskolát. Mun­katársaik 2001 áprilisa óta szervezik a táborokat az egy­kori cseresznyési iskola épüle­tében.- Nagy kihívást jelent szá­munkra a változás, mivel a jö­vőben már télen-nyáron üze­melhet az intézmény. Szeret­nénk a létesítményt megtölteni olyan tartalmas programokkal, ami az országban egyedülálló­vá teszik a Cseresznyéskert Er­dei Iskolát - tudtuk meg Hefner Erikától, a Paksi Köz­­művelődési Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől. A beruházás kivitelezése március 19-én in­dul, a munkálatok befejezésé­nek határideje december 3. Az építést a hét pályázó közül leg­kedvezőbb ajánlatot adó Modus Vivendi Kft. szakem­berei végzik. A munkálatok a kiviteli tervek elkészítésével már elkezdődtek, ezt követően indul a 150 négyzetméteres új épületrész építése, a meglévő szociális blokk bontása, az acél- és faszerkezetű kilátó fel­állítása, valamint a jelenlegi épület teljes felújítása - tájé­koztatott Lakatos Gábor, a ki­vitelező cég ügyvezetője. A több mint 152 millió forintos beruházást pályázati támogatás felhasználásával valósítja meg a paksi önkormányzat. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjá­ban „Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése” tárgyú pályázaton közel 77 millió forintot nyert a város. -dal-SZÉCHENYI TERV A KEOP-3.3.0/09-2010-0010 számú projekt megvalósításához 76,7 millió forint támogatást nyert a Környezet és Energia Ope­ratív Program „Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrast­rukturális fejlesztése" tárgyú pályázat keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség I www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 4.0 638 638 AGYARORSZÁG MEGÚJUL Pakson keveseket érint a talajterhelési díj központi emelése Tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj mértéke február elsejétől. Ez kizáró­lag azokat a háztartásokat érinti, ahol kiépített csator­na van, ám nem csatlakoz­tak a városi szennyvízháló­zatra. Pakson ez mintegy 350 ingatlant jelent. A talajterhelési díj kiszabását törvény írja elő, behajtása minden önkormányzatnak kötelező. Február elsejétől módosult az ezt elrendelő, környezetterhelési díjról szó­ló törvény, ennek nyomán a talajterhelési díj egységdíjá­nak mértéke 120 Ft/m!-ről 1200 Ft/m3-re emelkedett. A változás kizárólag azokat a háztartásokat érinti, ahol ki­épített csatorna van, ám nem csatlakoztak a városi szenny­vízhálózatra. Pakson - figye­lembe véve az úgynevezett területérzékenységi szorzót - ez azt jelenti, hogy az elfo­gyasztott vízmennyiség után köbméterenként 180 forint helyett 1800 forint talajterhe­lési díjat kell fizetni - tájé­koztatott dr. Török Erzsébet, az önkormányzat adócsoport­jának vezetője. Ezt az adóne­met adott évi fogyasztás után következő év márciusáig kell bevallani és megfizetni. A ta­lajterhelési díjból eddig évi 750 ezer forint bevétele volt a város­nak, amit meghatározott cé­lokra: a talaj- és a felszíni víz minőségének védelmére le­hetett csak fordítani. Paks vi­szonylag jó helyzetben van, hiszen az országos átlaghoz képest jóval nagyobb, szinte százszázalékos a csatornahá­lózatra rákötött háztartások aránya, csupán néhány csa­tornával el nem látott utca­rész van a városban. - Itt a jelentős központi emelés mi­att érdemes átgondolni a mi­előbbi csatlakozást a szenny­vízhálózatra, hiszen a csator­nahasználat lakossági díja 333 forint köbméterenként - hívta fel a figyelmet Gaál Zoltán. A Paksi Vízmű Kft. ügyvezetőjétől kapott infor­mációk szerint minden évben csökken azon ingatlanoknak a száma, amelyek után talaj­­terhelési díjat kell fizetni, idén 345 ingatlan szerepel a paksi nyilvántartásban. Gaál Zoltán arról is tájékoztatott, hogy mivel az ingatlanoknál a beállás biztosított, így a te­rületen belül a belső szenny­vízhálózatot kell csupán ki­építenie a tulajdonosnak, majd bejelentenie a fejlesz­tést a Paksi Vízmű Kft.-nél.-dallos-

Next

/
Thumbnails
Contents