Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-02-03 / 3. szám
Paksi Hírnök 14 2012. február 3. A méhektol a vámpírok világáig Szakvizsgázik a Vak Bottyán Gimnázium két pedagógusa júniusban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Kétéves képzésükre a Társadalmi Megújulás Operatív Programban nyert közel 8 millió forint támogatást a középiskola még 2010-ben. Az egyik tanévben alapozó ismereteket sajátítanak el, a másikban pedig a választott szakon bővítik tudásukat. Rompf Gabriella a diáktanácsadó szakot választotta, a terület közel áll hozzá, hiszen végzett pszichológusként eddig is segítette a fiatalokat. Hermán Gábor választott területe a tehetséggondozás, ami alatt nemcsak a már felfedezett tehetségek segítését, hanem a tehetségkutatást is értik. Tudományos diákköri konferenciát rendeztek a paksi Vak Botytyán Gimnáziumban a magyar kultúra napja alkalmából. A rendezvényt 1998-ban hívták életre, kezdetben csak a gimnázium diákjainak hirdették, majd városi szintűvé emelték, tavaly pedig egy tehetséggondozó pályázat keretében már az egész megyéből várták a középiskolások jelentkezését. Az idei konferenciára a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból, a szekszárdi Garay János Gimnáziumból és az I. Béla Gimnáziumból érkeztek diákok, valamint a szervező iskola is képviseltette magát a megmérettetésen. A nevezők feladata az volt, hogy egy szabadon választott témában elkészítsék dolgozatukat, majd annak kivonatát prezentáció formájában előadják a konferencián. Az idei előadások témája igen változatos volt, többek között értekeztek a résztvevők a méhekről, a vékonyréteg napelemek vizsgálatáról, a zsidókérdésről a két világháború közötti Magyarországon, arról, hogy vajon tényleg leállt-e a Nap, és hogy miért vonzó a kamaszoknak a vámpírok világa. Míg a korábbi években külön értékelt a zsűri társadalom, illetve természettudományos szekcióban, ez alkalommal nem választották szét a két területet. A nyolc dolgozatból kettő 4., három, közöttük a paksi gimnáziumot képviselő Madár Kamilláé 3., és kettő 2. díjat kapott. Első helyezett a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumból érkezett Várni Tamás Álmos „Vékonyréteg napelemek vizsgálata” című munkája lett. A konferencia fontos hozadéka, hogy lehetőséget ad a diákoknak tapasztalatokat szerezni arról, hogyan kell formailag és tartalmilag elkészíteni egy ilyen munkát, milyen forrásokat és hogyan tudnak használni. Ezeket az ismereteket később jól kamatoztathatják hasonló tudáspróbákon, illetve felsőfokú tanulmányaikban. Kohl Gyöngyi Paks a Marson Pinduri közlekedők Ismét indul közlekedésbiztonsági program a Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág tagóvodájában. A Paksi Rendőrkapitányság négy esztendővel ezelőtt kínálta fel a lehetőséget a gyermekintézménynek. A program az óvodában a nevelési év második felében zajlik, a nagycsoportos gyerekek próbára is tehetik tudásukat a májusban rendezett Pindur- Pandúr Mini Kresz Országos Közlekedési Versenyen. Itt tavaly közel 130 indulóból a paksi óvoda egyik csapata szerezte meg korosztályában az első helyezést. Komlósiné Kiss Anett rendőr százados, baleset-megelőzési előadó elmondta: először játékos formában sajátítják el az elméleti ismeretanyagot a gyerekek, majd ahogy megjön a jó idő, a Deák iskola udvarán felépített kerékpáros gyakorlópályán folytatják a munkát. Jantnemé Oláh Ilona, a tagóvoda vezetője a program eddigi tapasztalatait összegezve elmondta: a gyerekek olyan ismeretanyaggal bővítik tudásukat, amelynek egész életükben nagy hasznát veszik.-kgy-Még egyetemistaként, 1998-ban találta meg azt a kisbolygót Sámeczky Krisztián, ami később a József Attila nevet kapta. A tudós a Pákolitz István Városi Könyvtárban tartott előadást A magyar kultúra az égbolton címmel. A csillagász több száz kisbolygót fedezett már fel, Pakson a magyar vonatkozású égitesteket mutatta be. Híres magyar emberekről, helynevekről és az égitestek felfedezőiről is számos űrobjektumot vagy azok felszíni formáit keresztelték el. Hazai érdekeltségű kisbolygó a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezésű, de kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerző, valamint Teller Ede atomfizikus nevét is. Több éven keresztül kell megfigyelni egy új kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat. Ha már jól ismerik mozgását, akkor nevezheti el felfedezője, árulta el a Magyar Csillagászati Egyesület titkára. Az egyetemista kora óta kutató szakember rámutatott, hogy a mai modem technikával évente akár ötvenezer kisbolygót is felfedeznek, azonban ezeknek az égitesteknek a száma véges: amik például magyarországi távcsövekkel elérhetőek, öt-tíz éven belül elfogynak, így a kutatók várhatóan a szupernóvák megfigyelésére térnek át a jövőben. Bár több tucat katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel és keresztelt el, az sem ritka, hogy külföldi csillagászok adnak magyar nevet egy új objektumnak. A Bartók és a Petőfi kisbolygót külföldi csillagászok találták meg és nevezték el, mint ahogy egy német csillagász javasolta a Hungária és a Buda nevet is két másik égitest esetében. Ugyanakkor Sámeczky Krisztián elárulta, a helyi közönség számára igazi kuriózum, hogy további három magyar település mellett Paks város nevét is viseli egy kráter a Marson. A csillagász hozzátette, csupán a véletlen műve lehet, hogy a vörös bolygó hét kilométeres felszíni képződménye az atomváros nevét kapta, bár az tudatos koncepció, hogy a Mars városok, a Vénusz pedig híres színésznők neveit viseli. -md-Fotó: Molnár Gyula
