Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-12-14 / 24. szám

Iparkamara: fókuszban az erőmű

Az atomerőmű a megye gazdaságának meghatározó része. Bővítése fellendülést hozhat a régióban. Ez volt az oka annak, hogy a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soros gazdasági fórumát ennek a témának szentelte. Fischer Sándor elnök köszöntőjében kiemelte, hogy Tolna megyében - egyedüliként az országban - 2011-ben nőtt az egy főre jutó GDP. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara információval, tájékoztatással szeretné elősegíteni, hogy ez a kedvező helyzet megmaradjon, húzta alá. Az ország helyzete - mint dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője fejtegette - korántsem ilyen kedvező. A világgazdasági válság, a piacok csökkenése mellett hazánkat további sokkhatások érték.- Nem hajtottuk végre azokat a strukturális átalakításokat, amelyeket versenytársaink megtettek. Az állam és az önkormányzatok mint megrendelők kivonultak a piacról és a hitelezés drámai mértékben csökkent. Az uniós források jelenthetnék az egyetlen növekedési forrást, ha jól használnánk - foglalta össze. A megoldást firtató kérdésre azt mondta, csak akkor lehet a gazdaságot növekvő pályára állítani, ha a fenti okokat megszüntetik. Azt hangsúlyozta, hogy csodát várni nem érdemes, dolgozni kell. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója azt vázolta fel, hogy mit jelent Paks az ország és a térség számára. Tényekkel támasztotta alá a paksi atomerőmű létének előnyeit. Egyebek között arról beszélt, hogy a megyében foglalkoztatottaknak 7,2 százaléka dolgozik az atomerőműben. A megye beruházásainak több mint fele, ipari beruházásainak közel 70 százaléka köthető az atomerőműhöz. Szót ejtett a társaság társadalmi

szerepvállalásáról, beleértve a korábbi és jelenlegi térségfejlesztési alapítványokat, amelyek évi ötszázmillió forinttal támogatták, támogatják az atomenergiát befogadó térséget.

Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezetője a paksi atomerőmű bővítésének előkészítő munkáit vázolta. Beszélt arról, hogy elkészült a

tender vaskos dokumentációja, folyik az engedélyezésre való felkészülés. Eközben dolgoznak a finanszírozási rendszer kialakításán, és annak meghatározásán, hogy kulcsrakész atomerőművet építtessenek-e vagy a segédrendszereket saját kivitelezésben készítsék el, ezáltal nagyobb lehetőséghez juttatva a hazai vállalatokat. -vt-Szimpózium az üzemidő-hosszabbításról

Az atomerőmű üzemidő-hoszszabbítása volt idén a kiemelt téma a Nukleáris Technikai Szimpóziumon. Több előadás is ehhez kapcsolódott, illetve rendeztek egy kerekasztal-beszélgetést, amely a szervező Magyar Nukleáris Társaság (MNT) elnöke, Holló Előd szavai szerint rendkívül jól sikerült. - Nyíltan felvetett kérdésekre nyílt válaszok érkeztek - jellemezte. Azt is elmondta, hogy a műszaki szakma arra számít, hogy a hatóság engedélyezi a tervezett időn túli működést. A válasz - tette hozzá - napokon belül megérkezik az Országos Atomenergia Hivataltól az atomerőmű tavaly benyújtott kérelmére. A kerekasztal-beszélgetésen mindkét fél képviselői részt vettek, a hatóságot Fichtinger Gyula főigazgató-helyettes, az atomerőművet Kovács Ferenc projektvezető, illetve Iványi

Krisztina operatív kommunikációs vezető képviselte.

Több előadás foglalkozott a hulladékkezeléssel, szó esett egy Pakson kifejlesztett dekontaminálási, azaz sugármentesítési módszerről, a reprocesszálásról, azaz az üzemanyag újrahasznosításáról, illetve a fúziós kutatásokról, amelyek kapcsán Holló Előd azt mondta, kevesen tudják, hogy Magyarország a világ élvonalába tartozik a fúziós kutatások terén, és a magyar kutatók számos nemzetközi projektben vesznek részt.

A nukleáris szakma seregszemléjén, hasonlóan az eddigiekhez, nagy volt az érdeklődés, százhúszan regisztráltak. Cserháti András, a Magyar Nukleáris Társaság elnökségének tagja, a program főszervezője azt mondta: eddig minden évben érdekes témák kerültek terítékre. Ő idén két előadást tartott.

Az egyik a szokástól eltérően múltba tekintő volt, az első paksi láncreakciót, azaz az egyes blokk harminc esztendővel ezelőtti indításának emlékezetes pillanatait idézte fel kép- és hangdokumentumok segítségével. A másik már egy újdonságot boncolgatott, konkrétan egy, az USA-ban indult új típusú - lézeres - urándúsítási eljárás műszaki és gazdasági vetületeiről értekezett. Mint elmondta, különösen a Csernobilban történtek óta jellemzi nyíltság a nukleáris közösséget. A szabadalmi vagy üzleti okok miatt még nem publikálható tényeket, eredményeket leszámítva megosztják egymással a tapasztalatokat, a tudást, a kutatási eredményeket. A Nukleáris Technikai Szimpózium ennek egy jeles hazai megtestesítője. A Magyar Nukleáris Társaság mint közhasznú társaság egyik céljaként az ismeretterjesztést jelölte meg, húzta alá Holló Előd. Kiemelte, hogy a szimpózium ennek jó terepet biztosít, hiszen a külföldről behozott új ismereteket, a kutatók által feltalált új gondolatokat itt osztják meg egymással annak érdekében, hogy ezek hasznosuljanak akár az energiatermelésben, akár orvosi vagy más területen. Mindezen túl lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt, szakmán belüli együttműködést. Néhány éve már az is hagyomány, hogy a találkozó keretében tart ünnepi közgyűlést a Magyar Nukleáris Társaság. Ezen - ahogy már szintén szokássá vált - átadták a társaság által alapított és fémjelzett szakmai kitüntetéseket is, számolt be Holló Előd, aki azt is elmondta, hogy leköszön az elnöki posztról és év végén átadja a stafétát Hózer Zoltánnak.-vida-Paksi Hírnök, 2012. december 14. ■ 9