Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-11-16 / 22. szám
Üdvözlet Paksról! A Deák Ferenc utca Az Erzsébet szállótól északra eső, történetileg az ősi településmagnak tekinthető városrészben található Paks egyik legrégibb utcája, a Deák Ferenc utca, ami a régi Fő utcának, a mai Tolnai és Dózsa György útnak a Szent István téren (a Fő téren) át továbbfutó szakasza, és egyben a települést átszelő hajdani országos főútnak a folytatása. Eleinte Malom utcának hívták, mert nyomvonala a Rókus utca torkolatánál levitt a Dunához, az utca lekanyarodott a vízpartra a Süveges-révhez. A Malom utcából a folyópartot meg lehetett közelíteni egy rövidebb úton is, az Anna (régen Úri) utca nyomvonalát folytató kis közön át, ami egyenesen a Süveges-révbe vezetett. Neve a rendszerváltás előtt Lenin utca is volt, az átnevezés egyben a korszakot is megmagyarázza számunkra. A török kiűzése után a visszatelepülő köznemességnek és leszármazottaiknak: a Daróczy-, Szeniczey-, Komis-, Kurczcsaládoknak itt, az országút mentén épültek fel a kúriái, amelyek mai arculatukat a XIX. század elején zajló átépítések, bővítések során kapták. A XIX. és a XX. század fordulójára az átalakított nemesi udvarházakban lettek kialakítva a járási és a községi elöljáróság intézményei és vezetőik szolgálati lakásai is, közéjük ékelődve találhattuk a község vagyonos polgárainak lakóházait, csak a legismertebbeket sorolva: Novák doktor, a Flórián-, Hirth- és a Bun-család tagjainak házai Szentpétery, Kaszás, Tarisznyás főjegyzőék szolgálati lakásai. A paksi közbirtokos családoknak a század végére a korszerűtlen gazdálkodás és a tőkehiány miatt oly mértékű vagyonvesztést kellett elszenvedniük, hogy kúriáik hatalmas telkeinek felparcellázására, majd kastélyaik eladására is rákényszerültek. Részben az államkincstár, mint például a Daróczy-család kastélyából átalakított postahivatal esetében vagy Paks község lett az új tulajdonos, amikor például a Kornis-kúria épületét vásárolta meg és alakította át polgári iskolává, vagy a hajdani Szeniczey-kúria épületét a község főjegyzőjének szolgálati lakásává. Ez a tendencia folytatódott a két háború közti évtizedekben is, amikor a csődbe ment Bun-család lakóházai vagy 1926-ban a Kaszás-villa kerültek állami vagy községi tulajdonba, s épületeikben kapott helyet az adóhivatal, a szolgabíróság, illetve a posta hivatala. A városnak ezt a részét ezért hívhatnánk a múlt századi Paks hivatali negyedének, a közigazgatás központjának is. Az 1870- 72. évi közigazgatási törvény életbelépésével - bár a település mezővárosi státusza megszűnt - Paks járásbírósági székhely lett, majd 1945 után járási székhely. A XX. század elején a régi kúriák mindegyikében állami intézmények hivatalai működtek. A század közepére a település gazdasági-közigazgatási jelentőségének megfelelően már itt sorakoztak a paksi járás és a település államigazgatási épületei: bíróság, posta, községháza, majd a tanácsháza, a szolgabíróság, a járási tanács hivatala, adóhivatal, iskola, anya- és csecsemőgondozó, a tüdőgondozó, aztán a rendőrség, a pártbizottság, mindmind olyan intézmény, ami valamilyen módon szervezte, irányította a lakosság életét. A Deák Ferenc utca panorámaképének legtöbbet fotózott részlete a közepén, egymással szemben álló, egykor fontos közigazgatási központ: a járásbíróság emeletes épülete (mögötte a hajdani börtönnel, ami ma lakóház). A bíróság közelmúltban felújított házában kezdte jogi pályáját dr. Pesthy Pál, a Bethlen-kormány igazságügy-minisztere, aki 1927-1939 között országgyűlési képviselő is volt, járási albíróként 1900- tól 1908-ig dolgozott városunkban. A mai bírósággal átellenben, szorosan egymás mellé építve találjuk a hajdani községháza két eklektikus homlokzatú, késő barokk épületét, aminek tervezője Hildebrand Mihály paksi építőmester volt. A legrégebbi képeslapok tanúsága szerint az északi, magasabbik szárnyban kezdte meg működését a járásbíróság is, amíg 1904-re elkészült vele átellenben az újonnan felépített bíróság hivatala az impozáns kapubejáróval s fölötte a koronás címerrel. 1956 után a régi községháza épületébe helyezték át a járási tanács hivatalát, a községi tanács pedig az egykori szolgabíróság épületébe, (Bún Gusztáv egykori lakóházába) költözött. Az emeletes épület falán ma tábla emlékeztet a községháza udvarán 1919 augusztusában a fehérterror különítményesei által ártatlanul, bírói ítélet nélkül kivégzett Mihalik Gézáné és Wiedemann Antal halálára. A járások megszűnése után az épületben házi- és szakorvosi rendelők kaptak helyet, és napjainkban is a település egészségügyi feladatainak ellátására szolgál. (Folytatás a 13. oldalon) PAKS. Deák Ferenc ucca. 12 ■ Paksi Hírnök, 2012. november 16.
