Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-11-02 / 21. szám
Máté Csaba örül az új kihívásnak Máté Csaba szülővárosában, Szekszárdon ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival, ahová már profi játékosként többször is visszatért. Pályafutása során megfordult a PMFC-nél, majd Tatabányán, és hosszú éveket töltött el Belgiumban is. Edzőként Szekszárdon debütált, majd a magyar válogatottnál Erwin Koeman segítője lett. A Haladás második csapatát követően Paksra szerződött, ahol Kis Károly munkáját segítette, majd 2012 augusztusában megbízott edzőként az NB I-ben is bizonyíthatott. Jelenleg a Ferencvárosnál Ricardo Moniz pályaedzője.- Milyen élmények kötnek Pakshoz?- Pályaedzőként dolgoztam Péter Norbival közösen. Az edzéseken való közreműködésen kívül az ellenfelek feltérképezése volt a feladatom. Egy nagyszerű közösségnek lehettem tagja, szerintem az elért sikerek egyik kulcsa volt, hogy ritkán tapasztalható összhangjellemezte a stábot.- Mit tartasz a csapat legnagyobb sikerének?- Egyértelműen a bajnoki ezüstérmet, hiszen az harminc mérkőzés teljesítményének a jutalma. Kimondani is furcsa, de közelebb voltunk az első helyezett Videotonhoz, mint a harmadik FTC- hez. Büszke vagyok rá, hogy az a csapat, amelynek korábban all. helyezés volt a legjobb eredménye, az elmúlt két év bajnoki szereplései alapján a 3. legjobb volt a Videoton és a Debrecen után. Az Európa Ligában való szereplésünket is sikeresnek értékelem. Csak magyar játékosokkal, nálunk magasabban jegyzett, nemzetközi tapasztalattal rendelkező ellenfelet sikerült búcsúztatnunk. Jólesett, amikor hazaértünk Tromsöből és hajnalban sokan várták a csapatot a stadionunknál. Ezekért a pillanatokért érdemes edzősködni.- Kis Károly távozását követően mint megbízott vezetőedző irányítottad a gárdát. Milyen volt akkor a légkör az együttes háza táján?- Mi, a közvetlen munkatársai tudtuk, milyen gondolatok járnak vezetőedzőnk fejében, de a játékosokat villámcsapásként érte a távozása. Két sikeres év után senki nem gondolt erre. Minden játékos másképp reagált rá: volt, aki elbizonytalanodott, akadt, aki úgy érezte, eljött az ő ideje. Néhány játékoson a mai napig érzem, hogy nem heverte ki a váltást. A legfontosabb feladat a mérkőzéshez szükséges harci kedv, motiváció, koncentráció szinten tartása volt. Az első mérkőzésen még éreztem a csapaton a bizonytalanságot, de utána nem volt gond.- Négy mérkőzés jutott a PFC-nél hogyan élted meg?- Először egy meccsre való beugrásról állapodtunk meg Haraszti Zsolttal. Akiket a klub vezetőedzőnek szeretett volna, nem tudták, akarták elvállalni, így további egy, majd két mérkőzésre maradtam megbízott vezetőedzőként. Akkor nem éreztem, de ma már tudom: nagyon nehéz négy meccsen keresztül megbízottként a csapat előtt állni. Nehéz úgy döntéseket hozni, hogy nem tudod, mi lesz a következő héten. Ha tudom, hogy négy meccsen keresztül irányítom a csapatot, egy-két döntést másképpen hoztam volna meg. A játékosokat is zavarta a helyzet, és bár minden mérkőzésben benne volt a győzelem lehetősége, nüánszokon múlott a siker, no meg a játékvezetői ítéletekkel sem volt szerencsénk.- Amikor nem nevezett ki a vezetőség vezetőedzővé, a Ferencvároshoz távoztál.- A klubnál szerették volna, ha pályaedzőként folytatom a munkát, de nem akartam sem magamat, sem az új vezetőedzőt kellemetlen helyzetbe hozni. Ha nincs a Fradi invitálása, akkor is eljöttem volna Paksról. Nem haraggal váltunk el, Haraszti Zsolt ügyvezető megértette az érveimet. Olyan gyorsan történt, hogy el sem tudtam köszönni a csapattól. A vezetőkkel, játékosokkal, stábtagokkal jó a kapcsolatom, a mai napig keressük egymást, találkozunk. A Fradi választása egyszerű volt, hiszen rögtön megkerestek, amikor kiderült, hogy nem maradok Pakson. Örültem az új kihívásnak, és büszke vagyok rá, hogy egy patinás klubnál dolgozhatok.- Ott mik a feladataid?- Pályaedzőként dolgozom, egyedül ebben a beosztásban, a feladataim hasonlóak a paksihoz. Az edzések vezetése mellett az ellenfelek megfigyelése a dolgom. Az öltözőben az angol a hivatalos nyelv. Néhány játékos kivételével mindenki érti, amit a vezetőedzőnk mond, ketten próbálunk segíteni azoknak, akiknek gondjuk van. Egymás között hollandul beszélünk Ricardo Monizzal, hiszen abban én is jobban ki tudom fejezni magamat. Két évre szól a szerződésem, jó lenne megérni, hogy az új stadionban is - talán 2014-ben - ott legyek a csapattal. A célunk, hogy a gárda a hagyományaihoz méltóan szerepeljen. Ilyen rövid idő alatt is megtapasztalhattam, hogy a Fradi vendégjátéka mindenhol ünnep, ezért is fontos, hogy újra élcsapat legyen.- Látsz reális esélyt, hogy rövid határidőn belül vezetőedző legyél valamely - akár NB I-es - csapatnál?- Azon kevés edző közé tartozom, aki a labdarúgás szinte minden szintjén (utánpótlás, felnőtt, amatőr, profi, válogatott) dolgozhatott. Szerintem nemcsak az NB I-ben vagy vezetőedzőként érdemes edzősködni, de fontos, hogy az ember örömét lelje a munkában. Rengeteg edző vár munkára, meg kell becsülni, ha az embernek jut feladat. Kipróbálnám magam külföldön is, de hatalmas a konkurencia mindenhol.- Ha lehetőséged lenne, vállalnál-e újra szerepet Pakson?- Részemről nem lenne akadálya. Faller Gábor Tizenkét forduló után 13 szerzett ponttal a 14. helyen áll, mindössze 2 pontra a kiesőhelytől, de alig 5 egységnyire a negyedik helyezettől az MVM Paks OTP Bank Ligában szereplő labdarúgócsapata. A kettő győzelem és négy vereség mellett már hat döntetlen sorakozik. A paksi zöld-fehérek legutóbb a Videoton, a Győr, a Ferencváros és az MTK elleni rangadók mindegyikén döntetlent ért el. Az említett összecsapások eredménye önmagában jó eredménynek számít, de ha a tabellára tekintünk, már korántsem ennyire rózsás a kép. Az őszi fordulókból a Debrecent követően novemberben a Kaposvár elleni hazai és a kecskeméti idegenbeli találkozó maradt, valamint a tavaszról áthozott két mérkőzés, vagyis a pécsi kirándulás és a Pápa paksi vendégjátéka. Ahhoz, hogy a Paks megkezdje a felzárkózást, mindenképpen győzelmek kellenek, amire a 2012-es esztendőt záró utolsó négy bajnoki összecsapásán reális esély mutatkozik. -tfgé-16 ■ Paksi Hírnök, 2012. november 2.
