Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-10-19 / 20. szám
életről szóló munkájának stencilezett kéziratát Pakson többen ismerik és forrásként gyakorta használják, idézik. „Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, / a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át / a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, / olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép, / végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad, /és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain..- írta Weöres Sándor az elmúlásról. És írhatta volna dr. Németh Imre életének utolsó, magányos, a közélettől és az emberektől elfordult, a vallásos hit vigaszába menekülő éveiről is. Forrás: Tolna Megye Önkormányzatának Levéltára, Igazoló Bizottsági Iratok. XVII/408. Köszönöm Oszvald Ferencnek, a dr. Németh Imre-hagyaték gondozójának és tulajdonosának szíves segítségét és szóbeli információit, amellyel rendelkezésemre bocsátotta a hagyaték életrajzi dokumentumait (munkakönyv, katonakönyv, autográf önéletrajzok, munkavállalói dokumentumok, iparengedély stb.). Dr. Németh Imre nyomtatásban megjelent tanulmányainak részletes felsorolása megtalálható Kernné Magda Irén-Kiszl Péter: Paks történeti bibliográfiája, in. Várossá válni... Várostörténeti tanulmányok Paks, 1979-1999. Szerkesztette Kernné Magda Irén, Paks, 2001. 323-324.p. 241-255. tétel. Kernné Magda Irén Dr. Németh Imre fogadja a gratulációkat az Ifjúsági Házban (a hajdani Erzsébet szálló emeletén) rendezett helytörténeti kiállításának megnyitóján. O A paksi Helytörténeti Bizottság kutatószobája anno a mai Városi Múzeum Pákolitzemlékszobája helyén működött, és ő a múzeum megalapításáig szinte minden napját ott töltötte. Ez volt a dolgozószobája, itt írta tanulmányait, cikkeit, és segített minden érdeklődőnek, továbbtanulónak, aki hozzá fordult tanácsért, forrásokért. Ezt a munkát (mivel az épületet a létesítendő múzeum kapta meg) a Kereszt utcai volt Tüzép-telep irodahelyiségében folytatta, s az épület lebontásáig ott dolgozott. Még kecskeméti tanárként kapta a megbízást Paks községi tanácsától egy településmonográfia megírására, ami Paks nagyközség monográfiája címmel jelent meg 1976-ban, amelyben szerzőtársai Koch József (Paks története a Habsburg-abszolutizmus korában 33-62. oldal) és Somogyi György (Paks története 1848-tól az első világháborúig 63-119. oldal) voltak. A monográfia többi fejezete és a segédletek: a kronológia, az irodalomjegyzék, a név- és tárgymutató, a képek, ábrák és a táblázatok jegyzékének összeállítása, a monográfia szerkesztése az ő egyéni munkája volt. Ez a kötet fél évszázada a legtöbbet idézett várostörténeti forrásmunka, alapmű a város történetét kutatók számára. Mindemellett több rövidebb terjedelmű tanulmányában írta meg a paksi Ének- és Zeneegyesület megalakulásának és tevékenységének, a paksi közvilágítás fejlődésének és a paksi római katolikus egyházközség és plébánia történetét. Ismeretterjesztő cikkei rendszeresen jelentek meg a paksi újságokban, folyóiratokban, a Paksi Mozaik, a Paksi Hírnök, A Közvélemény, a Paksi Tükör számaiban és az Olvasmányos szemelvények Paks város múltjából című kötetében. Tudományos érdemeit és a város közművelődésében kifejtett tevékenységének jelentőségét a város önkormányzata 1985-ben és 1995-ben Pro Űrbe Paks díjjal ismerte el. Természetesen írásaiban találhatunk mára már meghaladott nézeteket, több megállapítása nem állta ki az idő próbáját, de ezek száma, aránya eltörpül kutató-összegző és ismeretterjesztő munkájának értéke, jelentősége mellett. Dr. Németh Imre életműve, Paks történeti múltjának feltárásában végzett tudományos tevékenysége nélkülözhetetlen ismeretek forrása mind a mai napig a településtörténet kutatásában. Szinte életének utolsó percéig dolgozott, szerette volna a monográfia természet- és gazdaságföldrajzi fejezeteit átdolgozni és megjelentetni. Kéziratban maradt kutatói hagyatéka óriási, mindenképp szakmai feldolgozásra, kiadásra vár. Több kisebb-nagyobb tanulmánya is kéziratban maradt, például: A paksi római katolikus egyházközség és plébánia története (1978); Paks zeneélete, I-II. 1733- 1948; A Rátóti-Paksy nemzetség címerei, pecsétjei; A Rátóti-nemzetség oldalágai; Paks földrajzi környezete (1995) és számos írása még. Ezek közül a katolikus plébánia történetét, a paksi zenei
