Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-10-05 / 19. szám
Eltérítették a Városháza előtti teret Gyerekek bolygatták fel a polgármesteri hivatal előtti teret, várost, labirintust építettek, köztéri alkotásokkal tarkították. A „felbujtó” a Paksi Képtár kollektívája volt, élén Göttinger Eszter múzeumpedagógussal, aki elmondta, hogy így akarták felhívni a figyelmet az intézményben, s vele együtt a közgyűjteményekben, múzeumokban folyó munkára. Meg akarták mutatni az utca emberének, hogy milyen élet zajlik náluk, milyen szellemiséget képviselnek és milyen sok gyerek fordul meg ott. Ezért döntöttek úgy, hogy kihozzák a köztérre a művészetet. - Innen már egyszerű volt témául választani a köztéri művészetet, a public artot - húzta alá Göttinger Eszter. A program a polgármesteri hivatalban dolgozó építész - Volf Klaudia - vezette beszélgetéssel indult, amely azt boncolgatta, milyen terek vesznek körül minket, milyen funkciójuk van és hogyan lehet beavatkozni a térbe. Mint Göttinger Eszter beszámolt róla, 20-30 gyerek részvételével számoltak, de számuk folyton nőtt és 120 főre duzzadt. Velük együtt varázsolták el a teret öt állomás játékos feladatait teljesítve. Fantáziájukat szabadjára engedve elképzelték, milyen munka folyik a polgármesteri hivatal falai között, hatalmas geometriai formákból varázsvárost építettek, színes köztéri szobrokkal törték meg az egyhangúságot, végül egy labirintust alkotva térítették el a hivatali dolgozókat, arra késztetve őket, hogy ne a megszokott útvonalat kövessék.- Tolna megyei múzeumpedagógiai koordinátorként arra is kell figyelnem, hogy ne csak a Paksi Képtár működjön jól, hanem jó együttműködés szülessen az intézmények között. Célunk, hogy olyan kulturális hálót hozzunk létre, amelybe egyre többen be tudnak kapcsolódni, mert esztétikumra mindenkinek szüksége van, ahogy meghökkentésre, kizökkentésre is - mondta Göttinger Eszter. A paksi közgyűjtemény munkatársa augusztus elseje óta tevékenykedik megyei múzeumpedagógiai koordinátorként. Munkájára, a Paksi Képtár eredményeire a szentendrei Néprajzi Múzeumban működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) figyelt fel. Ezek után érkezett a felkérés, hogy vállalja el ezt a feladatot, mondván, hogy ami városi szinten működik, azt ki kellene terjeszteni a tágabb környezetre is. A rendszer lényege a hálózatépítés, célja, hogy együttműködések szülessenek, az intézmények átvegyék egymás jó gyakorlatát. Minden megyében van két-három koordinátor különféle szakfeladatokkal, Eszteré a múzeumpedagógia és művészeti nevelés. Ez folyamatos kapcsolatépítés, hangsúlyozza a múzeumpedagógus, aki módszertani bemutatók, továbbképzések szervezésével, kiadványok népszerűsítésével, pályázatfigyeléssel igyekszik a többiek segítségére lenni. Ehhez a MOKK minden módszertani segítséget megad. Vida T. Nemcsak a név, a szemlélet is változott A Csámpai Béri Balogh Ádám Természetvédő és Vadász Társaság ebben a formában, pontosabban ezen a néven március óta, egyébként évtizedek óta létezik. Idén tavasszal nemcsak az elnevezése, hanem vezetősége is változott, illetve sok egyéb, amiről Müller Ferenc, a társaság elnöke tájékoztatott. Elmondta, hogy a változást részben a vadászati, adó- és egyesületekre vonatkozó törvények módosítása generálta, másrészt a társaságban generációváltás is végbement. Jelenleg huszonhárom tagjuk van, köztük vidékiek is, de a többség paksi, azon belül a csámpaiak harminc százalékot tesznek ki. A szervezet új titkára Plaveczki Viktor, a vadászmester pedig immár Kardos Zoltán. A generációváltás szemléletváltással jár együtt, amelynek már vannak látható jelei. Ezek közé tartozik, hogy több vad figyelhető meg a területen. Ez - a kedvező időjáráson túl - a körültekintő vadgazdálkodásnak köszönhető, mondja az elnök. Az új szemlélet egyik markáns példája ugyanis az, hogy nagy gondot fordítanak a vadak takarmányozására mind mennyiség, mind minőség tekintetében. Etetőket, sózókat, dagonyákat telepítettek, ügyelve arra, hogy a vadak jól érezzék magukat a területen. Hogy ez így van, azt az is jelzi, hogy a kormányhivatal vadászati és halászati osztálya által meghatározott kilövési tervet már teljesítették. A csámpai vadásztársaság területe háromezer hektár, amelynek állandó vadjai közé tartozik az őz, a vaddisznó, a vadkacsa, a nyúl és a fácán, de nagy egyedszámban figyelik meg az e területen vonuló vadnak számító gímszarvast is. Müller Ferenc beszámolt róla, hogy rendre csatlakoznak a vadászkamara szemétgyűjtő akcióihoz, illetve saját kezdeményezésű programokat is szerveznek. Ilyen volt a szombati is, amelyet terveik szerint rendszeresen megtartanak majd. Szinte a teljes tagság kocsira - egy négylovas fogatra - ült, úgy járták be a területüket azért, hogy eddigi munkájuk eredményét nyomon kövessék és az újabb teendőket feltérképezzék. Ezt most meg is tették, sőt a bejárást követő éves közgyűlésen jegyzőkönyvbe is foglalták a látottakat, majd baráti vacsorával koronázták meg az együtt töltött napot.-vt-Paksi Hírnök, 2012. október 5. ■ 11
