Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-09-21 / 18. szám

OKJ-s képzések: több ideig az iskolapadban A korábbiakhoz képest feleannyi képzés sze­repel a közelmúltban megjelent új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), amely januártól lép életbe. A választható képzések száma je­lentősen csökken, a jelenlegi 1300 helyett jö­vőre csak 600 szakképesítés közül lehet majd választani. Emellett átalakul az OKJ-s képzés rendszere is: megemelik a kötelező óraszámo­kat, ezért hosszabbak lesznek a tanfolyamok: amelyik most 6-8 hónap alatt teljesíthető, az a jövőben másfél-két évig is eltarthat. A maga­sabb óraszámok miatt az árak is emelkednek: a jelenlegi átlagosan 100-200 ezer forintos tanfolyami díjak akár a duplájukra is nőhet­nek, ezért a tervezett tanulmányokat még idén érdemes megkezdeni, olvasható a Gaz­dasági Tükörkép Magazin piacelemzésében. Az államilag elismert szakmák jelenleg isko­larendszerű képzésben és különféle tanfolya­mok keretében megszerezhetők szakiskolai, szakközépiskolai és felnőttképzési rendszer­ben. Az utóbbi időben egyes OKJ-s képzések iránt nagy vagy kiemelkedően magas volt az érdeklődés. Ennek oka, hogy az elmúlt években könnyebben el tudtak helyezkedni azok, akik valamilyen gyakorlatias szakmát választottak: hegesztőnek, villanyszerelőnek, szerszámkészítőnek vagy éppen géplakatos­nak tanultak. A topszakmák között tartják számon az élelmiszer- és vegyiáru-eladó-, a biztonsági őri, kozmetikus-, fodrász, szakács-, asztalos- vagy burkolóképzést is. Az új szabályozás az I. István Szakképző Isko­la képzési struktúrájára is hatással lesz, tájé­koztatott Czethoffer Gyuláné iskolaigazgató. Az új rendelkezés meghatározza a kötelező óraszámokat és egyes szakképesítések évfo­lyamainak számát is. Emellett az új törvényi előírásoknak való megfeleléshez az iskola alapdokumentumait is át kell dolgozni, példá­ul a Pedagógiai Programot, a Szakmai Prog­ramot és a Szervezeti és Működési Szabályza­tot, ami december 31-ig meg is fog történni, mondta el a biritói intézmény vezetője, ahol a 2012/13-as tanévben még a régi OKJ szerint indították a képzéseket. Valamennyi olyan szakképesítés szerepel az új OKJ-ben, amelyet a paksi atomerőmű és az MVM cégcsoport igényei szerint az ESZI az oktatási struktúrájába épített, mondta el lapunknak Szabó Béla, az Energetikai Szak­­középiskola igazgatója. Az intézményben in­formatika, elektrotechnika-elektronika, kör­nyezetvédelem és vízgazdálkodás, gépészet, valamint gazdasági és ügyviteli szakmacso­portra évente iskoláznak be, de idén ősszel tanfolyami keretek között egy pályázatnak köszönhetően hegesztő szakképzés is indul, tette hozzá. A változások ellenére a rendszer nagy lehetőséget rejt a szakmai képzéseket kínáló iskolák számára. Ahogy a felvételi je­lentkezési számokból már korábban kiderült: idén harmincezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Emellett a ponthatárok kihirdetése után nyilván sok olyan diák volt, aki végül nem vállalta a hallgatói hozzájáru­lást, így mégsem kezdi meg tanulmányait a kiszemelt felsőoktatási intézményben. Azok a tanulók, akik nem kerülnek be egyetemre, főiskolára, áthidaló megoldásokat fognak keresni az érettségi utáni szakképzést végző intézményeknél. A megnövekedett érdeklő­dést a ESZI-ben is érzékelik, hangsúlyozta az igazgató. Középiskola után az OKJ jó irány le­het, az ismereteket célratörőbben lehet elsajá­títani, mint a felsőoktatásban, ráadásul jövőre akár többletpontokat is jelenthet egy megfe­lelő OKJ-s végzettség megszerzése. Van olyan szakképesítés, ami után a jelentkezők mini­mum kétharmada elmegy továbbtanulni, tet­te hozzá Szabó Béla. Bár nem először nyúlnak ilyen markánsan az OKJ-rendszerhez, az újdonságnak számít, hogy az iskolarendszeren kívüli szakkép­zésben szakmánként szabályozni kívánják a minimum óraszámot. Ez azt hivatott biztosí­tani, hogy ne legyen aránytalan különbség az iskolarendszerű képzésben, illetve a tanfolya­mokon megszerezhető képesítések között a befektetett idő tekintetében. Ugyanakkor az átalakítást megelőző konzultáció alkalmával a Felnőttképzők Szövetsége jelezte, esetenként az óraszám nincs összhangban a szakmai tartalommal: vagy túl kevésnek, vagy indoko­latlanul magasnak tűnik, mivel jócskán meg­haladja az eddigi gyakorlatban alkalmazott óraszámot. A rendszer átszabása keresztül­húzhatja a munka vagy gyes mellett továbbta­nulást tervezők elképzeléseit, írja az Eduline. hu. A HVG magyar oktatással foglalkozó szájtja szerint például a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés minimális óraszáma 2013 januárjától 1000 tanóra lesz, amely a jól bevált tanfolyami óraszám ötszöröse. MD Az anyatejes táplálásról mindenkinek Egész délelőttöt felölelő programmal ünne­pelte a Paksi Védőnői Szolgálat a szoptatás világhetét a Csengey Dénes Kulturális Köz­pontban. A rendezvény fókuszában termé­szetesen az anyatejes táplálás állt, de más, gyermekgondozást érintő témákban is szá­míthattak az érdeklődők szakszerű tanács­adásra. A szoptatás világhetét augusztus 1. és 7. kö­zött tartják, Magyarországon húsz éve hagyo­mány. A paksi védőnők - tekintettel a nyári szabadságolásra - mindig szeptemberben hívják a leendő szülőket, kismamákat, kispa­pákat találkozóra, amelynek elsődleges célja a szoptatás népszerűsítése, hiteles, szakszerű és gazdasági érdekektől mentes információk át­adása. A nyitó előadást Papp Katalin védőnő, laktációs szaktanácsadó tartotta, aki elmond­ta, hogy a szakma a kizárólagos szoptatást fél­éves korig javasolja, majd megfelelő táplálék­kiegészítéssel kétéves korig. A szakemberek azt is fontosnak tartják, hogy egyéves koráig a baba táplálékának nagyobb része anyatej legyen. A szoptatás legnagyobb előnye a ben­sőséges anya-gyermek kötődés kialakításán túl, hogy az anyatej mindig a csecsemőnek legmegfelelőbb összetételű, antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, amely növeli a betegségekkel szembeni ellenállást. Emellett higiénikus, megfelelő hőmérsékletű, könnyen emészthető és mindig rendelkezésre áll. A hozzátáplálás ideje egyénenként eltér, akkor érkezik el, amikor a baba mozgásfejlő­désében nagyobb váltás van, például elkezd gurulni vagy kibújnak az első fogai. Magyar­­országon egyébként jók a mutatók, az anyatej­jel táplált babák aránya három hónapos korig 60, hat hónapos korig 50% körül van. Az elő­adást követően az édesanyák különböző gyer­mekgondozási témákban is tájékozódhattak: bemutatóval egybekötve szó volt többek kö­zött a helyes táplálkozásról, az ökopelenkáról, a babamasszázsról és a babahordozókról.-gyöngy­id ■ Paksi Hírnök, 2012. szeptember 21.

Next

/
Thumbnails
Contents