Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-09-07 / 17. szám

Összeszokott gépezet a teljesítmény mögött

essék, itt is voltak nehéz pillanatok, tette hozzá fiatal korából adódóan kissé forrófejű társa, Bence. A monotónia, a forróság, a tisztálkodási lehetőség olykor többnapos hiánya meggyötörte a testet, próbára tette a tűrőképességet, mondja. Spanyolországban például egy gyümölcsösben öklömnyi kavicsokon kellett nyugovóra térni, ilyenkor nagyon hiányzott az otthoni ágy, a sztrádákon olykor-olykor a kényelmes autó is, részletezte Gábor. Azt, hogy mégis mi segítette át őket a holtpontokon, nehéz megmondani. Fontos volt, hogy megbízható sofőrre találtak egymásban, amikor kellett, segítették egymást, nem kellett könyörögni a kormány mögötti váltásért, ha elfáradtak. Megvolt a munkamegosztás, Bence táborozáskor mindig felállította a sátrat, főzött, matracot fújt, emeli ki Gábor.- Nehéz elképzelni, hogyan bírta elviselni egymást két hónapon keresztül összezárva a két férfi, hiszen mindannyian tudjuk, olykor egy családon belül, az otthoni komfortos környezetben is elfogy a türelem - emlékeztetett köszöntőjében Hajdú János polgármester is a motorosok ünnepélyes fogadásán a városháza előtt. Kiderül, volt, hogy lilára verték egymás könyökét, de viccelődve hamar megmagyarázzák, hogy az csupán a kusza londoni közlekedés miatt történt. A nem mindennapi teljesítmény mögött tehát összeszokott gépezet munkál, mindemellett fontos, hogy a társak a bajban is kiálljanak egymás mellett, hangsúlyozták arra utalva, hogy amikor pár hétig a baráti roburos csapattal együtt szelték a kilométereket, az összezördülések idején muszáj volt kiállniuk egymás mellett. Súrlódások voltak, de hangos szóváltás egymás közt nem történt, a holtpontokon sokszor Bence segített át lelkesedésével, árulta el Gábor, még ha olykor reménytelennek tűntek is a dolgok. Ilyen volt, amikor Róma és Rimini között minden előjel nélkül megadta magát Panni motorblokkja, egy itthoni barát segítségének köszönhető, hogy nem csúszott meg az expedíció. Szintén Itáliában történt, hogy Gábor öt órán keresztül kutyagolhatott a melegben, miután elment vízért, és senki nem vette fel stoppolás közben. A pekingi és a londoni túra között ez az egyik legszembetűnőbb különbség, az emberi segítőkészség hiánya, hangsúlyozza Gábor. O

A londoni forgalomban (fent) és az ExCel stadionban (lent)

8 ■ Paksi Hírnök, 2012. szeptember- Amikor megérkeztünk a városháza előtti térre, jobban remegett a kezem, mint amikor hazaérkezésünk előtt a feszültség levezetésére Székesfehérváron ejtőernyővel kiugrottunk egy repülőből. Abban a pillanatban, ahogy megláttam a Paks táblát, őrülten verni kezdett a szívem- mondja teli mosollyal, immár kipihenten Hunyadi Bence. A húszas évei elején járó fiatalember még június 23-án egy veterán oldalkocsis Pannónia motorral indult útnak társával, Treszl Gáborral, hogy a helyszínen szurkolhasson a magyar olimpikonoknak. 14 ország, közel 14 ezer kilométer, 24 határátlépés, 800 liter benzin mesél a Pannónia-expedíció kalandjáról, amelyet már sokkal kellemesebb körülmények között elevenítettünk fel, mint az útközben megszervezett telefonos beszélgetések alkalmával. (A Paksi Hírnök internetes oldala rendszeresen tudósított a pannoniások túrájáról.) Az útról nemrégiben a magyar televízió egyik legnépszerűbb műsorában is beszámoltak a fiúk, ahol Fábry Sándor vallatta őket, bemutatva a közel félévszázados veterán motorcsodát

is. Treszl Gábor életében nem ez az első grandiózus teljesítménytúra, azonban a négy évvel ezelőtti pekingi vállalást követően egy évig rá sem bírt ülni a motorra. Őszintén vallva érzéseiről elárulta, a korábbi túra alkalmával több mélypontot is meg kellett élnie akkori társával, Magyar Zoltánnal, akivel nem ritkán napokon keresztül 5 Celsius fokos hidegben dideregtek a jármű nyergében. A londoni útra visszagondolva azonban azt mondja, minden napja élmény volt. Félreértés ne