Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-08-24 / 16. szám

Drágább lett az új kenyér

Tolna megyén belül Paks környékén számítanak a legrosszabb kukoricatermésre, de az egész megyei vetésterület 10-15 százalékán teljes terméskieséssel számolnak. A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának becslése szerint a termésátlag 2,5-3 tonnával elmarad a tavalyi eredményektől a szélsőségesen száraz időjárás miatt. - A kukoricát még csak becsülni lehet, de búzából körülbelül három tonna lesz hektáronként. A gabonanövények felsültek, a termés jelentősen kevesebb lesz, a hozam táblánként változik, de van, ahol be kellett tárcsázni a területet, mert olyan ritka volt a termés - mondta el lapunknak Fodor Zoltán, a Paksi Aranykalász Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. A tavalyihoz képest már most húszezer forintot ugrott a búza ára tonnánként, de februárban ez még magasabb lehet, figyelmeztet a szakember.

Már aratás közben keresleti piac alakult ki, az induló 55 ezer forint körüli tonnánkénti ár az étkezési búzánál pillanatok alatt 65-70 ezer forintra, a takarmánybúzánál 60 ezer forintra ugrott. Bár a magas felvásárlási árak némiképp kompenzálják az aszály okozta veszteséget, a két-három tonnás eredmények magasabb értékesítési árral sem versenyképesek. Rossz hír a vásárlóknak, hogy a magas felvásárlási ár miatt a malmok árat

emelnek. Noha az aszály ellenére megtermett az ország kenyere, a drágább lisztből drágább kenyeret tudnak sütni a pékek.- A malomipar 20 százalékkal megemelte az alapanyagárat. Míg kilónként 70-75 forintot kellett fizetnünk a pékségben a lisztért, augusztusban már nettó 100 forintot, mondta el lapunknak Ulbert Sándorné, a paksi Réti Pékség tulajdonosa. Hozzátette, noha az alapanyagárra még rárakódik a munkabér, a gáz és a villany költsége, a terhet nem lehet teljes egészében áthárítani a fogyasztóra. A Magyar Pékszövetség közlése szerint elkerülhetetlen az áremelés, miután augusztus elsejétől megközelítően 30 forinttal emelték fel a malmok a sütőipari cégeknek értékesített liszt árát. Nincsenek jobb helyzetben az állattartók sem, az abraktakarmány már most nagyon drága, az aszály miatt pedig kevés lesz a szálastakarmány is. - A kukorica mázsája nyolcezer forint is lehet a tavalyi ötezerhez képest és ezt az állattenyésztésnek már nagyon nehéz kigazdálkodni. Ekkora áringadozást nehéz érvényesíteni a végterméknél, hiszen a fogyasztók is árérzékenyek- nyüatkozta lapunknak Stadler István nagydorogi termelő a paksi piacon. A helyi vásáron húsáruját rendszeresen kínáló termelő azt mondja, 8-10 mázsa kukoricát eszik egy sertés, mire vágásérett, a munka pedig rengeteg vele, ezért ha a terhek tovább nőnek, sokan fel fognak hagyni a gazdálkodással.

Az árak növekedése miatt a szakemberek azt sem tartják kizártnak, hogy a baromfiállomány zsugorodásával is számolni kell, írja az agroline.hu. A potenciális alapanyaghiánnyal Németh Károlyné is számol, aki 22 éve őstermelő, kóser piacra dolgozik, és hat éve jár ki a paksi piacra baromfi húsáruval és tojással. Úgy látja, a paksi vásárlók szeretik a jó minőségű termelői árut, de az árakat lent kell tartani, ha nem akarják elriasztani őket, az pedig nem lesz egyszerű. Németh Károlyné szerint a természeti károk mellett más tényezők is befolyásolják a takarmányhiányt. A bioetanol üzemek felvásárolják a kukoricát a termelők elől, emellett a tőzsdén az Amerikában korábban bekövetkezett aszály miatt már előre lefoglalták a magyar gabonaárut. A magas takarmányárak miatt sok gazdálkodó eltüzelte a tojásokat, senki nem akar nevelni, karácsonyra hízott kacsa alig lesz, fogalmazta meg aggodalmait az őstermelő. Friss elemzésében az ENSZ is arra figyelmeztet, az agrárpiacon világszerte igen komoly feszültségek alakulhatnak ki, mivel a termelési kilátásokat mind jobban veszélyeztetik a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok, így egyre inkább kínálati szűkösséggel és magas árakkal kell számolni. MD

Az utcára dobták a házőrző tetemét

Köztisztasági szabálysértés miatt jelentett fel egy paksi családot a DC Dunakom Kft. munkatársa, ugyanis a tulajdonosok közterületre dobták háziállatuk tetemét. A minap érkezett bejelentés egy telephely-tulajdonostól a céghez, hogy elviselhetetlen szag lepi el a tűzoltósághoz közeli elkerülő út környékét. Ilyenkor a gyepmester kötelessége meggyőződni arról, hogy állati tetem okozza-e a problémát, őt értesítve ment ki a helyszínre a kft. városgondnoka. Függönybe bugyolálva találták meg az akkor már bomlásnak induló tetemet. A nagytestű, feltehetően keverék kutya már felpüffedve, talán másfél napja lehetett az utcán, mondta el lapunknak Rauth Konrád. A gyepmester elárulta, bár chip nem volt a kutyában, ami alapján gazdáját azonosítani lehetett volna, gyanús volt számára, hogy előző nap valaki azzal hívta fel, hogy elpusztult a háziállata és vigye el. Noha magánháztól nem szállítanak el állatot, azt tanácsolta, temessék el a kertben a tetemet, így nem kerül semmibe és az egykori kedvenc is megkapja a végtisztességet. A tulajdonos vélhetően úgy gondolta, egyszerűbb, ha csak úgy kiteszi a kutyát, aminek azonban súlyos közegészségügyi, köztisztasági veszélyei vannak, mondta Zsigó Richárd, a helyszínelést végző városgondnok. Habár az utcán elhullott kóbor ebek elszállítása a gyepmesteri feladatok közé tartozik, háztól nem szállítanak el dögöt, azt a tulajdonosnak kell megtennie a lakosság számára is ingyen elérhető állati hullagyűjtő konténerbe, közölte Rauth Konrád. A kutyatulajdonos ellen a DC Dunakom Kft. köztisztasági szabálysértés miatt tett feljelentést a kormányhivatalnál.

A jövőben nehezebben kerülik majd ki az állattartók a hatóságot a nemrégiben szigorított állattartási törvénynek köszönhetően. Az augusztusi szigorítás szerint 2013. január elsejétől minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező lesz transzponderrel (mikrochippel) megjelölni, és a már megjelölt, de még nem regisztrált kutyákat december 31-ig regisztráltatni kell az állami ebadatbázisban. Az e hónap elsején módosított kormányrendelet ötezer forintról tizenötezerre emelte az állatvédelmi bírság alapösszegét is, de többszöri jogsértés esetén

akár több százezer forintos bírságot is ki lehet majd szabni. Tilos például kistestű ebet 10, közepes testűt 15, nagytestű kutyát 20 négyzetméternél kisebb területen tartani. Egyebek mellett rendelkeztek arról is, hogy tilos gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani, valamint, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. Az állatvédelmi bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően felszorozzák. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki állatot kínzott, illetve azt szélsőségesen rossz körülmények között tartotta vagy elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint.-matus-10 ■ Paksi Hírnök, 2012. augusztus 24.