Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-07-20 / 14. szám
3 Aranyos volt, lerakta a hangszert és kiszaladt a csarnokból a vele egyidős fiammal játszani, focizni. Tommy Katona ma Texasban él, zenél és önálló zenekarával vissza-visszatér Paksra. Produkciója felnőtt, gitárjátéka lendületes. Nagyon népszerű a zenészek körében is. A szabadtéri koncertek a főzőversenyek alatt és után pont azt adták, amit kellett. Szórakoztattak megállíthatatlanul. Komoly szerepe volt ebben Takáts Tamásnak, aki elképesztő humorú felvezetéseivel az amúgy is vidáman koccintgató közönséget sarkallta még jobb hangulatra. A Red Wine Serenaders és a finn Doctor’s Order zenéjére táncra is perdültek az emberek, az ismert szerzeményeket együtt énekelték a zenészekkel. Méltó befejezése volt a jubileumi fesztiválnak a vasárnap esti összeállítás. Ferenczi Gyuri és zenekara különlegesen egységes dallamai, Varga János együttese elvont, magas szintű improvizációi megteremtették a hangulatot a fesztivál legjobban várt előadásához. Rick Wakeman aranyszínű palástban belépett a billentyűbástyák mögé, és ami azután következett, arról még sokáig fognak beszélni. Minden szerzői korszakából hallottunk játszani, együttese kiváló erőkből áll. Sokoldalú énekese a legnehezebb feladatokat is megoldotta, ő már a hetvenes években is szerepelt a billentyűssel. A legváratlanabb pillanatban Rick kibújt a billentyűk mögül, leugrott a közönség közé hordozható hangszerével, játszott egy fergetegesét testközelből, egy csinos paksi lány társaságában viszszament a színpadra, aki a billentyűket tartotta addig, amíg a mester ujjai azon szaladgáltak. A hölgynek is, a közönségnek is szenzációs élmény volt. A koncert után valahogy nem akaródzott hazamenni. Álltunk páran, hittük is, meg nem is, hogy vége, aztán előjöttek a számok. Húsz év, több száz előadó és zenekar, sok ezer néző és érdeklődő, több ezer telefon, levél és e-mail, megannyi segítő kéz a viski magyar nyelvű óvoda létrehozására, az időközben elhunyt zenészek családjainak segítségére, sok száz jó hangulatú fesztivál-focimeccs és főzőverseny, több ezer szervezőóra, előkészületek, finn-magyar baráti kapcsolatok, mit hagytunk ki... Hát persze: zene, zene és zene. Megindultak a találgatások is. Mit lehet még hozzátenni, hogy is lesz majd ezután? Szerintem Gárdái György és a szervezői munka nagy részét fokozatosan átvállaló fia, Ádám is már sejti, de még nem árulják el. Időnk van, amíg nem tudunk egyebet, beteszünk egy korábbi fesztiválfelvételt a lejátszóba. Van miből választani. Jövünk jövőre is. Kozma Győző Egymillió gyűlt össze a viski óvodának Hiába csörgött a víz mindenkiről, népes közönség gyűlt össze idén is a Gastroblues fesztiválon, igaz ez a vasárnapi, mára népünnepéllyé dagadt közönségnapra is. A sörös stand mellett az ESZI udvarán álló vízcsap is népszerű volt, ki szomját oltotta ott, ki naptól felhevült testét hűsítette. A nap mellett a sátrak alatt, mögött felállított tűzhelyek is kivették részüket a hő fokozásából. Idén néhány híján ötven sátor sorakozott a sportpálya körül. A pályán hat csapat alkalmi labdarúgói küzdöttek egymással. A győztes a szponzorok csapata lett, második helyen a Kisbárka gárdája zárt, és dobogóra állhatott a paksi önkormányzat különítménye is. A PFC támogatásának köszönhetően a dobogósok pluszajándékot kaptak, illetve Pokorni Péter is beállt a kapuba, hogy a büntetőrúgásokat védje, mondta el a szervező Faller Dezső. A főzőversenyen ezúttal hetvennél több étel került a bírák asztalára, akik két bizottságot alkottak, egyik élén Kovács János, másik élén Hargitai György állt. Előbbi értékelésében kifejtette, hogy sok fantázia jellemezte a nevezőket, akik közül sokan sokadszor mérették meg magukat. Akadtak persze olyanok is, akik első ízben ragadtak fakanalat. A korábbiaknál több díj talált gazdára, s az eddigieknél is több pénz gyűlt össze a kóstolójegyekből, adományokból. A versenyen a borral készült ételek kategóriájában a Reform Főzőklub nyerte meg az első díjat. Májjal töltött csirkemellet kínáltak paksi sillerrel készült bakonyi mártással és juhtúrós sztrapacskával. A főszakács Vass Jánosné Magdi volt. A legjobb halászlevet a Szögedi Halvajárók főzték. Az egyéb kategória legjobb étele címet a MOBAK sátránál készült grillvarázs érdemelte ki, míg a borkorcsolyák versenyében is elvitte az első díjat a Reform Főzőklub a Kiss Károlyné által sütött téfölös bűtökkel. A Norden Kft. nyerte a legszebb standnak járó díjat, talán azért, mert náluk még a kerítés is kolbászból volt - igaz, csak az asztalukra épített házé. Különdíjat kapott a Pusito blues, Török Ádám, a Dombóvári Bátor nyulak és az isteni fánkot sütő györkönyi csapat. Ők, pontosabban a falut képviselő társaság oszlopos tagja, Kuti Imréné egy, ott melegében alapított kézműves díjat is kapott, mert a fesztivál lógóját egy grillázstorta formájában alkotta meg. Ebben az esztendőben közönségdíjat sem egyet, hanem mindjárt hármat osztottak: első 385 kóstolójeggyel a Dunakömlődi Borbarátok jókedvű és népes csapata volt, második a MOBAK lett 202-vel, harmadik a Városi Vegyeskar 92 darabbal. Kóstolójegyből ezúttal 1800 darabot adtak el. Ennek is kulcsszerepe volt abban, hogy vasárnap az eredményhirdetés végén Gárdái György bejelenthette: egymillió forintot adományoznak a huszadik Gastroblues fesztivál - beleértve a főzőverseny - bevételéből a viski magyar óvoda megépítésére. Jenei Károly református lelkész, a magyar óvoda ügyének patrónusa Isten áldását kérte a paksiakra ezért. A szavakat keresve mondta azt, hogy a jókedvű adakozót mindig megáldja az Isten. - A jókedv innen nem hiányzik, az adakozókedv pedig számomra megható módon példa nélküli magasságokat ért el - fogalmazott. Mint mondta, ha nem lankad a segítség, jövő őszre elkészülhet az óvoda, amelyre kétszáz magyar gyermek vár a kárpátaljai városban. Vida Tünde Paksi Hírnök, 2012. július 20. ■ 9
