Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-07-20 / 14. szám
Atomerőmű Dr. Kovács Antal felel az erőmű kommunikációjáért Megsokasodtak a feladatok, bővült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs szervezete, amelynek élén is változás történt. Július 1-jétől dr. Kovács Antal kommunikációs igazgatóként, a korábbi vezető, Mittler István szóvivőként dolgozik. Dr. Kovács Antal, Magyarország máig egyetlen olimpiai és világbajnok cselgáncsozója az elmúlt években az atomerőmű térségi kapcsolataival foglalkozott. Diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte marketing kommunikációból, szakdolgozatát és doktori értekezését az atomerőmű kommunikációjából írta. Űj megbízása kapcsán elmondta, hogy az atomerőmű kapacitásbővítése új kihívásokat jelent, fontos, hogy mindenkiben - az atomerőmű dolgozóiban, a térségben élőkben- tudatosodjon, hogy a paksi atomerőmű a legolcsóbban, a környezetet kímélve állítja elő a villamos energiát, ráadásul- ellentétben a szintén fontos megújuló energiaforrásokkal- megfelelő mennyiségben, kiszámítható módon, a rendszerirányítást nem próbára téve teszi ezt. Hozzáfűzte, hogy azok, akik a megújuló energiaforrásokat ismerik és elfogadják, azok atomenergia iránti elkötelezettsége várhatóan erősödik, hiszen az hasonlóan környezetkímélő. Az újdonsült kommunikációs igazgatót, aki elkötelezett lokálpatriótaként ismert, megkérdeztük az MVM és a paksi atomerőmű viszonyáról. - Érezhető némi feszültség szervezeti szinten és az emberek között is - válaszolta dr. Kovács Antal a felvetésre, miszerint az látható, hogy az MVM erősödik, de sokan attól tartanak, hogy Paks és a térség kárára. Az igazgató rámutatott, hogy a belső kommunikáció nagyon fontos erőművön belül és a két szervezet között is. Az atomerőmű bővítése majdnem az évszázad legnagyobb beruházása lesz, ennek sikere érdekében az MVM-nek és az atomerőműnek össze kell fogni. Meg kell találni, fel kell tárni és fel kell oldani a feszültséget okozó pontokat, húzta alá. Emlékeztetett rá, hogy a paksi atomerőmű tulajdonosa az MVM, ezért az elvárásoknak meg kell felelni, viszont azt a hihetetlen tudást, munkakultúrát, amit a paksi atomerőmű képvisel, nem lehet figyelmen kívül hagyni. - Deklaráltan a cég kiemelt projektje a bővítés. Az atomerőmű, a tervezett blokkokkal a zászlóshajó, ezen áll az MVM sikere - fogalmazott. Vida Tünde Jelentős károkat okoz a szárazság Országosan mintegy 176 ezer hektárról - 3,6 tonnás hektáronkénti termésátlaggal számolva - 640 ezer tonna körüli őszi árpa kerülhet a raktárakba. A száraz, forró időjárásnak köszönhetően az őszi búza aratása is országszerte javában zajlik már, azonban az aszályos időjárás nem kedvezett a kalászosoknak. Az őszi búza termésátlaga 3,3 és 4,5 tonna között szóródik hektáronként, és a learatott gabona minősége is vegyes, sok helyütt nem tett jót a szárazság. A Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai szerint 6238 hektáron 28.553 tonna búzát arattak le, ami hektáronként 4,58 tonnás átlagnak felel meg. Ez alacsonyabb a tavalyinál, aminek legfőbb oka, hogy ősszel és tavasszal alig esett eső, az utóbbi hetekben pedig rendkívüli volt a szárazság. Több mint 200 milliméter csapadék hiányzik a növényeknek, de a környéket még a záporok is elkerülik, panaszolta Lisztmayer István, a Dunakömlődi Agrár Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője. A szakember elárulta, az aratás rendben lezajlott, a termés minősége jó, azonban a mennyiség elmaradt az elvártaktól, csupán gyenge-közepes lett a hozam. A kukoricaültetvények helyzete is aggasztó, ha nem jön hamarosan kiadósabb eső (legalább 30 mm-re lenne szükség) jelentős károk keletkezhetnek: ha nem lesz csőtermés, a kukorica csak takarmánynak lesz alkalmas, le kell silózni. A búza aratása napokon belül a Paksi Aranykalászos Mezőgazdasági Kft.-nél is lezajlik, termést mintegy 120 hektárról takarítanak be, emellett 34 hektáron termesztenek még tritikálét is. Itt sem ezek miatt fő a gazdák feje, a napraforgó- és kukoricaültetvényeken komoly károk várhatóak. Ha hamarosan nem esik kiadós eső a megyében, akkor a tengerit jelentős kár éri. Rég nem tapasztalt aszály sújtja a mezőgazdaságot, ilyen mértékű szárazság 2005 óta nem volt, mondta lapunknak Braun János növénytermesztési ágazatvezető. Ha napokon belül megjönne az eső, az még megmenthetné a termény jelentős részét, de a homokosabb területeken már így is megsült a növény. A talajok utolsó víztartalékai is lassan kimerülnek, csapadék a környéken csupán egy-két milliméternyi volt. Az óriási hőség száraz napokkal párosulva megpecsételheti a növények sorsát, ugyanis ez az időszak a legkritikusabb a kukorica életében, hiszen most van a növény címerhányása és virágzása. A napraforgó esetében a tányérok nem akarnak szemesedni, a kukorica pedig helyenként a csévét sem tudta kitolni, részletezi a szakember. A termelők arra számítanak, magas lesz a gabona piaci ára, a Tolna Megyei Agrárkamara szerint a búza tonnánkénti ára megközelíti vagy meg is haladja majd a 60 ezer forintot. Matus Dóra
