Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)
2012-07-06 / 13. szám
Duna: az ismeretlen ismerős Tragikus szerencsétlenséggel fulladt vízbe egy 47 éves dunaszentgyörgyi férfi július első napján a Balatonban, miután gyermekeivel együtt kivízibiciklizett, majd a két és fél méteres vízbe ugrott és elmerült. A rendőrségi adatok szerint évente átlagosan mintegy kétszázan vesztik életüket az ország vizeiben, a Dunában idén már húsznál is több ember lelte halálát. A városunk lábánál is tovahömpölyögő folyó megannyi lehetőséget kínál az élővíz szerelmeseinek, azonban ahhoz, hogy a víz jó barátunk maradjon, érdemes szeszélyeivel megismerkednünk. A tikkasztó hőségben a napsütéstől szikrázó víztükör különösen csábító lehet, de a vízi balesetek megelőzése érdekében a strandszezon idején is érdemes tisztában lenni a dunai fürdőzés veszélyeivel. A legfontosabb szabály, hogy természetes vizeinkben kizárólag a kijelölt fürdőhelyeken lehet fürdőzni, illetve azokon a helyeken, ahol azt tábla vagy jogszabály nem tiltja. Tilos fürdeni városok belterületén, hajóútban, bóják, nagyhajók, úszó munkagépek százméteres körzetében, komp- és révátkelőhelyek százméteres körzetében, vízisí és vízirobogó (jet ski), egyéb motoros vízi sporteszközök pályáinak területén és hajóállomásokon. Ha csobbanni indul az ember, először is az időjárási viszonyokra kell figyelnie, vagy például arra, hogy teli gyomorral, felhevült testtel, alkoholos állapotban ne menjen víz közelébe. Érdemes tudni, hogy az úszóeszközök (vízibicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz) használata szintén fürdésnek minősül, így ezek használatára is a fenti szabályok vonatkoznak. Azért, hogy a fürdőzők, csónakázók, hajósok ne zavarják egymás szórakozását, minden szereplőnek be kell tartania a vízi-KRESZ szabályait. Ezek egyike, hogy vízi sporteszközökkel, például jet skivel legalább tíz méterre ki kell kerülni az úszókat, valamint, hogy nagyhajó útvonalát ezer méteren belül keresztezni nem szabad, és az ilyen hajókat túlzottan megközelíteni tilos. Ilyet az vezethet, aki 14. életévét betöltötte, úszni tud, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik és mentőmellényt visel. Utóbbi szabály minden olyan 16 éven aluli számára is kötelező, aki csónakba ül. Továbbá vízi sporteszközzel éjszaka vagy korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni. A horgászok, napozók, csónakázók, vízisízők, wakeboardozók mellett vízi túrázókból is van bőven a folyón, több paksi társaság szervez túrát, de városunk kedvelt cél- és kiindulópont is. Az alapos úszóképesség, a mentés és elsősegélynyújtás minden vízitúrázónál magától értetődő. Alapszabály, hogy a kezdő túrázókkal meg kell ismertetni a csónak vagy hajó részeit, az evező egyes részeinek a nevét, a csónak/hajó kötelező felszereléseit, a mentőfelszereléseket, a csónakban/hajóban való viselkedés szabályait és a tennivalókat borulás esetére. Szükség esetén a csónakkal/ hajóval való partra úszást is gyakoroltatni kell. A vízi közlekedés elemi szabályait meg kell tanítani: éreztetni kell, hogy a személyes biztonság érdekében a vezető utasításait mindenkinek azonnal végre kell hajtania. - Sok éve munkálkodunk azon, hogy az emberek megértsék, a vízen való közlekedésre is ugyanolyan kötött, fontos szabályok vonatkoznak, mint a közúton közlekedőkre - mondja Lengyel Norbert, a paksi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnoka. A paksi fürdőzők, csónakázók jogszabálykövetőek, figyelmesek egymással, csupán kisebb szabálytalanságok, hiányosságok fordulnak elő, például a hajók, csónakok felszerelése kapcsán, tette hozzá a rendőr főhadnagy. Az élővíz szerelmeseire a szakemberek kora reggeltől sötétedésig vigyáznak, noha a Duna magas vízállása miatt a kánikula ellenére jelenleg nem jelentős a vízi élet Paksnál. A fürdésre alkalmas parti területek eddig rejtve maradtak, azonban hétvégére a vízállás csökkenésével a strandkedv élénkülésére számítanak. MD 10 ■ Paksi Hírnök, 2012. július 6.
