Paksi Hírnök, 2012 (21. évfolyam, 1-24. szám)

2012-07-06 / 13. szám

Új köntösben a Hírnök Hivatalosan is befektetőbarát lett a város Felfrissített dizájnnal jelent­kezik a Paksi Hírnök. Az ol­vasóbarát újítások reménye­ink szerint még könnyebben fogyaszthatóvá teszik majd a város lapját. Az olvasók a régi, megszokott rovatok mellett ta­lálkozhatnak új és megújult tar­talommal is. Ezek közül talán a legszembetűnőbb a lap hasáb­jaira visszatérő Embermesék. A tizenkét részesre tervezett sorozattal Szarka Józsefnek, a Paksi Hírnök munkatársának állítunk emléket. A lap hűséges olvasói minden bizonnyal em­lékeznek a 2006-ban elhunyt szerző újságírás és irodalom határmezsgyéjén egyensúlyozó írásaira, melyek középpontjá­ban a kisember állt. Ezek a me­sék folytatódnak most Szarka József barátai, kollégái és pálya­társai tollából. Kövi Gergő Paks a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetőbarát Telepü­lésekért Programjában nyúj­tott sikeres teljesítménye alap­ján jogosult a Befektetőbarát Település megnevezés haszná­latára - tájékoztatta lapunkat dr. Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője. A napokban ért véget a Nemze­ti Külgazdasági Hivatal (HITA) Befektetőbarát Településekért Programja. A nemzetgazda­sági miniszter irányítása alatt működő, 150 külföldi képvi­seletet számláló hivatal egyik fő feladata a külföldi cégek magyarországi befektetései­nek ösztönzése. A márciusban indult program célja az volt, hogy elméleti és gyakorlati is­meretek átadásával készítse fel a településeket a nemzetközi és hazai beruházások fogadására. A programra jelentkező önkor­mányzatok képviselői betekin­tést nyerhettek többek között abba, miként gondolkodnak a befektetők, hogyan választanak helyszínt, milyen szempon­tok alapján döntenek a beru­házásokról, és miképp tudják vonzóvá tenni településüket a befektetők számára. A négy hónapos együttműködés során trénerek segítségével a részt­vevők arról is információkat kaptak, hogy milyen szabályai vannak egy befektető fogadásá­nak, és mi jelenthet előnyt egy kínai vagy éppen egy német partner számára. A programra 57 önkormányzat jelentkezett, közülük 54 teljesítette minde­gyik modult és a képzés végére 45 település készítette el siker­rel saját befektetés-ösztönzési stratégiáját. A Befektetőbarát Település cím ezentúl a Pak­si Ipari Park Kft. valamennyi kiadványán, a cég és a város honlapján is megtalálható lesz, tájékoztatva az érdeklődőket arról, hogy a városvezetés a be­fektetési érdekeket szem előtt tartva működik és alakítja ki programját. A parkban jelenleg 22 cég tevékenykedik, közülük három külföldi érdekeltségű. Dallos Szilvia HIRDETMÉNY Paks Város Önkormányzata felhívja a lakosság figyelmét a parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatai elvégzésére! A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július hónap. A virágpor legnagyobb tömegben július végén és augusztus hónap­ban szóródik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtaniuk, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozniuk. A védekezés legegyszerűbb módja a havonta legalább 2-3 alkalommal történő kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezon­ban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását. A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés! Irtása az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény alapján a földhasználó, az ingatlanhasználó és a termelő kötelezettsége a saját területén! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a közegészségügyi problémákat okozó gyomnövények, különösen a parlagfű irtását az ingatlanhoz tartozó területeken saját és a lakosság egészségének érdekében irtani szíveskedjenek! Június 30. után az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete hiányában is haladéktalanul el kell végezni a közérdekű hatósági védekezést (kényszervégrehajtás). A védekezés alkotmányos alapjogokat is érint, így a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően tíz­ezer forint is lehet hektáronként. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amit 15 ezer és 15 millió Ft közötti összegben az eljárás költségén felül szabnak ki. A költségek meg nem fizetése esetén azok - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint- adók módjára behajthatóak. Együttműködésüket köszönjük! 2 ■ Paksi Hírnök, 2012. július 6.

Next

/
Thumbnails
Contents